Bojár Gábor: Valamikor a fideszesekről is leesik a szemellenző

Posted by
Millei Ilona

>„Én Márki-Zay Pétert, mint az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét boldogan támogatom, de a gazdasági csapatban való részvételem nem a támogatásról szól. Én a vállalkozói tapasztalataimmal az ország boldogulásához szeretnék hozzájárulni, és nem valamelyik kormány támogatásához. És ez teljesen független attól, hogy Márki-Zay értékrendje nem áll tőlem távol” – árulta el a Hírklikknek Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, miért is lett az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szakértői csapatának tagja.
A Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas fizikus-üzletember szerint, Márki-Zay Péter nagyon határozott és erős egyéniség, olyan típusú vezető, aki tud hinni a lehetetlenben, és aki az életét arra tette föl, hogy az Orbán-kormányt leváltsa. Abban pedig egyetért vele, hogy ez a kormány az országnak rövid távon, de hosszú távon is hatalmas károkat okoz.

– Ön mit mondana önmagáról, kicsoda Bojár Gábor?
– Sikeres vállalkozó.
– És milyen gondolkodású?
– Alapvetően liberális. Gazdasági értékrendem szerint a szolidaritással ötvözött, szabad verseny híve vagyok. Az állam részvételét a gazdaságban máshol képzelem, mint ahol például általában a baloldal képzeli.
– Mi a legfontosabb az ön számára az életben?
– Ha közéletről van szó, akkor természetesen szeretném, ha a hazám egy boldog és sikeres ország lenne. Ebben próbálok segíteni, ahol tudok.
– A politika mennyire játszik szerepet az életében?
– Én úgy gondolom, hogy a politika minden felelős polgár életében szerepet kell, hogy játsszon olyan értelemben, hogy a prioritásait kommunikálnia kell. Politikusi ambícióim nincsenek, mert abban nem lennék jó. Nem azért nincsenek, mint nagyon sokaknak, mert, hogy lenézik a politikusokat. Én tisztelem ezt a szakmát, és nagyon nagyra becsülöm őket. De azt látom, hogy nekem nem ehhez vannak a legjobb adottságaim.
– Hanem?
– Hát, a vállalkozáshoz. Lassan jöttem rá, 30 évembe került. Eredetileg tudósnak készültem, aztán elmúltam 30 éves, mire rájöttem, hogy én nem tudósnak való vagyok, hanem sokkal inkább vállalkozónak. – Ön miért vállalta, hogy Király Júlia, Steinmetz Ádám, Komáromi Zoltán, Fleck Zoltán mellett Márki-Zay szakértői csapatának tagja legyen?
– Mert fölkért rá, és ha tudok segíteni, akkor boldogan segítek. Ám ehhez szeretném hozzátenni, hogy mások is kértek már föl, és másoknak is segítettem. Például még a legelején, az Orbán-kormány hivatalba lépését követően, Matolcsy György tanácsadói csapatába is kaptam rövid ideig felkérést, és abban is részt vettem. Én Márki-Zay Pétert, mint az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét boldogan támogatom, de a gazdasági csapatban való részvételem nem a támogatásról szól. Én a vállalkozói tapasztalataimmal az ország boldogulásához szeretnék hozzájárulni, és nem valamelyik kormány támogatásához. Ez teljesen független attól, hogy Márki-Zay gazdaságpolitikai nézetei közelállnak hozzám. Ezért úgy érzem, nagyobb sanszom is van arra, hogy amivel én hozzá tudok járulni a gazdaságpolitika formálásához, az talán megértőbb fülekre is talál.
– Mi az, amiben segítséget tud neki nyújtani?
– Vállalkozói szemmel nézem a dolgokat. Most engem emelt ki, de itt van egy csapat, és nem én vagyok az igazi hangadó benne, mert van, aki ért is hozzá. Itt tulajdonképpen egy kormányprogram, egy választási program összeállításáról van szó, amelyben például olyanok szerepelnek, hogy költségvetés, meg adópolitika. Én ezekhez mindhez hozzá tudok szólni, de életemben nem csináltam se választási programot, se költségvetést, se kormányprogramot. És nem is vagyok közgazdász. Ebben a csapatban nagyon tekintélyes, és nagyon tehetséges közgazdászok vannak. Én ezt vállalkozói perspektívából tudom kiegészíteni, formálni.
– Ön mit tart Márki-Zay Péter előnyének, és mit a hibájának?
– Hibája is van, és sok előnye is. Kezdjük az előnyével. Én azt tartom előnyének, hogy nagyon, nagyon határozott és erős egyéniség, aki az életét arra tette föl, hogy az Orbán-kormányt leváltsa. Abban én egyetértek vele, hogy ez a kormány az országnak rövid távon, de hosszú távon is hatalmas károkat okoz. Ez az előválasztás sem arról szólt számomra, hogy hozzám ki áll értékrendjében a legközelebb, kinek a személyisége tetszik nekem a legjobban, hanem kizárólag arról, hogy kinek van a legnagyobb esélye az Orbán-kormányt leváltani. Ehhez pedig elkerülhetetlen, hogy a demokrata konzervatívokat is meg kell tudni szólítani, és erre talán neki van a legnagyobb esélye a jelöltek közül. Persze, nagyon kell vigyáznia arra – és ez nehéz feladat –, hogy a tőle talán távolabb álló baloldaliakat se idegenítse el. Az erényei között a legfontosabbat nem említettem, azt, hogy karizmatikus egyéniség, aki keresztülviszi, amit akar. Vezető alkat.
– Ez mit jelent?
– Én tanítom az iskolámban a diákokat vállalkozói ismeretekre, és ezen belül a vezetői tulajdonságokra. Arra, hogy ki a vezető. A vezető az, aki egy csapatot tud irányítani, ki tudja hozni az embereiből a legtöbbet, tud lelkesíteni, és hisz a lehetetlenben. A diákjaimnak a legfontosabb vezetői tulajdonság illusztrálásaként le szoktam vetíteni egy három perces részt az Eldorádó című filmből. Azt a jelenetet, amikor Eperjes Károly (Monori) bemegy a kórházba, hogy az unokáját visszahozassa az orvossal a halálból, noha az már halottnak tekinti. (A történet egyébként igaz, Bereményi Géza, a film rendezője és a forgatókönyv írója maga volt az a kisfiú.) És akkor lemegy az orvossal a hullaházba, ahol a gyereket már halottként tartják számon, belenéz az orvos szemébe, és azt mondja: „visszahozod, érted!?” És az orvos visszahozza az életbe a gyereket. Tehát a vezetőnek hinni kell a lehetetlenben, és attól az a lehetetlen valósággá tud válni. Márki-Zay olyan típusú vezető, aki tud hinni a lehetetlenben. És az Orbán-kormány leváltása annak látszik.
– És mik Márki-Zay hibái?
– Az tény, hogy kormányzati tapasztalata eddig nem volt, néha voltak olyan mondatai, amiket később megbánt. Van egy közös hibánk is, néha túl gyorsan, túl őszintén beszélünk, nem gondoljuk végig, hogy azt, amit mondtunk, hogyan lehet érteni. Ilyen hibákat időnként elkövetünk. De Márki-Zay azokat utána nagyon korrektül kijavította.
– Arról mit gondol, hogy az Orbán Viktorban csalódott fideszeseket Márki-Zay magához tudja majd vonzani?
– Remélem. Ez a dolga. Valamikor a fideszesekről is leesik a szemellenző, és észreveszik, hogy a király meztelen.
– Ön szerint Magyarországnak mi lenne most a legfontosabb?
– Először is a nyugati orientációnk egyértelművé tétele. Nem lehet tovább csinálni ezt a pávatáncot. Nem lehet „szabadságharcokat” játszani „Brüsszel” ellen.  Ez az ország ezer éve a Nyugathoz akar tartozni, és ennek egyértelműnek kell lennie. Továbbá nagyon fontos, hogy a gazdaságban a tiszta verseny érvényesüljön. A haveri kapitalizmus óriási károkat okoz. Az nem kapitalizmus, hogy kijelöljük a verseny győzteseit. Ennek az igazi kára nem az, hogy így mennyivel drágább lesz a közbeszerzés, hanem az, hogy elmúlik a versenyképesség. Az, aki azért kapja a megbízást, mert közel áll a kormányhoz, soha nem fogja megtanulni, mi a versenyképesség, mert nem szorul rá. A cégem, a Graphisoft 1982-ben alakult. Az első megbízásunk nekünk is állami volt. Félmillió forintot kaptunk a munkánkért. Akkor azt mondtam, hogy több állami megbízást nem akarok, többet nem is fogadtam el, mert pontosan láttam, hogy azt nem igazi versenyben kaptam. Ha az én vevőim nem igazi versenyben mérnek engem meg, akkor soha nem lesz jó termékem. Nem valamiféle etikai megfontolásból mondtam azt: nem kell az állammal üzletelni, hanem azért, mert tudtam, ők nem fogják „kiverni” belőlem, hogy jó terméket csináljak. Ezért exportáltunk, és ezért kerestem valódi piacot. A magyar gazdaság tudna a világpiacon versenyképes lenni, ha ettől függene a vállalkozóink sikere. De ha attól függ, hogy ki tud közelebbi kapcsolatot teremteni a kormányzattal, akkor soha nem lesz versenyképes a gazdaságunk. Persze, a szolidaritás is fontos. Természetesen nem lehet hagyni milliókat leszakadni, az út szélén hagyni őket.  Már az is felháborító volt: a Covid-válság során azt a pénzt, amit az uniótól arra kaptunk, hogy azoknak adjuk, akik elvesztették a munkájukat, nem ők kapták. Nem mondom, hogy éhen haltak, de nagyon nagy bajba kerültek. Abból a pénzből nem a munkanélküli segélyt emelték, nem az álláskeresési időt hosszabbították meg, amire azt a pénzt adták, hanem ebből is a kormány-közeliek kaptak újabb és újabb megbízásokat. Ez végtelenül felháborító! Amit egyébként még hangsúlyozni szoktam – és ebben olykor vitatkoznak velem a kollégák –, a vállalkozásokat nem úgy kell támogatni, hogy pénzt öntenek beléjük. A vállalkozásokba öntött ingyen pénz az a legtöbb esetben nagyon, nagyon sokat árt. Nem is elsősorban a kidobott pénz miatt, hanem azért, mert dezorientál. Mert a vállalkozások arra figyelnek, akitől a pénzt kapják. Ha a pénzt az állami támogatásokból kapják, akkor arra figyelnek oda, hogy azt miként kell megszerezni. Most nem is arra gondolok, hogy a kormányhoz kell közel állni. A becsületes pályázókról beszélek, a tisztességesen kiírt, tisztességesen elbírált pályázatokról. Elkezdik azt figyelni például, hogy mostanában milyen pályázatokat szoktak szeretni, és megtanulnak „jó” pályázatot írni. Ahelyett, hogy a piacot néznék, a valódi vevőt keresnék, aki a terméküket, a szolgáltatásukat használni akarja. A vállalkozásokat két dologgal kell támogatni, és ezek sem olcsók. Az egyik ezek közül a tiszta versenyszabályozás, ami nem könnyű. El kell érni, hogy a versenyben győztesek ne tudjanak visszaélni piacvezető helyzetükkel, és ne tudjon kialakulni monopolhelyzet. Végül a legeslegfontosabb az oktatás. A legtöbb pénzt a gazdaság és a vállalkozások érdekében én oktatásra fordítanám. Mert a jól képzett munkaerő segíti legjobban a vállalkozásokat.

A Hírklikk interjúja