Az oroszok és a NATO: kölcsönös gyanakvás

Posted by

Jójárt Krisztián tanulmányának összefoglalója
>Szergej  Lavrov orosz külügyminiszter október18-án bejelentette, hogy Moszkva felfüggeszti diplo-máciai képviseletét a NATO brüsszeli központjában. Az orosz döntés közvetlen előzménye, hogy október6-án a NATO visszavonta nyolc orosz diplomata akkreditációját, és tíz főben korlátozta a brüsszeli orosz NATO-képviselet létszámát.

Moszkva válaszlépésének nagy valószínűséggel kevés gyakorlati következménye lesz. 2014 óta ugyanis – amikor az ukrajnai háború következményeként a NATO–Oroszország viszony mélypontra süllyedt–a felek közti együttműködés egyébként is minimális. A nem szándékolt eszkaláció elkerülését célzó mechanizmusok nem ebben a keretrendszerben működtek. Ezek a közvetlen konfliktuskezelési csatornák továbbra is nyitva állnak, sőt, feltehetően tovább fognak szélesedni a jövőben. Ezért a lépés közvetlenül nem növeli a felek közti véletlen konfliktus kockázatát.

A diplomáciai képviselet felfüggesztése szimbolikus értelemben azonban újabb mélypontot jelent, és jelzi, hogy az orosz vezetés belátható időn belül nem számol a kapcsolatok normalizálásának lehe-tőségével. A Nyugat és Oroszország között zajló diplomáciai háború – melynek a NATO-ba delegált orosz diplomaták kiutasítása is részét képezi – közép- és hosszútávú következménye a kapcsolatok további destabilizálódása lehet. A diplomáciai és hírszerzési jelenlét minimalizálása ugyanis megfosztja a feleket attól, hogy objektív képet kapjanak egymás szándékairól, nagyobb teret engedve a kölcsönös gyanakvásnak.

Címkép: NATO épület Brüsszelben