Márki-Zay milyen nyilvánosságot képzel?

Posted by

Zöldi László
>Megbeszéljük című műsorában Bolgár György 32 percig faggatta az ellenzék immár közös
miniszterelnök-jelöltjét. A nyilvánosság kérdését nem hozta szóba. Az is csak a 30. perc táján
hangzott el, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester milyen médiumoknak szánja a
megnyilvánulásait. Az interjúalany körülbelül egy percet szánt a válaszra. Kétszer említette a
sajtószabadságot, egyszer a Fidesz uralta Médiatanácsot, egyszer a Nyomtassteis! című
ellenzéki hírportált, de nem vitte túlzásba a részletezést. Vajon ő és a veterán műsorvezető
miért nem tulajdonított jelentőséget a nyilvánosságnak?
Bolgár felkészült újságíró. Azt képzelem róla, hogy tud valamit, amit nem kívánt az orrunkra
kötni. A választási szövetségbe tömörült ellenzéki pártok vezetői megfogadták, hogy kerülik
ama témákat, amelyekben nagy köztük a felfogásbeli különbség. Ezek közé tartozik a
nyilvánosság is. Ha megnézzük a kozosalap.hu nevű honlapon olvasható programvázlatot,
kirajzolódik belőle, hogy általánosságokon kívül nincs különösebb mondandójuk a
nyilvánosság eszközrendszerének tekinthető médiáról. De ha a kívülről jött közös
miniszterelnök-jelölt máskülönben nem tartja magát a megválasztása előtt kötött
megállapodáshoz, miért éppen a nyilvánosság esetében tartja mégis?

Márk-Zay Péter médiaszemlélete körvonalazódik a bejegyzés utáni összeállításból. Sok benne
a jól hangzó általánosság és kevés a konkrétum. Ami pedig konkrétum, arról sejthető, hogy
nála aligha számíthatunk kiforrott médiafelfogásra. Amidőn polgármesterré választották,
kinevezte magát az önkormányzati médium kiadójának, holott a Medgyessy-kormány idején
módosított önkormányzati törvény megtiltotta ezt. Márki-Zay megúszta a törvénysértést, ettől
azonban még nem ő a médiapolitika legalaposabb ismerője. Ezzel párhuzamosan
szorgalmazta az ellenzéki Távirati Iroda felállítását, hogy az összegyűjthesse és
feldolgozhassa az ellenzéki szavazók számára fontos információkat. Szándékát az ellenzéki
pártok azóta is szabotálják, noha értelmes javaslat volna.

Az ellenzéknek van tehát egy közös miniszterelnök-jelöltje, aki a klubrádiós nyilatkozata
szerint úgy állítja majd föl „mintegy húsz szakterület” illetékeseiből az árnyékkormányt, hogy
ők „koordinálják a kormányprogram megírását és kommunikációját”. De ha nincs átfogó
elképzelése arról, hogy mit csinálna a médiában és a médiával, hogyan akarja kommunikálni
az interjúban valamilyen rejtélyes okból kiemelt gazdaságot, belügyet és sportot? A
nyilvánosságról nem is beszélve.

Tíz MZP-mondat a nyilvánosságról

Az a groteszk helyzet állt elő, hogy Simicska Lajos a sajtószabadság utolsó bástyája.
(Promenád.hu, 2018. február 6.)

Szerencsére az internet szabad, és a felületemet rengetegen látogatják. (Magyar Narancs,
2018. február 15.)

Hál’istennek a Facebook-on még van sajtószabadság. (Mérce.hu, 2018. február 24.)

A Fidesz országosan jelentkező problémája a Facebook. (ATV, 2018. október 16.)

/A Vásárhelyi Valóságról/ A felelős kiadó természetesen én vagyok. (Klubrádió, 2019.
november 14.)

A mai rendszerben a nyilvánosság az egyetlen visszatartó erő. (ATV, 2020. január 3.)

Szeretnénk létrehozni egy független hírszolgálatot, amolyan ellenzéki MTI-t. Az ellenzéki
városok és a budapesti kerületek médiumai megosztanák egymással az anyagaikat, így
terjesztve azokat a híreket, amelyek nem jutnak el az emberekhez a közmédián és a megyei
lapokon keresztül. (Népszava Online, 2020. február 10.)

Több mint egy éve könyörgök, hogy indítsunk ellenzéki MTI-t. Még mindig nem sikerült.
(Szabad Európa Rádió, 2021. szeptember 2.)

Nincs demokrácia sajtószabadság nélkül. Jelenleg a mi adónkból fenntartott köztévébe egy
ellenzéki párt képviselője négyévenként öt percre juthat be. (Szemlélek.blog.hu, 2021.
november 12.)

Természetesen helyre kell állítanunk a sajtószabadságot, a jogállamot, a demokráciát.
(Klubrádió, 2021. november 12.)

Médianapló, 2021. november 15.