Nyelvzavar

Posted by
Lendvai Ildikó
>Na tessék.
A miniszterelnök megint a Türk Nyelvű Államok Csúcstalálkozóján van Erdogannál. Kezdek belezavarodni, milyen nyelven beszélek. Még jó, hogy azt egyelőre tudom: fiú vagyok vagy lány, hiába rohamozzák óvodáinkat és iskoláinkat a nemátalakító LMBTQ propagandisták. Igaz, már nem vagyok sem óvodás, sem iskolás, de ez akkor is szép teljesítmény tőlem így a második gyermekkorban. Főleg az őriz meg a helyes úton, hogy ha fiúvá válnék, nem vehetném fel a kedvenc virágos szoknyámat. Plusz a füstös szemhéjpúderemet is ki kellene dobni, pedig még a fele megvan.
Szóval ezzel rendben vagyok. Na de a nyelv!
Először köztudomásúlag abban nevelkedtem, hogy legalábbis nyelvileg a finnugor nyelvcsaládhoz tartozom. Ezt Orbán Viktor is megerősítette, amikor részt vett a finnugor nyelvű népek kongresszusán. Szerintem Kásler már akkor sem értett egyet vele, de a hun Attila ide vagy oda, mégiscsak a miniszterelnök a főnök.
Hittem én. De aztán mégiscsak behódolt, és felcsatlakozott a türk nyelvűekhez. Gondolom, Erdogan szimpatikusabb volt neki, mint a finnek, ezek az északi államok mindig kötekednek, ld. pl. a norvégokat. Így a miniszterelnökkel együtt én is haladéktalanul elkipcsakosodtam.
De itt sem hagytak békén. Most, hogy egy délkoreai egyetem is lesz majd Budapesten (még nem tudni, ezt is mi fizetjük-e az utolsó szögig, vagy a délkoreaiak nagyvonalúbbak a kínaiaknál), a kormányfő tudtomra adta, hogy nyelvünk a koreaival rokon.
Ám mire legalább egyetlen koreai szót megtanultam volna, jött ez az újabb türk találkozó.
Most akkor mi van? Lehet, hogy reggel finnugor nyelvrokonok vagyunk, délben türkök, délután koreaiak, estére ismét nyugovóra térhetünk a türk barátok ölelő nyelvi karjaiban?
Hiába, nagy a család. A nyelvcsalád. Csak az az egyetlen kérésem van, hogy ha ha már a koreaiak is idetartoznak, legyünk inkább csak a délkoreaiak nyelvrokonai.
Észak-koreaiul nem vagyok hajlandó megtanulni. Ismerem én az ilyet! Még majd oda akarnak vinni valami nyelvi táborba.