Apropó Fudan Egyetem – Hogyan kezeli Németország a kínai cenzúrát?

Posted by

Nadine Wojcik
Deutsche Welle

>Egy Hszi Csin-ping kínai vezetőről szóló könyvet bemutató németországi rendezvényt lemondtak a kínai Konfuciusz Intézetek, amelyek közül sok német egyetemek partnere. A Stefan Aust és Adrian Geiges német újságírók által írt Xi Jinping: der mächtigste Mann der Welt (Hszi Csin-ping: A világ legerősebb embere) című életrajzi könyvről szóló előadásokat a hannoveri és a duisburgi Konfuciusz Intézetekben tartották volna. A szervezők azonban nyomást gyakoroltak, hogy mondják le a rendezvényeket – mondta Ulrich Radtke, a Duisburg-Esseni Egyetem rektora a könyv szerdán tartott online bemutatójának kezdetén, amelyet rövid határidővel szerveztek a lemondott rendezvények alternatívájaként.
A lemondáshoz vezető körülményeket még vizsgálják – magyarázta Radtke, aki hozzátette: “Ez számunkra nem véletlenszerű eset, ez akadémiai szabadságunkat érinti”.

Az ügy a “Peking hosszú karjáról” szóló vitához vezetett, beleértve a cenzúrát vagy akár az öncenzúrát is. A szerzők a könyv bevezetőjében azt írják, hogy az életrajznak nem célja a “Kína-támadás”. Inkább arra tesz kísérletet, hogy Hszi Csin-pinget a lehető legtényszerűbb módon mutassa be, hogy az olvasók “kialakíthassák saját véleményüket a világ leghatalmasabb emberéről”. Az újságírók a kínai államfő beszédeire, hivatalos forrásokra és saját helyszíni kutatásaikra alapozták munkájukat. De úgy tűnik, a kínai hatóságok másképp látják a dolgokat: “Együttműködő egyetemünk Wuhanban kedvesen elmagyarázta nekünk, hogy nem tartják jó ötletnek a rendezvény megtartását” – mondta Markus Taube, a duisburgi Konfuciusz Intézet három igazgatójának egyike a lemondott könyvbemutatóra utalva. Az életrajzot kiadó Piper kiadó közleménye szerint Kína düsseldorfi főkonzulja is érintett a tiltásnak.

Bár a szerzők szerint könyvük kiegyensúlyozott , úgy tűnik, a kínai kormányt alapvetően zavarja az államfő életrajza, mivel az államfő körül személyi kultusz alakult ki. A Konfuciusz Intézetek egyik alkalmazottja állítólag felhívta az egyik szerző figyelmét: “Hszi Csin-pingről már nem lehet normális emberként beszélni; most már állítólag érinthetetlen”.
A Konfuciusz Intézetek programjára gyakorolt közvetlen befolyás valóban újdonság. A Kínai Népköztársaság 2004 óta nyitja meg oktatási intézményeit a világ minden táján. Németországban jelenleg 19 ilyen Konfuciusz Intézet működik. Hivatalos céljuk a kínai nyelv és kultúra népszerűsítése, így ezek olyan kulturális intézetekhez hasonlíthatók, mint például a németi Goethe Intézet vagy a British Council.

Egy lényeges különbséggel: A Konfuciusz Intézetek közvetlenül a német egyetemekhez kapcsolódnak, ahol amelyek előadásokat tartanak és részt vesznek a vezetésben is. Talán csak idő kérdése volt, hogy mikor keletkezik súrlódás a kutatás szabadságának demokratikus német felfogása és a kínai egypártállam kultúrpolitikai stratégiája között.

An elderly couple look at pictures hanging on a wall
A Konfucius intézet egyik kiállítása/Xinhua/Shan Yuqi

“Hszi Csin-ping egyértelmű üzenete, hogy Kínát a világban minden csatornán modern szocialista országként kell bemutatni. Létezik egy hosszú lista azokról a pozitív dolgokról, amelyet Kínának kell tulajdonítani” – mondta Björn Alpermann professzor a DW-nek adott interjúban. “És ezzel a küldetéssel elsősorban a kínai állami médiát és a Konfuciusz Intézetet bízzák meg”. A sinológus szerint nem meglepő ha Kína pozitív képet akar magáról, amikor pénzt költ külföldön. Ezzel a német kormány is tisztában van. A német Zöld Pártnak a német kormányhoz intézett, a Konfuciusz Intézetek befolyásának mértékére vonatkozó kérdésére a válasz a következő volt: “A Konfuciusz Intézetek programját a hivatalos külpolitikai kulturális szervezet, a Hanban (Kínai Nyelvoktatási Intézet) irányítja. A Hanban közvetlenül a Kínai Kommunista Párt Propaganda Osztályának is nevezett Közéleti Osztálynak tartozik beszámolási kötelezettséggel”. Ennek ellenére a Konfuciusz Intézetek nem távirányított propagandagépek, mondja Björn Alpermann. Ő maga is tartott már kritikus előadásokat a kínai oktatási intézetekben, például a kínai külpolitikáról. Az egyes Konfuciusz Intézetek, mondja, nagyon heterogének, és helyi partnerekkel önállóan alakítják ki programjaikat. Mivel ezek tisztán nyelvi és kulturális központok, nem látja veszélyeztetve a tudományos gondolkodás szabadságát – kutatást ott nem végeznek. Az általa vezetett Würzburgi Egyetem ennek ellenére elutasította az együttműködést a Konfuciusz Intézettel.”Több mint 20 éve van saját, nagyon jól működő programunk a Pekingi Egyetemmel” – mondta Alpermann.

Chinese philosopher and spiritualist Confucius
Konfuciusz (i.e. 551-479)

Az ami a közelmúltban történt nem az első nézeteltérés: A düsseldorfi és a hamburgi egyetem már felbontotta partnerségét. A Konfuciusz Intézetek továbbra is léteznek, de honlapjukról hiányzik az adott egyetem tekintélyes logója. Más egyetemek is átgondolták együttműködésüket könyvbemutató lemondása előtt. Kína a közösségi médián keresztül gyakorol befolyást

Bár kritikusan viszonyul a Konfuciusz Intézetek tevékenységéhez, Alpermann úgy véli, hogy a tudományos csere nélkülözhetetlen. “Nem szüntethetjük meg teljesen a kínai erőkkel folytatott párbeszédet, és ebbe én egészen kifejezetten beleértem a hivatalos kínai oldalt is”. Az ellen érvel, hogy kizárólag disszidensekkel és emberi jogi aktivistákkal dolgozzanak együtt. “Továbbra is szükségünk van arra, hogy a rezsimhez közel álló akadémikusokkal is tudjunk eszmét cserélni. Meg kell értenünk, mi folyik a kínai politikában”. Nem hiszi, hogy hasznos lenne az együttműködési kapcsolatokat annak az általános gyanúnak alávetni, hogy azokat a kínai kormány diktálja. Emellett úgy véli, hogy “a német közvéleménytől elvárható, hogy kritikusan szemlélje a dolgokat”.