Rákay Philipnek van-e szele?

Posted by

Zöldi László
>A kormánypárti sajtó zászlóshajójának nevezhető Magyar Nemzet tegnapelőtti számában
látott napvilágot egy interjú. Rákay Philip publicista és Kovács István, a Megafon Digitális
Inkubátor Központ Nonprofit Kft igazgatója jelentette be, hogy közösen harcolnak a
Facebook ellen. Az utóbbi úr az előbbit „a legnagyobb és leghatékonyabb politikai
véleményvezér”-nek titulálta. Egy újságíró kinyomozta, vajon miként lett véleményvezér.

Hát úgy, hogy a végrehajtó hatalommal rokonszenvező publicisták hangját fölerősítő
Megafon befizette a Facebookra. Szele Tamás kimutatta, hogy Rákay 61 posztjáért az
alapítvány 78 millió 352 ezer 193 forintot utalt át Mr. Zuckerbergnek. A cikkíró ezt az
összeget elosztotta 61-el, és a szerény terjedelmű bejegyzések átlaga darabonként 1284465
forintot kóstált. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy „Az online térben nem a fogyasztó a
vásárló, hanem a hirdető.” (Zónapörkölt.blog, 2021.11.19.)

Nem föltétlenül az a kérdés, vajon igaza van-e az online piacot egyébként nagyon jól ismerő
újságírónak. A XXI. század tízes éveiben ugyanis a médiafogyasztók megszokták, hogy az
online tartalomért nem kell fizetniük. Olyannyira a beidegződésükké vált, hogy erről most
már nagyon nehéz lebeszélni őket. Fenntartással fogadják a minőségi portálok ama
kezdeményezését, hogy az értékesnek vélt cikkekért pénzt kérnek. Erről szólt a tegnapi
bejegyzésem, de most inkább Szele Tamás sorsán tűnődöm. A politikai széljárás úgy hozta,
hogy kénytelen a két végén égetni a gyertyát.

Jól megírt és alaposan dokumentált cikkeihez Mr. Algoritmus hirdetéseket rendel, és a jobb
sorsra érdemes újságíró az értük járó jutalékokból próbál megélni. Jövedelme pedig olyan
bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Legalább két blogot kell fenntartania, a Zónapörköltet és
a Forgókínpadot, de találkoztam írásaival még két másik portálon is. A sors iróniája, hogy ő is
a hirdetésekből él, akárcsak a kormánypárti ellenlábasa. A különbség csupán annyi, hogy
Rákay Philip írásait állam közeli kft fizeti be a világhálóra.

Nem vonom kétségbe a tájékozottságát, naprakészségét, e két tulajdonság nélkül aligha
lehetne publicista. De ha szakmailag hasonlítom össze Szele Tamással, akkor bizony
íráskészségben, szellemességben, műveltségben és idegen nyelvi felkészültségben jócskán
elmarad tőle. Vigasztalhatja persze az a tudat, hogy anyagilag sokkal jobban járt.

Tíz mondat az online-ról

Az online média messze nem termel annyi bevételt, ami pótolhatná a nyomtatott média kieső
bevételeit. (Pécsi Ferenc újságíró, hvg.hu, 2011. szeptember 5.)

Habonyék akkor akarnak online portált csinálni, amikor az már elavult műfajnak számít.
(Gerényi Gábor médiamenedzser a 888.hu-ról, Kreatív.hu, 2015. október 5.)

Az online-nal sok olvasót lehet találni, és kevés pénzt szerezni. (Pallagi Ferenc újságíró,
ATV, 2016. november 3.)

Az online sajtó szélsőségesen kormánykritikus. (Varga Judit igazságügyi miniszter, Die Welt,
2019. december 3.)

Szabadon beszélgethetnek az online szubkultúrájukban, amely sajnos jócskán népszerű a
fiatalok és az egyetemisták körében. (Botond Bálint újságíró, Magyar Nemzet Online, 2020.
április 9.)

Online térfoglalást kell végrehajtanunk. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, a Petőfi
Irodalmi Múzeum főigazgatója, Reaktor Podcast, 2020. július 8.)

Egyedül az online sajtóban volt kiegyensúlyozott a verseny. (Hargitai Miklós, a Magyar
Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Népszava, 2020. július 27.)

Az online felület zászlóshajóját gyakorlatilag hullámsírba küldték. (Horváth Zoltán újságíró
az Indexről, ATV, 2020. augusztus 19.)

A liberálisok nemcsak a közösségi médiát, de az egész online teret uralják. (Kovács István, az
Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit
Kft ügyvezetője, 888.hu, 2020. október 16.)

Ingyenkonyha ez. Annak viszik a pecsenyéjét, akié finomabb. (Szele Tamás újságíró az online
tartalmakról, Zónapörkölt.blog, 2021. november 19.)

Médianapló, 2021. november 21.

Címkép: Rákay eszközeivel