A Fleischerről: Ingkészítők alkonya Pesten és Budán

Posted by

Dr. Gács János

>A közelmúltban Budán és Pesten is lehúzta a rolót egy-egy sok évtizedes múltra viszszatekintő ingkészítő vállalkozás. A Frankel Leó út belső részén legalább 50 évig működött Schoeberl Valéria ingvarrodája. A helyén, július közepén már meg is nyílt egy retro hangulatú galéria.
A cég történetéről sajnos nem sikerült többet megtudni, mivel nem tudtunk kontaktust teremteni az idős hölggyel. Szerencsére azonban Valéria jó barátságban volt és van is az utca túloldalán működő aranyozóval, s nála hagyta üzletének cégtábláit.
Többet sikerült megtudnunk a pesti oldal talán leghíresebb ingkészítő műhelyéről, a Nagymező utca és a Paulay Ede utca sarkán működő Fleischer cégről. A vállalkozást Fleischer György férfifehérnemű-készítő alapította 1929-ben, a Teréz körút 10. alatt. Az üzlet virágzott, így jó alapot nyújtott
a családalapításhoz is. Fleischer úr feleségül vette Deutsch Lívia úrhölgyet. (A titulus nem véletlen, ugyanis Lívia, a későbbi Lili néni a Mária Terézia Gimnáziumban érettségizett, ami kor-és sorstársai között,
ha nem is volt ritka, de általánosnak semmiképpen sem volt nevezhető. A gimnázium patinás Andrássy úti épületében ma a Pesti Barnabás Szakközépiskola működik.) Lívia nemcsak a házasságban, hanem az üzletben is egyenrangú társa volt Györgynek, kitanulta a fehérnemű-készítés minden csínját-bínját. Amikor a legjobban ment az üzlet, a cég szinte manufaktúraként üzemelt: az ingek elkészítésében szabász, varrónő és gombokat is felvarró vasalónő is közreműködött.
A szabász munkahelye a bolt galériáján volt. Az üzlet a Teréz – majd Lenin – körúton működött egészen a hatvanas évek végéig, amikor valamilyen városrendezési vagy körút-profilírozási szempont miatt el kellett onnan költözniük. Több felkínált üzlethelyiség közül végül a Paulay Ede utcaira esett a választás, talán azért is, mert ide át lehetett hozni az eredeti boltberendezést. (Az üzlet bezárásával ez egy békéscsabai gyűjtőhöz került.)
Gyuri bácsi 1970-ben infarktusban meghalt. Beszélgetőtársaim, Mátrai Terézia, a Lili néni mellett végig kitartó munkatárs és Lili néni unokaöccse, Reich Gábor grafikusművész (a hírneves Reich Károly fia)
szerint ebben közrejátszhattak a költözéssel kapcsolatos izgalmak is.
Az üzlet ismert volt az egész városban, még külföldi turistacsoportok is látogatták.
Lili néni 2014 augusztusáig, 98 éves koráig (!) vitte a boltot, s ennek az évnek a decemberében költözött az égi vásznak közé.
Az üzlethelyiséget a szomszédos étterem vásárolta meg, de a kirakatban még idén
júniusban is ki volt téve Terézia telefonszáma, aki örömmel áll a régi és új kuncsaftok rendelkezésére.
Az utódok emlékezete azt őrizte meg a régi időkből, hogy Lili néni (akkor még Lilike) a legnehezebb időket egy az SS-nek dolgozó varrodában vészelte át, így tulajdonképpen a németek védték meg a nyilasoktól.
Számos ismert ember, híres művész nevét őrzik máig a szabásminták. Az eltávozottak közül említést érdemel Latinovits Zoltán (aki inget varratni is a kutyájával érkezett), Soós Imre, Salamon Béla, Herczeg
Ferenc, Bessenyei Ferenc, Márkus László, Böröcz József, Szabó Gyula, Kállai Ferenc, Szabó Sándor. S végül egy ismert művész, G. Dénes György, közismert becenevén Zsüti, akiből nem lett kuncsaft, mivel feleségének tanácsára elállt a költséges ingcsináltatástól, mondván: hiszen az is egészen jó volt, amit a németek adtak a táborban……

(Megjelent a Budapest folyóiratban 38. évf. 8. sz. (2015. augusztus)