Magyarország Európa erődje és védelmezője

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
>Balogh S. Éva
>Az Európai Bíróság végül kimondta, hogy a “Stop Soros” névre keresztelt magyar törvény sérti az uniós jogot, mivel büntethetővé teszi azokat az embereket, akik segítenek a migránsoknak és menekülteknek menedékjogot kérni. Emlékezhetünk arra, hogy a törvényt 2018-ban fogadta el a Fidesz parlamentje, de aligha emlékeznek a legtöbben az elfogadás dátumára, ami történetesen június 20-ra, a menekültek világnapjára esett. Orbán Viktort ismerve gyanítom, hogy a dátumválasztás nem volt véletlen.

Nemcsak a Nyílt Társadalom Alapítványok tiltakoztak, és azonnali intézkedést kértek az Európai Bizottságtól. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Velencei Bizottsága is elítélte a törvényt, mondván, hogy az nem elég precíz, és a migránsoknak jogszerűen segítséget nyújtó személyek és szervezetek büntetőjogi felelősségre vonásának kockázatát hordozza magában. Két hónappal később az Európai Bizottság a törvényhez kapcsolódóan kötelezettségszegési eljárást indított.

2019 elején Halmai Katalin, a Népszava tudósítója jelentette Brüsszelből, hogy megkezdődött a Magyarország ellen a menedékkérők támogatásának kriminalizálása miatt indított kötelezettségszegési eljárás második szakasza. Magyarország két hónapot kapott arra, hogy elfogadható válaszokat adjon, de mint mindig, ami Budapestről érkezett, nem volt kielégítő. Újabb levelet postáztak Budapestnek, majd 2019. március végén Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy “a Stop Soros! csomaggal szembeni kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságon fog kikötni, mert a magyar kormány továbbra sem akar parlamenti jóváhagyás nélküli bevándorlást, és a migráció illegális támogatása továbbra is bűncselekmény marad”.

2020 januárjára az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona Campos kijelentette, hogy a 2018-as törvény sérti a tőke szabad mozgásának uniós alapelvét, és “olyan szabadságjogokat is sért, mint az egyesülési szabadság, a magánélet és a személyes adatok védelme”. Ezt a véleményt az Index helyesen úgy értelmezte, hogy “Brüsszel valószínűleg büntetést szab ki a polgári jogi törvény miatt”, az “elmeszel” igét használva, ami a börtönzsargonban a “büntetésre” használt szleng kifejezés.

Végül 2021. november 16-án a bíróság ítélete megerősítette, hogy a magyar törvény sérti az uniós eljárási irányelvet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csak akkor tekintsék elfogadhatatlannak a menedékjog iránti kérelmet, ha a kérelmező már megfelelő szintű nemzetközi védelemben részesült egy másik államban, vagy olyan országba szállítható, ahol ilyen védelemben részesül. A bíróság ítélete jogerős, és a magyar hatóságoknak a lehető leghamarabb ennek megfelelően kell módosítaniuk a jogszabályokat.

Röviden összefoglalva, csaknem három és fél évbe telt, mire az ügyet elintézték. De, mint arra a The Washington Post helyesen rámutatott, az ítélet nem semmisíti meg a jogszabályt. A bíróság legfeljebb pénzbüntetést szabhat ki, ha a törvényt nem módosítják “haladéktalanul”.

Hová vezetett mindez? Sehová.

Kovács Zoltán diplomáciáért és kapcsolatokért felelős államtitkár november 16-án kijelentette: “Miközben Magyarország tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának a Stop Soros-törvényről szóló ítéletét, ahogyan korábbi ítéleteit is, fenntartjuk a jogot, hogy fellépjünk a külföldről finanszírozott civil szervezetek – köztük a Soros György által finanszírozott, politikai befolyásszerzésre és beavatkozásra, vagy akár a migráció elősegítésére irányuló tevékenységével szemben”. A kormány érvelése szerint a magyarok elsöprő többsége támogatja a törvényjavaslatot, és “amíg Magyarországon nemzeti kormány van, addig az érvényesíteni fogja a magyar emberek akaratát, és megakadályozza, hogy Magyarország bevándorló országgá váljon”.

Varga Judit igazságügyi miniszter még ennél is bővebben fogalmazott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, Stephan Löwensteinnek november 19-én adott interjújában. Az eredeti szöveg fizetős fal mögött van, de a Mandinernek köszönhetően a teljes eszmecserét elolvashattam fordításban. Felvázolta a következő lépéseket, köztük az ítélet hivatalos indoklásának megvárását és a magyar kormány “párbeszédét” az Európai Bizottsággal a törvény “alkalmazásáról”, ami “hónapokig, néha több mint egy évig is eltarthat”.

Varga Judit magyarázata összevissza beszél, amikor a nemzeti és az uniós jogszabályok viszonyának kérdéséről van szó. Egyrészt tagadja, hogy bármi köze lenne a lengyel ügyhöz. Másrészt ragaszkodik ahhoz, hogy az “illegális bevándorlás” kezelésének magyar rendszere jobb, mint az EU migrációs rendszere. Magyarországot a tranzitzónák bezárására kényszeríteni “ellentétes volt a szuverenitás elvével”. Löwenstein arra a következtetésre jutott, hogy végül is “van konfliktus az uniós joggal”, de Varga kitartott amellett, hogy “Nem, nem az a kérdés, hogy az uniós jogot kell-e alkalmazni vagy sem. Arról van szó, hogy az uniós jog nem működik hatékonyan”.

Orbán Viktor megpróbálja úgy folytatni elképzeléseit, hogy ne keveredjen bele – mint Lengyelország – a nemzeti és az uniós jog elsőbbségéről folytatott küzdelembe. Ez nem lesz könnyű feladat. De mivel egyes országokban egyre nagyobb az elégedetlenség a jelenlegi menekültpolitikával szemben, Orbán abban reménykedik, hogy a következő egy évben vagy egy év múlva a politika az ő javára változik. Bár igaz, hogy a néppárti Manfred Weber kifejezte frakciója támogatását a falépítés uniós finanszírozása mellett, nem valószínű, hogy az új német kormány támogatná az Európai Unió erődítménnyé tételét, különösen nem olyanná, amilyet Orbán Viktor elképzel. Ahogy egy uniós tisztviselő a Politico című lapnak nyilatkozta: “Ha ez az “Európa Erőd”, akkor ablakoknak és hidaknak kell lenni”.

Varga az interjúban Magyarországot erődítménynek nevezte, és ez a kifejezés számtalan véleménycikket váltott ki a magyar médiában, egyesek rosszallóan, mások inkább történelmi és tájékoztató jellegűek voltak.

Szele Tamás “Forgókínpad” nevű blogjában megdöbbenésének adott hangot, hogy Varga a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában “erődnek” nevezte Magyarországot. Szele rámutatott, hogy németül így hangzik: “Die Festung Ungarn steht”, ami “nagyon rossz asszociációkat kelt a német olvasók fejében”, mert “amikor a harctéri helyzet kritikussá vált, Adolf Hitlernek az volt a kellemetlen szokása, hogy azonnal ‘erődnek’ nevezte azt, és parancsot adott a védőknek, hogy az utolsó emberig tartsanak ki”. Mivel Varga az angol, a francia és a spanyol mellett németül is beszél, Szele úgy véli, hogy “az erőd említése nem nyelvbotlás volt, hanem finom utalás Németország múltjának egy sötét időszakára”.

Csodálom Szele rendkívül széleskörű történelmi és politikai ismereteit, de ezúttal nem értek vele egyet. Túlbecsüli Varga Judit intelligenciáját és műveltségét. Biztos vagyok benne, hogy semmit sem tud Hitler “erődítményeiről”, és csak egy olyan frázist ismételgetett, amely az utóbbi időben Európa-szerte elhangzott. Igaz, hogy a Politico csak tegnap beszélt az Európa erődről, ami már nem politikai anatéma, de a német propagandára való ferde utalás valószínűleg nem ragadta meg Varga Juditot.

Magyarországnak mint erődnek, Európa bástyájának, a kereszténység pajzsának nagy hagyománya van a magyar történelemben. Néhány éve a Gallup készített egy felmérést a magyar történelmi tudatról, és a válaszokból kiderült, hogy a magyarok 71%-a értett egyet azzal az állítással, hogy “Magyarország ezer évig a Nyugat bástyája volt, és soha (még most sem) jutalmaztak meg minket ezért”. A Telex újságírója magyar uralkodóktól és közhivatalnokoktól származó idézetek tucatjain keresztül mutatja be, hogy bár kezdetben politikailag semleges fogalom volt, végül a Magyarország mint bástya fogalmát minden vélt “ellenséggel” szemben alkalmazták, legyen az a Habsburgok, a bolsevizmus, a Nyugat (Trianon után), a Szovjetunió, vagy napjainkban az Európai Unió.

Ez a Telex cikk felbecsülhetetlen értékű idézetet tartalmaz. Kozma Miklós (1884-1941), a Horthy-korszak főpropagandistája az MTI elnökeként a Buda visszafoglalásának 250. évfordulójára (1686) rendezett ünnepségek kapcsán Gömbös Gyula akkori miniszterelnökhöz intézett kérést, hogy csak „ne az jöjjön ki a műsorból, hogy a kereszt legyőzte a félholdat, mert ebből csak a Nyugat pozitív szerepe emelkedik ki. És éppen ma kell elgondolkozni, hogy vajon tényleg olyan jó volt-e feláldozni a végtelenségig a magyarságot a Nyugatért, amely így fizetett. Az domborodjék inkább ki, hogy a magyarság feláldozta önmagát a Nyugatért, és ezt alapos oka volt utólag megbánni.”

Orbán Viktor ismeri a közönségét.

2021. november 21.
 Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.

Címkép: Soproni városfal és bástya