Győrfi András: Spanyol tapaszok (részlet)

Posted by

Éjszaka

Az utolsó pisire 11 után indulunk el. Ki kell menni a házból, mert a tulajok jó magyar kisvárosi szokást utánozva mindent letérköveztek. Nincs egy szál fű sem, ami Bibinek segítene elvégezni a dolgát. Karban viszem le a meredek lépcsőn, vigyázok kis gerincére, ne legyen semmi baja.
Kint az úton az éjszaka vár.
Bibi egy pillanat alatt eltűnik a sötétben. Telefonnal próbálok utána világítani. Nem sok sikerrel. Csak a nyammogása az, ami útba igazít. Közben a Sierrák minden hangja körbevesz. Félelmetes. Nekem nagyon, aki gyerekkora óta fél a sötétben. Anyámék, ha elmentek este hazulról, égve hagytak minimum három lámpát. Hogy ne féljek. Ettől még persze féltem és a paplan alatt olvastam és vacogtam.
Bibi nem fél. Pedig lehet itt a környékünkön kígyó, hiúz és ha engem kérdeztek még oroszlán is átúszhatott Afrikából, esetleg egy Godzilla is pont itt járhat, nem beszélve Freddyről az Elm utcából.
Gyorsan megkeresem Bibit és megbeszélem vele, hogy nincs most itt az ideje elbandukolni Granadáig, majd reggel kocsival, mert az legalább nyolcvan kilométer. Kiskutyám okos és nem megy sehová. Pont egy szakadék szélén kapom el, ahova nappal sem merek lenézni, nem hogy az éjszakai sötétségben.
Visszaindulunk és beszélgetünk.
– Ugye te is félsz a sötétben? – kérdezem tőle a szokott babusgatással.
– Persze – mondja –, csak neked nem mutatom, hogy ne félj.
És az én hős kutyám vad csaholással meséli el Anginak a házban, hogy bizony legalább tíz métert sétált az éjszakában. Egyedül.
Megsimogatom azt az okos kis buksiját.
Jól van, ma is túléltük az éjszakai pisit.
Menjünk aludni.

A díj

Egyszer régen, a fiam megkérdezte:
– Papa, neked miért nincs Munkácsy-díjad?
Okos fiú volt, most is az, nem lehetett holmi kézlegyintéssel elintézni a kérdéseit. Mint mindig, hasonlathoz folyamodtam.
– Tudod miért nem nyertünk még lottó ötöst?
Felcsillant a szeme, tetszett neki a játék.
– Nem.
– Azért nem nyertünk, mert nem vettünk szelvényt. Nem veszünk részt a játékban, így nehéz nyerni. A Munkácsy-díj előfeltétele, hogy légy benne a játékban, legyél a tűz közelében és egyáltalán legyél valamilyen ajánló szervezet tagja. Ha nem vagy ott és az, azaz nem vettél lottószelvényt, akkor nem lesz díjad.

Győrfi András

Láttam rajta, hogy érti, de azért még nyugtalan. Megnyugtattam.
– Nézd, megnéztem Munkácsy életrajzát, aki az egyik legnagyobb festőnk, igaz?
– Igaz. És?
– Képzeld, neki sincs Munkácsy-díja.
Rám villantotta okos szemét. És rajzolt tovább.
Én meg elmentem festeni.

A történet némileg fikció… és valószínű, az is marad.

Győrfi András: Spanyol tapaszok
A szerző illusztrációival
Magánkiadás, Budapest, 2021

A KULTÚRAKIRAKAT