Vitézy Tamás leleplezi egy “jól bebetonozott” üzleti “maffia” tagjait

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
>Balogh S. Éva
>Az Orbán-rezsimhez szorosan kötődő, tehetős üzletemberről, Vitézy Tamásról évek óta minden cikk tartalmazza azt az információt, hogy Vitézy családi kapcsolatban áll Orbán Viktorral. Ez a kapcsolat azonban távoli. Vitézy Tamás idősebb testvérének, Vitézy Lászlónak az első felesége Sipos Katalin volt, aki Orbán Viktor édesanyjának, Erzsébetnek a nővére. Katalin korai halála után a Viktornál négy évvel fiatalabb gyermeküket, Zsófiát Orbánék vették magukhoz. Zsófia, Viktor egyetlen első unokatestvére, szép karriert futott be: újságíróként kezdte a Magyar Nemzetnél, majd a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezető igazgatója lett, 2013-ban pedig a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet vezetésével bízták meg. A legutóbbi hír róla egy rövid cikk volt, amelyben bejelentette, hogy kinevezték kolumbiai nagykövetnek.

Zsófia testvérbátyjának, Vitézy Tamásnak az elmúlt évtizedben számos médiaszereplése volt. Ezek többsége, különösen 2013 és 2015 körül, az üzleti kudarcairól szólt. Korábban nagy anyagi sikereket ért el Ukrajnában és a Balkánon a földgázzal kapcsolatos üzleti vállalkozásának köszönhetően. Nemsokára üzleti tevékenysége Horvátországba és Montenegróba vitte, és mint sok Orbán-támogató oligarcha, ő is bekapcsolódott a turizmusba.

A Fideszhez és Orbánhoz való kötődése nem családi kötelékekből, hanem saját konzervatív politikai meggyőződéséből fakadt. 2002 után úgy próbálta segíteni a Fideszt, hogy meglévő médiaplatformokat vásárolt meg, vagy újakat hozott létre a Fidesz szolgálatában. Végül elindította a Helyi Téma című ingyenes lapot, ami egy vagyonba került neki. De úgy tűnt, nem bánta, mert ezt az ügy “szolgálatának” tekintette. Ez a médiavállalkozás akkora bukás volt, hogy 2016-ban már a Helyi Témához kapcsolódó védjegyeket sem tudta eladni. Ennek ellenére a Fidesz és 2010 után az Orbán-kormány iránti lelkesedése nem lankadt, különösen, hogy több horvátországi vállalkozása is komoly anyagi gondokat okozott. Ahhoz, hogy megmentse cégeit, szüksége volt a kormány jóvoltából az adósságok refinanszírozására.

Úgy tűnik, hogy a refinanszírozás eredményeként bizonyos üzleti csoportok át tudták venni a Vitézy horvátországi üzleteit, amelyek szerinte jelentősek. Ahogy a Facebook-oldalán tett keserű kommentjében fogalmazott: “Az enyém volt és lesz is – miután a perem véget ér – Horvátország egyik legnagyobb turisztikai vállalkozása, szállodákkal, kikötőkkel, kempingekkel és egyéb építkezésekkel. Ez félmillió négyzetméternyi tengerparti területet jelent, 112 ezer négyzetméteren szállodának épült. A turisztikai komplexumhoz tartozik két nagy, működő jachtkikötő koncessziója is. Ez rendkívül magas értéket képvisel, amivel Horvátország leggazdagabb embereinek listáján az első tízbe kerültem”.

Vitézy üzleti vállalkozásainak minden csínját-bínját nem könnyű megérteni, de amennyire én tudom, üzletemberünk végül társra talált Jellinek Dániel személyében, aki Magyarország nyolcadik leggazdagabb embere, és már 20 évesen megalapította első sikeres üzleti vállalkozását. Tizenöt évvel később megalapította az Indotek Csoportot, egy ingatlancéget. Jellinek 2009-ben az Indotek egyharmadát eladta egy befektetési cégnek, a Bohemian Groupnak. A Bohemian Financing Zrt. volt az, amely vállalta a Vitézy horvát adósságainak refinanszírozását.

A Bohemian Financing nem saját forrásból, hanem a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Takarékbank Zrt-től felvett pénzből fizette kötelezettségeit, amely – Vitézy állítása szerint – “a tudtunk nélkül jelzáloggal terhelte meg az összes portfólióelemünket, sőt a családunk egyéb vagyonát is”. Hogy ez hogyan történhetett, fogalmam sincs, de Vitézy azt állítja, hogy ellenségei “a jól ismert játékszabályokat alkalmazták, megvásárolták bizalmasait, személyi asszisztensét, kijátszották a meglévő szerződéseket, minden vagyontárgyra kiterjesztették intézkedési jogukat, a jól bejáratott lakásmaffiákhoz hasonló módon”.

A Vitézy által itt leírt módszerek nem újak a Fidesz köreiben. Ismerősök szerint országszerte hasonló maffiamódszereket alkalmaznak, még jóval kisebb vagyonok – például középvállalkozások – esetében is, ha és amennyiben valaki jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, úgy dönt, hogy átveszi valaki más vállalkozását. Vitézy felháborodásában nem fogta vissza magát. Nyilvánosságra hozta azoknak a befektetőknek a listáját, akik “bankok, felszámolók, bírók, végrehajtók, bírósági végrehajtók, szakavatott ügyvédek sokaságának segítségével, nyomozók és ügyészek bűnügyi közreműködésével” mennek neki az általuk áhított ingatlanoknak. Ezt a csoportot “jól működő maffiának nevezi, amely busásan fizet minden érintettnek”.

Vitézy nincs még azon a ponton, hogy hátat fordítson az általa 30 éve támogatott politikai rendszernek. Továbbra is kiáll “a szuverén Magyarország megteremtésének folyamata mellett a kommunizmus bukása óta tartó viharos, olykor ellenséges politikai és geopolitikai környezetben”. Kissé rejtélyesen hozzáteszi, hogy mindenkit ellenségnek tekint, aki ennek a célnak az ellenfele, “még akkor is, ha “közénk” tartozik”.

Ez a passzus némi elemzést igényel. Elsőre úgy tűnt, mintha a Fidesz iránti kizárólagos hűségnyilatkozat lenne, mert a “szuverenitásra”, az Orbán-rezsim egyik kedvenc jelszavára hivatkozik. Második olvasásra azonban észrevettem, hogy Vitézy a rendszerváltás óta eltelt mind a 30 évről beszélt, ami a Magyar Demokrata Fórumot vezető Antall József vezette koalíció mellett a szocialista-liberális kormányok 12 évét is magában foglalja.

Lehetséges, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítok e passzus megfogalmazásának, de nehezen tudom elképzelni, hogy Vitézy célja e megjegyzések közzétételével az lenne, hogy a Fidesznek segítséget nyújtson a “pártszervezet öntisztulási folyamatában”. Évek óta harcol a győzelem legkisebb reménye nélkül. Neki kellene elsőként tudnia, hogy nincs olyan, hogy egy párt öntisztulása. Ha valami, akkor az Orbán-maffia tagjai a hatalom elvesztésétől tartva csak fokozták bűnös tevékenységük mértékét és sebességét. Ez a pénzrablás az ország néhány vezető üzletemberének elégedetlenségéhez vezetett. A végeredmény az ellenzék anyagi támogatása lehet.

Két ilyen üzletember máris bejelentette, hogy Márki-Zay Péter segélykérésére válaszol. Bige László, a műtrágyamágnás, ahogy a Reuters nevezte, és Bojár Gábor, a Graphisoft 3D-s épületmodellező szoftver alapítója az első, de biztos vagyok benne, hogy mások is követni fogják.

2021. november 15.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.