Bitó László, a szemek gyógyítója

Posted by

87 éves korában meghalt Bitó László. Bitó László eredetileg orvosnak készült, nevéhez fűződik a 2002-ben az Év Gyógyszerének választott Xalatan, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi. Tudományos munkássága mellett íróként is jelentős életművet hagyott hátra. Az író és kutatóorvos az 1956-os forradalomban fogságba esett, a szökése után pedig az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Bard College-ban kezdte el orvoskutatói karrierjét, majd a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait. Ezután ott maradt az egyetem szemész-fiziológia laboratóriumában, amelynek aztán több mint három évtizeden át volt a vezetője. Kutatómunkája nyomán született meg a Xalatan, amelyet 2002-ben az év gyógyszerének választottak.

– Amerikában az orvosi egyetemeken a kutatók teljes függetlenséget élveznek. Mivel mindig az olvasás, írás érdekelt, a szemmel és az aggyal kezdtem foglalkozni. Leginkább a tudatalatti működése érdekelt, mert nagyon hittem és hiszek abban, hogy szerepet játszik az alkotómunkában. Ám rövidesen rájöttem, hogy az én életem folyamán aligha nyerjük el azokat az eszközöket, amelyekkel feltárhatjuk agyunk e legmélyebb bugyrainak működési mechanizmusát. Ezért fordultam inkább a szem felé.

Boldogan élhetnénk le az életünketFontos eredményeket értünk el például annak felismerésében, hogy a kor előrehaladtával miért veszti el a szem a fókuszáló képességét. Vagyis miért lesz szükségünk olvasószemüvegre. Ilyen alapkutatásokból jutottam el a glaukóma, a zöld hályog kezelésének új megközelítéséhez is.
A zöld hályogot a szem belső nyomásának emelkedése okozza, amely károsítja a szemideg rostjait. A szemnyomást lehet csökkenteni a szemvíztermelés korlátozásával, de ez visszavetheti a szem egyéb szöveteinek tápanyagokkal való ellátását is. Az új gyógyszer előnye, hogy kiküszöböli e mellékhatást. Persze ez csak elmondva egyszerű. Valójában már a koncepció elfogadtatását is többéves küzdelem előzte meg.

– Megérte a sok munka: ma már ezt a gyógymódot tartják világszerte a leghatásosabbnak. Miután láttam, hogy ennek a teljes vaksághoz vezető betegségnek ez az új gyógymódja elfogadottá vált, nyugdíjba mentem, és visszavonultam a kutatástól, hogy teljes mértékben első szerelmemnek, az irodalomnak szenteljem magam, amit addig nem tehettem, mert kutatni – éppúgy, mint írni – csak százötven százalékos energiabefektetéssel lehet. Úgy érzem, hogy „előző életemben” megtettem mindent, amit megtehettem a fizikai látás védelmére, most meg kell tennem, ami tőlem telik
a szellemi vakság legyőzésére.

Vásárhelyi Mária Bitó László és nagymamám sorsa

Az apai nagymamámnak mind a két szemén zöldhályog volt. Az ország legismertebb szemész professzora először az egyik szemét operálta meg, utána a másikat. A műtétek nem sikerültek. Soha nem felejtem el, amikor a második műtét után felébredt és kétségbeesve kiáltott fel, hogy “Jézusom, megvakultam”. És valóban ! Ez a csillogóan okos, nagyműveltségű, világlátott, minden iránt érdeklődő nagymamám, aki igazi úrinő volt, teljesen elvesztette a látását és ettől kezdve bezárult előtte a világ. Ma is látom, ahogyan apró kezeivel próbálja kitapogatni a tányéron az elé tett ételt és óvatosan a szájához emeli és ahogy jár körbe a lakásban és kérdezgeti, hogy “van itt valaki?” Előttem van, amikor újszülött kisfiamat pólyában az ölébe teszem és ő az ujjaival próbál ismerkedni vele. Gyermekkoromban őt látva ismerkedtem meg az emberi kiszolgáltatottság legmélyebb bugyraival. A ma távozott Bitó Lászlónak nemcsak mi tartozunk köszönettel, mindazért amit a hazáért, a magyar demokráciáért, az rászorulókért és értünk tett, hanem az egész emberiség, hiszen a zöldhályog elleni gyógyszer feltalálásával elérte, hogy ma már senki ne jusson a nagymamám sorsára.