Orbán a brüsszeli forrásokból pénzeli a hozzá hű üzleti elitet, családtagjait

Posted by
Szelestey Lajos

>Igen kellemetlen kérdésekkel lepte meg az Európai Bizottság a magyar (és a lengyel) kormányt, miután aggódik, hogy az ország miként kívánja elkölteni az uniós támogatásokat. A Politico hírportál megszerezte a Budapestnek és Varsónak küldött levelet, amit a költségvetésért felelős főigazgató írt alá, és ami az első, nem hivatalos lépés a jogállami eljárás megindítása felé. Brüsszelt elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni erélytelen küzdelem, valamint a közbeszerzéseknél mutatkozó hiányosságok aggasztják – félti a szervezet anyagi érdekeit: magyarán, hogy elsikkasztják a pénzek egy részét (a szerk. megj.).

Magyarországtól 16 kérdésre vár választ két hónapon belül az unió végrehajtó testülete, mert rendszerszintű gondokat lát az alapok felhasználásánál, továbbá hiányolja az elszámoltathatóságot is. Konkrétan a többi közt érdekütközésekre kíváncsi, de azt is tudni akarja, kik a haszonélvezők, hogy mennyire lehet biztosra venni a források elköltésének megbízható felügyeletét független bíróságok révén.

Az üzenet utal arra, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal az utóbbi öt évben csaknem nyolcszor annyi magyar üggyel volt kénytelen foglalkozni, mint amennyi az uniós átlag a regionális fejlesztés, valamint a mezőgazdaság területén. Aggályosnak nevezi, hogy az utóbbi években Magyarország hatalmas összegeket vont vissza a brüsszeli finanszírozásra benyújtott programok közül, mivel az OLAF és a Bizottsági ellenőrök gondokat találtak náluk. Ugyanakkor a magyar adófizetők pénzéből továbbra is utalták az anyagiakat a folytatáshoz, márpedig ez gyengíti az uniós felügyelet elrettentő erejét.

Miután kiderült, hogy Orbán közeli barátai és családtagjai igen nagy arányban nyertek az EU-s pályázatoknál, a Bizottság meg akarja ismerni a részleteket a Balaton környéki fejlesztések ügyében. Továbbá: listát igényel arról a 10 konkrét személyről, illetve vállalkozásról, aki és amely a terület alapú agrártámogatások legnagyobb haszonélvezője volt.

A levél kitér arra, hogy érdekellentét léphet fel a közérdekűnek minősített alapítványoknál is, mert vezetésükben gyakran miniszterek és államtitkárok is helyet kaptak, lásd a felsőoktatást. Ezek az oktatási intézmények ugyanis számíthatnak uniós támogatásokra. A kormánynak azt is közölnie kell, milyen intézkedésekkel kívánja megelőzni az érdekütközéseket a Budapest Airport eladása kapcsán.

Az Európai Bizottság egy szakvéleményre hivatkozva felveti, hogy az igazságszolgáltatás önállóságát veszélyezteti a Nemzeti Bírósági Hivatal elnökének túlságosan is széles jogköre, meg az is, hogy megtilthatják a bíróknak, ha esetleg kérdésekkel szeretnének fordulni az Európai Bírósághoz. Ennél a pontnál külön kérdés, hogy mennyire tekinthetőek hatékonynak és elfogulatlannak a bírói eljárások, amikor az uniós alapok körüli visszaéléseket kell felderíteni. Ez ugyanis súlyos kockázat az EU anyagi érdekeinek védelme szempontjából – hangsúlyozza a levél.

A Bizottság végre belekezdett a régen várt vizsgálatba, hogy a korrupciós és jogállami bajok miatt részesülhet-e Magyar- és Lengyelország a továbbiakban is a brüsszeli milliárdokból – írja a Reuters. Ehhez a múlt év végén elfogadott új eljárás szolgáltatja a jogalapot, amely lehetővé teszi azt is, hogy „suskus esetén” felfüggesszék az alapok folyósítását. Brüsszel már leállította, hogy Budapest és Varsó támogatást kaphasson az újjáépítési alapból, éppen az említett két aggály miatt. Ha bebizonyosodik a mostani gyanú, az azt jelentheti, hogy a két kormány milliárdoktól esik el a hétéves közösségi költségvetésből is.

De a konkrét lépéshez meg kell szerezni az Európai Bíróság beleegyezését. Az EU már évek óta vizsgálja a két kormány viselt dolgait a bíróságok, a civil szervezetek és a sajtó függetlensége kapcsán. Magyarország ügyében a mostani levél nehezményezi, hogy az uniós pályázatok majdnem felénél csupán egyetlen jelentkező akadt. Orbán Viktort azzal vádolják, hogy a brüsszeli forrásokból, illetve a nemzeti költségvetésből a hozzá hű üzleti elitet pénzeli, ideértve közvetlen családtagjait és barátait. Az üzenet rámutat, hogy a beazonosított hiányosságok súlyos kockázatot jelentenek, és így félő, hogy a jövőben is sérülhet az uniós, illetve magyar adófizetők pénzügyi érdeke az alapok elköltése közben.

Az Európai Bizottság megtette az első lépést afelé, hogy eldöntse: visszatartson-e tetemes összeget Magyar- és Lengyelországtól a jogállami gondok miatt – kezdődik a Financial Times írása. A levél nyomás a bírói függetlenség érdekében. A testület egy sor részletes kérdésre vár választ a demokratikus játékszabályok feltételezett megsértése kapcsán. Olyan esetekben, amikor uniós pénzek tisztességes felhasználása forog kockán.

A lengyeleknél a fő aggály az igazságszolgáltatás, a magyaroknál a közbeszerzés, illetve a bíróságok függetlensége. Az Orbán-kormánynak tisztáznia kell a közbeszerzéseknél jelentkező „állandó hiányosságokat és erélytelenséget”, mert felvetik a korrupció gyanúját az uniós források ügyében. Az illetékes lengyel külügyminiszter szerint nem migrációs válság zajlik a belorusz határon: Lukasenko hibrid háborút folytat Lengyelország és az EU ellen – tudósít a Die Welt. Ám az elfogadhatatlan, hogy a szomszéd állam elnöke által feltüzelt emberek jogsértő módon keljenek át a határon. Przydacz kizárta annak lehetőséget, hogy bárkit beengedjenek, éspedig arra hivatkozva, hogy a határ védelme jogi kötelezettség, ami következik az uniós tagságból is, hiszen az ott egyúttal a szervezet külső határa is. Mint kifejtette, bármiféle engedmény csak meghosszabbítaná a viszályt, és rengeteg követőt buzdítana arra a kiindulási országokban, hogy ők is megpróbálkozzanak vele.

Egyben beigazolódnék Lukasenka aljas stratégiája. Ideértve, hogy úgy tüntesse fel Lengyelországot, mint embertelen országot s rendszert. Ám ne menjen senki se lépre: Minszk és Moszkva lábbal tiporja az emberi jogokat, a két ország mégis úgy állítja be, hogy itt migrációs válságról van szó és azért a lengyelek a felelősek. Azt, hogy Varsó miért nem enged újságírókat a zónába, azt a nyilatkozó azzal indokolta, hogy veszélyes övezetről van szó. A lengyel fél azonban a legális bevándorlástól nem zárkózik el, tette hozzá, hiszen jelenleg is több mint kétmillió ukrán él a területén, a belaruszoknak pedig csak tavaly 200 ezer vízumot állítottak ki.

Az unió külső határain létesült falak belülről osztják meg a szervezetet – írja a Politico. Az EU éveken át hangsúlyozottan ellenezte a kerítéseket, és ehhez még akkor ragaszkodott, amikor egynémely tagjai szögesdrótot húztak ki. Csak akkor már az volt mondás, hogy egyetlen fityinget sem ad ilyen célokra. Ám ez most már változik, miután igen súlyos vita robbant ki a belorusz–lengyel viszály nyomán. Európai diplomaták szerint azonban még az sem tisztázott, mi a tét. Egyesek azt mondják, Brüsszel nem finanszírozhat kerítéseket. Mások úgy vélik, az akadályokkal lehet a legjobban felügyelni a határokra. Megint mások azt hangoztatják, hogy itt létkérdésről van szó, mert ezek után el kell dönteni, miként akar megjelenni a földrész: nyílt vagy zárt kontinensként?

Az Európa-erőd fogalmát már a náci propagandisták is használták, és napjainkban egyáltalán nem számít ördögtől valónak. Strasbourgban a Néppárt pár napja úgy foglalt állást, hogy az EU adhat pénzt falakra. A szociáldemokraták viszont továbbra is ellenzik. A legfogasabb kérdés azonban nem a pénz, hanem az az üzenet, amit a kerítésekhez adott jóváhagyás jelent. És habár 12 ország, köztük a magyar kormány nemrégiben felszólította a Bizottságot, hogy szálljon be a finanszírozásba, a nagyhatalmak ezzel nem értenek egyet, sőt, egyes esetekben az akadályok építésével sem. Ez alól kivétel a távozó német belügyminiszter. Ám diplomaták szerint az új berlini kormány sem fogja pártolni a munkálatok anyagi támogatását.

De ettől még újabb falak nőnek ki a földből. Hosszuk 1989 óta immár eléri az ezer kilométert, ami azt jelenti, mintha hat „berlini fal” létesült volna. A Bizottság azonban már puhított a retorikán, mi több, különleges helyzetekben immár elfogadja a határzárakat. Ezzel szemben a kérdés egyik szakértője, Gerald Knaus úgy látja, hogy nyugodtan lehet falakat felhúzni, a fő, hogy attól még a határokon érvényesüljön az európai jog a menekülők számára. Vagy – miként egy másik illetékes megfogalmazta – az Európa-erődön kell lenniük ablakoknak és hidaknak.

Ausztria csődöt mondott, miután kénytelen volt új zárlatot és általános oltási kötelezettséget elrendelni, amiért főként a politikusok a felelősek, ám ők ezt a világ minden kincséért sem hajlandóak elismerni – tudósít a német Die Zeit. A bécsi kancellár pedig a szemükben egyenesen minden gyanún felül áll, noha pár napja még azt állította, hogy semmiféle szigorítás sem lesz azoknak, akiket legalább egyszer már beoltottak. Aztán egészen másként lett. Csak, persze, ezért a hatalomnak kellene tartania a hátát. A tilalom elrendelése ugyanis csak idő kérdése volt, ám a kormány hallani sem akart róla, mert az egymást váltó miniszterelnökök többször is bejelentették: a járványnak vége mindazok számára, akik az oltással védettséget szereztek. Ami viszont utána történt, az méltatlan a politika legfelső szintjéhez, miközben az új betegszámok megdöntöttek minden eddigi rekordot. Az intenzív osztályok riadót fújtak, az orvosok segítséget kértek. Felső-Ausztriában a tetemeket az egyik kórházban a folyosókon kellett tárolni, mert megteltek a hűtőkamrák.

Osztrák földön a járvány kezdettől fogva meglehetősen fura verseny: a vezetés bizonyítani akarta, hogy jobban csinálja, mint más országok. Ráadásul az előző kormányfő igyekezett odapörkölni a szociáldemokrata Bécs orra alá is. (Lám-lám, odaát sem idegen a kormány–főváros ellentét! – a szerk.) És mintha az utód is ugyanezt csinálná. Pedig már hetek óta tudnivaló volt, hogy a 4. hullám hihetetlen erővel sújt le. A szakemberek hónapok óta küldték a jelzéseket, a hatalom viszont mégis meglepődött. Az egészségügyi rendszer ugyanakkor képtelen megbirkózni a feladattal. Az osztrák kormány későn ébredt, akkor már az erős tartományfőnökök diktálták a tempót. A nép pedig nem érti, mert már sokszor mondták neki, hogy vége a fertőzésnek, most mégis a négy fal közé kényszerül. A hatalom civakodik és bizonyította, hogy cselekvésre képtelen. Mindenesetre azt ígéri, hogy a zárlat csupán 3 hétig tart. De ki hiszi ezt el neki?

Címkép: Elvarázsolt kastély blog