Márki-Zay Péter: Ki kell szabadítani az egyházakat a politika fogságából

Posted by

* * *

A járványhelyzet fokozódása miatt kellő fizikális távolságtartás mellett beszélgettünk a politikussal, és bár most találkoztunk először személyesen, más közéleti vezetők Szemléleknek adott nyilatkozataihoz hasonlóan ezúttal is közvetlen, kevésbé távolságtartó stílusban tehettük fel a kérdéseinket – hasonlóan nyílt, kendőzetlen válaszokat kaptunk cserébe.

* * *

– Alaposan felpörgött a nyilvánosságban való jelenléted. Számolod még az interjúkat?
– Nem számolom, viszont az imént egy lengyel lapnak nyilatkoztam, és ezt fontosnak tartom. Az is hasznos, ha nagy példányszámú francia, olasz lapok keresnek meg, de a lengyel közösség kifejezetten érdekes számomra. Nagyra becsülöm annak a nemzetnek a katolicizmusát: fantasztikus élmény hétköznap délelőtt bemenni egy lengyel templomba és azt látni, hogy ott fiatalok és középkorúak is imádkoznak. Ők egy nagyon szabadságszerető nép, ezért is meglepő számomra, hogy a putyini szolgaság irányába terelődő Orbán Viktor miért szimpatikus arrafelé. Mindezek miatt előszeretettel adok interjút lengyel médiumoknak.

– Maradjunk akkor a lengyeleknél! Az 1978-as – második – pápaválasztásra szeretnék utalni, amikor egyes híradások szerint majdnem két olasz bíboros közül került ki Róma új püspöke, végül mégis egy harmadik, messziről jött emberre esett a választás, és talán nem túlzás azt állítani, hogy valami nagyon jó dolog történt ezáltal a katolikus egyházzal. Nem szeretnék közted és a szent pápa között párhuzamot vonni, de a helyzet nagyon hasonlónak tűnik, miután az előválasztás során pártok versenyéből egy párton kívüli, esélytelennek látszó személy lett a befutó. Hogyan tekintesz erre az eredményre?

– Bevallom, magam is túlzottan lelkesnek, fantasztának gondoltam azokat az egyébként ingyen dolgozó munkatársaimat, akik meg voltak győződve róla, hogy ezt nekem kell megnyerni. Mondtam, hogy persze, mindent megteszünk érte, de az esélyt minimálisnak láttam. Fantasztikus dolog, hogy lépésről lépésre mégis eljutottunk idáig, nagyon hálás vagyok mindenkinek, akik részt vettek ebben a folyamatban. Külön szeretnék köszönetet mondani az önkéntesek nagy létszámú csapatának, azoknak a fiataloknak, akik eddig nem vettek részt szavazásokon, de most elmentek előválasztani, az influenszereknek, akik segítettek sokakkal megismertetni az általam képviselt gondolatokat. Nyugodtan megemlíthetjük Gulyás Mártont, Puzsér Róbertet, Vona Gábort, Osváth Zsoltot. Azt gondolom, azok fordították meg ezt a történetet, akik ezeknek a személyeknek a hatására elmentek szavazni. Ha nem így történik, Dobrev Klára nyerte volna az előválasztást, Orbán Viktor pedig hátradőlhetett volna a foteljében.

– Számomra úgy tűnik, bármennyire is meglepetés ez az eredmény, nem idegen tőled a jelenlegi helyzet. Hogy érzed magad immár nem esélytelen kormányfőjelöltként?

– Különböző vezetői pozíciókat töltöttem be cégeknél, egyetemen oktattam – hozzászoktam az ilyen feladatokhoz. Családapaként is fontos, hogy hatékony, felelős vezető legyek, olyan döntéshozó, aki tudatában van a döntései súlyával. Polgármesterként ugyanezt gyakorlom.

– Nem nyomaszt az a szinte messianisztikus várakozás, ami a kormányváltásban reménykedők részéről feltételezhető?
– Ez Hódmezővásárhelyen is így volt. Teljesen valószínűtlen volt, hogy bárki le tudná váltani Lázár Jánost. Azért támogattak akkor is sokan azok közül, akikkel számos dologban nem értünk egyet, mert azt a bizonyos közös minimumot tudjuk teljesíteni. Ez pedig az, hogy ez a város fejlődjön, ami annak is jó, aki addig a Fideszre szavazott, meg annak is, aki más párttal szimpatizál. Az embereknek az számít, hogy ingyenes buszjárat van Hódmezővásárhelyen, nem az, hogy én templomba járok, ő meg nem…

– Mostani beszélgetésünk fókuszában igenis a kereszténység állna, amely sokunk megtapasztalása szerint annyira harsogó üzenetté vált, ami már kontraproduktívnak tűnik. Mit gondolsz erről?
– Egyáltalán nem szokatlan, hogy a vallás szerepet játszik a politikában, erre tudnék akár amerikai példát is mondani, de idehaza ugyancsak létezik egy párt, amely nevében keresztény, nevében demokrata, névleg néppárt is. Bár nem lehet elválasztani az adott személyiségtől a vallási meggyőződését, mégis bizonyos szempontból mellékesnek kellene lennie, hogy egy politikus milyen vallású. Az, hogy ma hazánkban ennyire hangsúlyossá vált a kereszténység a politikában, az annak az Orbán Viktornak köszönhető, aki volt már KISZ-titkár, volt egy durván antiklerikális, egyházellenes időszaka is – gondoljunk csak a “cápalátogatás” kifejezésére. Most, hogy ez az ember a kereszténység védelmezőjeként adja el magát, ez felháborító nekünk, valóban keresztényeknek, akik már a szocializmus alatt is minden vasárnap ott voltunk a templomban. Nekem a jobboldaliságom, nemzeti elkötelezettségem sem változott az elmúlt évtizedekben. Az, hogy most egy tolvajkormány van hatalmon hazánkban, amelynek legfőbb ideológiája a korrupció, és ez a kormány kereszténynek nevezi magát, engem végtelenül felháborít. Ezzel nem vagyok egyedül. Sok keresztény embert nagyon elszomorít, amit ezek a politikusok a kereszténység nevében tesznek.

– Hozzánk is eljut sok ilyen jelzés. Sőt, megannyi emberrel együtt magam is tapasztalom, hogy vannak, akik hátrányt szenvednek keresztényként, ha kiderül róluk, hogy nem értenek mindenben egyet a jelenlegi kormánnyal. Hogyan változtatnál ezen a helyzeten, milyen lenne állam és egyházak viszonya, ha te vezethetnéd Magyarország kormányát?
– Nem csupán a kommunizmusban igyekezték leuralni az egyházakat is az Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül, békepapok által a hatalom emberei. Ez minden diktátornak a sajátossága. Egy totalitárius rendszerben az embereknek nem adatik meg az a szabadság, hogy a központi politikai vezetéstől függetlenek lehessenek. Ilyen rendszer épül jelenleg hazánkban: az utolsó sportklub vezetőjének is kormánypártinak kell lennie, a nemzeti szövetség élére a hatalom oligarcháit teszik. Mit keres a Természetjáró Szövetség élén Garancsi István? Ez ilyen mértékű? Komolyan? Mindenből politikát kell csinálni? Sorolhatnám a kórházak, egyetemek igazgatóit, akiket szintén politikai alapon neveznek ki, és sajnos az egyházakat is leuralják. Nem új tendencia, hogy a rendszerváltás után politikai célokra használják az ügynökaktákat. Ungváry Krisztián történész le is írta, hogy az elmúlt 30 év minden miniszterelnöke ahelyett, hogy nyilvánosságra hozta volna ezeket az iratokat, inkább politikai manőverezésre használta az ilyen információkat. Az ügynökaktákat nyilvánosságra fogjuk hozni, hogy ne lehessen senkit a jövőben a múltjával, akár a szexuális orientációjával megzsarolni, gazemberségre rávenni. Az egyház ugyanígy rabja a rendszernek. A kárpótlás nem valósult meg teljesen, megrekedt a folyamat egy bizonyos szinten, emiatt jelenleg a kormányzat, néha a miniszterelnök eseti döntéseitől függ, hogy melyik egyház mennyi pénzt kap és mire.

Ezek az eseti támogatások a kormány támogatását viszik be az egyházakba. Végtelenül ellenzem ezt a rendszert. A személyes hitemtől függetlenül tény, hogy Magyarország egy szekuláris állam. Meglepő volt, ahogy a kormányunk próbálta megmagyarázni annak az Amerikai Egyesült Államoknak, ahol a vallás szintén fontos szerepet tölt be az ugyancsak szekuláris társadalom életében, hogy miért jó az, ha a politika dönt arról, melyik egyház nevezhető egyháznak. És miért jó az, hogy vannak olyan világegyházak, amelyek Magyarországon nem kaphatnak egyházi státuszt. Ezt szerintem nem lehet megmagyarázni. Felejtsük el! A vallásszabadságra alapított USA számára próbálja elmagyarázni a Fidesz, hogy milyen jó dolog egyes egyházak betiltása? Ezek felháborító dolgok, amelyek a demokráciának, a jogállamnak az alapvető meg nem értéséről tanúskodnak. Az egyházak korlátozása az alapvető emberi szabadságba való belegázolás. Az a feladatunk, hogy a Fidesz és az állam rabságából kiszabadítsuk az egyházakat. Mindegyiket. Ne lehessen semelyik vallási közösséget azzal zsarolni, hogy ad, vagy nem ad nekik pénzt az állam. Független, feladatalapú finanszírozásra van szükség ezen a területen. Nyilvánvaló, hogy a történelmi egyházaknak sajátos terheik is vannak: itt van például Hódmezővásárhelyen a református “Új templom”, ami egy csodálatos, ám valójában 200 éves épület, borzasztó állapotban van, még mindig várat magára a felújítása. Műemlékként áldoznia kell ilyesmire a társadalomnak, ezért újítjuk fel épp most a helyi zsinagógát.

– Alaptalan tehát az a félelem, hogy kormányváltás esetén elzárná a pénzcsapokat az állam, nincs miért aggódniuk az egyházi vezetőknek és a híveknek?
– Több stadiont nem fog kapni egyik egyház sem. A határon túli magyarokat is nagyon szívesen támogatom, de nem stadionnal. Borzasztó szereptévesztés, ha egy vallási közösség azt gondolja, hogy neki futballakadémiát kell működtetnie. Egy egyháznak a lelkekkel van dolga, ahhoz minden támogatást meg kell kapnia, demokratikus keretek között, tisztességes szabályok mentén, a műemlékek fenntartását biztosítani kell, de ki kell szabadítani az egyházakat a politika fogságából.

– Amikor elindítottuk a békés közbeszéd előmozdítását célzó petíciónkat, az volt az alapvető felismerésünk, hogy valamiféle lelki betegségben szenved a magyar társadalom. Ha valaki kormányfőnek készül, nyilván maga is átelmélkedte már ezt a problémát. Te hol fognál hozzá a gyógyításhoz? Nyilván nem a GDP-nél kéne kezdeni.
– Egy miniszterelnöknek a GDP-vel is fontos foglalkoznia, de az a bizonyos gyógyítás máris, ellenzéki politikusként is elkezdődött részemről. Minden közszereplőnek az a feladata és felelőssége, hogy a lelkek gyógyításával is foglalkozzon. Bármennyire megosztóak időnként némely kijelentéseim, azok is a sebek gyógyítását szolgálják. A homoszexualitással kapcsolatban kiálltam például a fideszes melegekért is. Hét gyermekem van – bármelyikük lehetne meleg, tudják, hogy szeretettel elfogadnám őket akkor is. Ugyanígy a jó Isten gyermekei a cigányok is. Szerintem nem kevesebb, hanem több szeretetet igényelnek másoknál. Nagyon sok a szegény közöttük, rengeteg előítélettel, hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek. Amikor a gyűlölet céltáblájává tették a cigányságot, amikor az Országos Roma Önkormányzat épületétől indult egy rasszista gyűlöletmenet, ezen atrocitások ellen csak kettő politikus szólalt fel ebben az országban: Karácsony Gergely és én. Ez nem népszerű, még az ellenzéki politikusok körében sem.

Amikor a 2019-es kampányzáró rendezvényünkre fellépőként meghívtunk egy cigány származású énekest, még a baloldali politikusok is aggályukat fejezték ki, mondván, emiatt szavazatokat veszíthetek. Nem biztos, hogy nem volt igazuk, de így is 57 százalékkal nyertünk. Szerintem az a plusz néhány százaléknyi szavazat nem lehet szempont, a sebek gyógyítása sokkal fontosabb. Mi nem szavazat-maximalizáló gépek vagyunk. Nekem legalábbis az a dolgom, hogy megszüntessem a gyűlöletet. Szerintem minden politikusnak ez lenne a legfontosabb feladata.

– Elméletben jól hangzik, de hogyan lehet konkrét tettek mentén, a gyakorlatban megszüntetni a gyűlöletet?
– 3,5 éve járok ezen az úton, így nem árulok zsákbamacskát. Radikálisan támadok minden bűnt: a korrupciót, a gyűlöletet, a rasszizmust… Ezeket határozottan el kell ítélni, de ugyanilyen határozottan ki kell állni minden ember mellett. Így például azt is el kell ismerni, ha a Fidesz valamit jól csinál. Nem nagyon emlékszem olyan ellenzéki politikusra, aki meg szokta dicsérni a mostani kormányt. Én ezt is többször megtettem.

– Mondanál néhány példát, hogy mi az, amit jónak tartasz a mostani kormány döntései közül?
– Családtámogatási rendszer, adórendszer, a dohányzás betiltása zárt terekben, szintén nagyon jónak tartom a játékautomaták betiltását – annak a szenvedélynek rengeteg áldozata volt, különösen vidéken, pláne a fiatalok körében. Azt is elismerem, milyen jó, hogy nagyon sokakat sikerült beoltani. Az már nem olyan jó szerintem, hogy 60 év felettiek Sinopharm vakcinát kaptak, a korrupciót ugyancsak kritizáltam, de az oltás előrehaladása pozitívum. Bár sokan kritizálhatták volna a kormányt a járványhelyzet alatti népszerűtlen intézkedésekért – ez olcsó ellenzéki eszköz lett volna –, én ezeket a döntéseket mindig támogattam.

Azt is értékelem, hogy az utóbbi évekig költségvetési fegyelmet tartott a Fidesz. Az elmúlt két évben sajnos elszállt a költségvetési hiány. Azt szoktam mondani, hogy mindenben jobb volt a Fidesz, mint az előző kormány; a lopásban is. Hatékonyan kormányoztak, a kormányhivatalokban jól működik a minőségbiztosítás, az ügyfélszolgálat színvonalas. Az országgyűlési képviselők számának lecsökkentése önmagában is jó lépés volt. Ráadásul nem csupán elismerem a Fidesz érdemeit, hanem elismerem az ellenzék hibáit is. Szoktak engem az ellenzék ellenzékének is nevezni.

– Tegyük fel, hogy 2022 tavaszán megválasztanak miniszterelnöknek! Ehhez az is kell, hogy az ellenzék közösen el tudja hitetni magáról, hogy nem csupán pár hónapig lenne kormányzóképes ez a színes formáció. Mitől lesz ebben az esetben jobb hely ez az ország?
– Szakdolgozatot is írtam abban a témában, hogy mitől fejlődik egy ország. Meggyőződésem, hogy az elmúlt 30 évben rengeteg hibát vétett Magyarország, nekünk ezeket kell korrigálni. Személyesen azt szeretném, ha ez az ország legalább olyan szépen fejlődne, mint például Lengyelország. A PISA-felmérések is jól mutatják, hogyan fejlődik a lengyel oktatás színvonala – valamit nagyon meg kéne tanulnunk tőlük. Észtország élen jár a közügyek intézésének digitalizálása, automatizálása terén, Írország szegény országból fejlett gazdasággá vált. Sok jó példa áll előttünk. Az összmagyarságnak az az érdeke, hogy fejlődő pályára álljon hazánk. Ez az egyik célom, a másik pedig az, hogy ez a nemzet szeretetközösség is legyen. Ne legyen például kifizetődő hazugságkampányokkal lejáratni senkit. Akkor fogja ezt abbahagyni a Fidesz, ha látja, hogy kontraproduktív az ilyesmi. Itt, Vásárhelyen szerintem kifejezetten engem segített ez a tevékenységük. A Fidesz haszonelvű, utilitarista párt. Ha azt látják, hogy a gyűlöletkampány nem működik, a szeretet viszont igen, akkor váltani fognak, és olyan csodálatos szeretetkampányokat fognak csinálni, mint annak a rendje. Meggyőződésem, hogy ha ellenzékben lesznek, a demokrácia és a liberalizmus legnagyobb támogatóivá válnak majd.

– A lengyelek szépen keretes szerkezetbe foglalták a beszélgetésünket. Zárásként kérlek, foglald össze, milyen lenne Magyarország szerinted, ha a mostani politikai vezetés marad, és mi változna egy kormányváltás által!
– Azt tudjuk, hogy mi vár ránk, ha nem nyer az ellenzék. Hazánk az Európai Unió legkorruptabb országa lett, ahol a legnagyobb a szegények aránya. Azt nem mondhatjuk, hogy a legszegényebb ország, mert ebben Bulgária még megelőz bennünket. GDP-ben hamarosan leelőz minket, fogyasztásban már messze lehagyott Románia – ez elképzelhetetlen lett volna 20 évvel ezelőtt. Népességarányosan nálunk haltak meg a legtöbben COVID-fertőzésben az Európai Unión belül. Mindeközben kétezres településre négyezres stadiont építünk – csak Ceaușescu, a “Kárpátok géniusza” volt ennyire ostoba. Ezzel szemben az a feladatunk, hogy Magyarország fejlődő gazdaság legyen, ahonnan nem kivándorolnak, hanem ahová visszatérnek a magyarok, ahol érdemes befektetni, ahol az innováció, a teljesítmény, a tehetség, a szorgalom dönti el, kiből mi lesz, nem pedig a származás, a párthovatartozás. Ahhoz, hogy egy ilyen országot felépítsünk, a következő négy érték helyreállítására van szükség: demokrácia, jogállam, piacgazdaság és európai integráció. Ha például egy fideszes oligarcha elveszi valakinek a cégét, tulajdonát, akkor egy bíróságon legyen esélye az illetőnek megvédenie az igazát. Nincs demokrácia sajtószabadság nélkül – jelenleg a mi adónkból fenntartott köztévébe egy ellenzéki párt képviselője négyévenként 5 percre juthat be.Ma hazugságpropagandával próbálnak mindenkit lejáratni, aki felszólal a lopás ellen. Ez nem az az ország, ahol mi élni szeretnénk.

Szabad sajtót szeretnénk, független igazságszolgáltatást, azzal együtt, hogy a legfőbb ügyész üldözze a korrupciót, ne pedig mentegesse a bűnözőket. Ne legyünk többé következmények nélküli ország. Fékeket és ellensúlyokat kell betenni egy új alkotmányba. Az alkotmányba nem a szociális témákat kell beleírni, az nem is biológiakönyv – legfőbb szerepe, hogy a túlhatalmat korlátozza, vagyis megakadályozza, hogy bárki diktatúrát építsen ki. Azt szeretnénk, hogy Magyarország egy normális ország legyen. Ha lesznek fékek és ellensúlyok, akkor még egy Fidesztől sem kell tartani. Bűnözők akkor is lesznek, de ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ott nincs külön jobb- és baloldali bűnöző, csak bűnöző. Mi fel fogunk lépni a bűn ellen, mindig ki fogunk állni az elesettek, gyengék mellett. Akár tetszik, akár nem, 2050-re minden második Magyarországon születendő gyermek cigány lesz. Ha nem tudjuk elérni, hogy ezek a gyermekek ugyanolyan eséllyel lehessenek orvosok, vagy ügyvédek, mint azok, akiknek a szülei is orvosok, ügyvédek, akkor ez az ország továbbra is elszegényedő, gyűlölködő hely lesz. Én azért dolgozom, hogy egy szerethető, fejlődő országgá váljon hazánk.

A fotókat Moór Dávid készítette.