Hamiskártyások

Posted by

Fábián András
>Napok óta ez a téma. Ez a felszabadított bejelentkezés. Hogy mostantól bárki, bármikor bárhova.
Választási csalás előkészítése folyik, erről nincs vita. Pedig Petőfi már 1947-ben megmondta. Nota
bene: minden nemzeti ünnepen mindenki bőszen hivatkozik rá, de az Anyám tyúkján kívül egyetlen
verse sem ugrik be senkinek. Szóval már Petőfi (a Sándor, nem a Tempetőfi nevű hülyegyerek!)
megmondta a tutit:
Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
Tessék kicsit elgondolkodni ezeken a sorokon. Az mindjárt és mindenki számára tüstént nyilvánvaló,
hogy a Kánaán nem itt van. Se a bőség kosara nem önti ránk a tartalmát, se a szellem napvilága nem
süt ki sehonnan. Még csak az elérhető közelsége sem kecsegtet a boldogabb jövőnek. A jognak
asztalánál egyaránt történő helyfoglalás (értsd: teljes jogegyenlőség) meg egyenesen komikusnak
tűnik a jelen helyzetben. Jobb, ha abba is hagyom én itt a költői ábránd és a zord valóság
összevetését.
Régen a pártok azzal versengtek, hogy ki tud jobb programot letenni a népnek az asztalára. Nesztek!
Éljetek! Még a manapság átkosnak nevezett Kádár rendszerben is volt programja a pártnak is meg a
Hazafias Népfrontnak is. Tetszik emlékezni, az ő jelöltjeikre szavaztunk a választásokon. A program
mibenlétét pedig például az a ma is a rendszer kegyeit élvező Stumpf István tudná hitelesen felidézni,
aki 1989 és 1990 között a Hazafias Népfront egyik utolsó alelnöke volt. Lerakjuk a szocializmus
alapjait, építjük a szocializmus alapjait, leraktuk a szocializmus alapjait, megkezdjük a szocializmus
építését… Azt hiszem, valahol itt következett be a filmszakadás. Az úgynevezett „rendszerváltás”.
Aztán szép lassan eljutottunk a Fidesz „Folytatjuk!” című, a címmel tartalmában is megegyező
nagyívű programjának megfogalmazásáig.
Ahogyan egyre egyszerűbb lett a program, ahhoz képest éppen fordítva alakult a mézesmadzag-
politika. Előbb volt a csuhások, térdre imához, aztán a Gyurcsány takarodj, ami egészen a
puccskísérletig jutott. Lett is belőle kétharmad. Aztán lett Édes Erdély, meg ukrán nyugdíj, meg
délvidéki fociakadémia program és sajtó birodalom. Tudom, tudom, hogy nem a határon túliak nyerik
itthon a választásokat, de mégis! Később jött a két kiló krumpli, aztán az öt kiló krumpli, aztán két
mázsa tűzifa. Mára már 200 ezres minimálbér, 80 ezer forint nyugdíjprémium és teljes 13. havi
nyugdíj (mindez külföldi hitelből!). Ezt a nagy jótékonykodást azonban már megelőzte egy 2018-as,
vereséggel felérő kétharmados választási győzelem, ahol Orbán és a Fidesz triumfált ugyan, holott
számszerűen kevesebb szavazatot kapott. Az ellenzék – számomra egyébként máig érthetetlenül –
igyekezett kijelenteni, hogy elfogadja az eredményt, hiszen nem történt csalás. Közben az OECD
bajszuk alatt hümmögő ellenőrei pánikszerűen elhagyták az országot.
Most azonban láthatóan nagy a baj. Mivel a Fidesz a választók minden rezdülését méri, látják már,
hogy mindez kevés. A totális bukás kézzel fogható közelségbe került. Szükség lesz/van a választási
turistákra. Semjén, a nagy hajnali jogalkotó, nem is habozott benyújtani a vonatkozó jogszabályt.
Mindenki oda jelentkezik be, ahova csak akar. Ott szavaz, akkor és arra, akire akar. Pontosabban,
akire kell. Gondolom lesz, aki ezzel majd keres is egy kis tűpénzt. Nekem is van üzleti tervem.
Szerény, de nem sértő összeg ellenében kész vagyok fiktív bejelentések fogadására. Akár több száz
jelentkezés elfogadása sem lehet akadály.
Ennek a gondolatmenetnek, legalábbis, az ebből engem illető része persze csak keserű vicc,
gúnyolódás, élcelődés satöbbi. Csak azt ne tessék gondolni, hogy más is el fogja hárítani az efféle
olcsó, de biztos pénzkereseti lehetőségeket. Nem fogja, és erre akár nagyobb összegben is kész
vagyok fogadni, holott úriember biztosra nem fogad. Hiába no, bólint rá a bölcs megengedően,
emberek vagyunk, gyarlók, ostobák.
De mit tegyünk akkor, amikor már az ellenzéki pártok vezetői is – úgymond – felveszik a kesztyűt. A
24.hu azt írja, hogy „Márki-Zay Péter szerint a kormánypártok a voksturizmussal úgy javítanak majd
saját esélyeiken, hogy azokba a billegő körzetekbe költöztetnek szavazókat, ahol a 2022-es választás
eldől. Az a kérdés, ezzel az ellenzéket is arra akarják-e kényszeríteni, hogy próbáljon versenyezni a
Fideszes szervezett csalással. A kormányfőjelölt szerint erre meg kell találni a megfelelő választ, az
ellenzéknek figyelnie kell, a Fidesz hova telepít nagyszámú szavazót, és fel kell vennie a versenyt „a
Fidesz legaljasabb eszközeivel is”. Vagyis burkoltan arra biztat, hogy mi, az ellenzék is mozgassunk
szavazókat a billegő körzetekbe.
Az MSZP társelnöke azonban nem kertel, kimondja kerek perec: „Nem tartja kizártnak, hogy ellenzéki
szavazókat is átjelentenek más körzetekbe Kunhalmi Ágnes, ha az nem jelent többé törvénysértést.”
Én meg kimondom egyenesen, hogy ha egyszer azt állítjuk, hogy a Fidesz részéről ez egy
kétségbeesett kísérlet, választási csalás, akkor mi, a jogállam helyreállításával kampányoló ellenzék,
hogyan játszhatunk a Fidesz játékszabályai szerint. Valóban azon fog eldőlni Magyarország jövője,
hogy ki húzza elő gyorsabban a pikk ászt a nadrágja hajtókájából?!