Faluhelyen a Fidesz lenyúlta a Jobbik retorikáját

Posted by
Raskó György
>Czibere Ibolya és Kovách Imre szociológusok nagyon tanulságos kutatást végeztek az elmúlt években, melynek eredményeit már több helyen is publikálták (Az állampopulizmus a vidéki Magyarországon). Abból az apropóból, hogy a tanulmány az idén angolul is megjelent, érdemes felidézni a tanulmány néhány megállapítását.
A különös jelenség: 2018-ban a falvak 58%-a, ezen belül az elmaradott térségek falvainak lakossága 65%-os arányban a Fideszre szavazott.
Megállapítások:
Az orbáni állampopulizmus fő küldetése az autoriter hatalom fenntartása, melyet a kormánypárt a vidékre zúdított radikális retorikával, a fejlesztési pénzek politikailag ellenőrzött és irányított módon történő szétosztásával, a faluban kialakult függőségi kapcsolatok fenntartása és megerősítése révén ért el.
A vidéki szavazók megszerzése., majd megtartása érdekében a Fidesz részben lenyúlta a Jobbik retorikáját, a jobboldali irányítású kisvárosoknak és falvaknak a Magyar Falu program keretében kiemelt nagyságrendben juttatott uniós pénzeket, a történelmi egyházak helyi intézményeinek jelentős támogatást adott látványos célokra (templomfelújítás), kivívva így a vallásos falusi emberek külön elismerését.
Közmunkaprogram. A legsikerültebb nóvum a Fidesz részéről, nem csak a romák foglalkoztatása terén, hanem politikai téren is, miután a közmunka elosztását, ellenőrzését a helyi hatalom, a polgármester végzi. Abszolút függőségi kapcsolat jött így létre a helyi hatalom és a legelesettebb rétegek között, akiket a választásokon “megfelelő” módon használnak fel politikai célokra.
Az orbáni populista állam a családok, az egyházak mellett kiemelten támogatja az érdekkörébe tartozó nagybirtokokat és a falusi középosztály tagjait, a közép- és nagygazdákat, akik de facto a falu urai és a helyi társadalmi élet, hagyományok, szokások kialakítói, ezen életforma fenntartásának alig leplezett módon az ellenőrei is.
A “büntető populizmus” innováció, amely a mélyen gyökerező társadalmi problémák megoldása helyett a deviáns viselkedést elfogadhatatlannak minősíti, s mint a mesében arra ösztönzi a derék helyi polgárokat, hogy az így viselkedőket szankcionálja, hogy megérdemelten “bűnhődjenek”. Például ne kapjanak segélyt, ha egyébként arra tényleg rászorulnak.
Érzelmi alapon történő döntéshozatal, mely az ellenségkép kialakítása révén felerősített érzelmek, indulatok szításával, az állandó szorongás-élmény fenntartásával gerjeszt, időnként irracionális módon.
A lényeg: A Fidesz/Orbán felismerte, hogy az alsó- és a középosztályhoz tartozók nagy hányadának társadalmi igazságosságra és rendre vonatkozó igénye összefügg a munkához való hozzáféréssel, és a létbiztonság érzésével.
Azt már csak én teszem hozzá, hogy e rétegekhez tartozókat nem érdekli se a demokrácia, sem a jogállam, sem a szolidaritás a mások, az elesettek iránt. Ha a hatalom számukra biztosítja a létbiztonságot, a közbiztonságot és a munkalehetőséget, nem érdekli őket, hogy ezek elérése más társadalmi csoportok kárára történik.
Van honnét hova fejlődni. De első lépésként az ellenzéki politikusoknak a budapesti liberális demokratáknak nem árt részleteiben megismerni e vidék/faluszociológiai tanulmányt. Tanulni fognak belőle