Ahol nincs háziorvos, ott a vírus több áldozatot szed!

Posted by

Helyben.hu
Magyarországon a születéskor várható élettartam majdnem öt évvel alacsonyabb, mint az európai átlag. Amíg az unióban 81 évig, addig Magyarországon csupán 76 évig élnek az emberek. Ugyanakkor néhány hazai megyében, köztük Borsodban, Szabolcs-Szatmárban, Somogyban, Jász-Nagykun Szolnok megyében a magyar átlagnál is hamarabb halnak meg az emberek. Az okokat az életminőségében, illetve az orvoshiányban lehet megtalálni. Jelenleg több, mint 500 településen nincs háziorvos, összesen 571 praxis betöltetlen.
A statisztikusok szerint az elmaradott magyar térségekben közel tíz évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint a fejlett európai országokban. Ráadásul, amíg Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak életesélyei között, addig nálunk a férfiak lényegesebb rövidebb ideig élnek. Ma a születéskor várható élettartam a magyar fővárosban a 2001-es statisztikai adatok szerint: a férfiak esetén pontosan 75 év, a nők viszont a 80 éves kort is elérhetik.
Viszont egy Borsod megyében született kisfiú legfeljebb 70 évig élhet, a kislány pedig 77 esztendeig. Vagyis az ország legelmaradottabb térségében majdnem tíz évvel rövidül egy ember élete, mint a fejlett európai országokban.

A regionális különbségek – amelyek a rendszerváltás óta folyamatosan nőnek – elsősorban a leszakadó térség gazdasági fejlettségével, a jövedelmi viszonyokkal, de leginkább a közszolgáltatásokhoz, vagyis az egészségügyhöz való hozzáféréssel magyarázhatóak.
Közhely, hogy a háziorvosi és védőnői állások leginkább Észak-Kelet Magyarországon maradnak betöltetlenek. A statisztika naponta változik, de az elérhető legutóbbi adatok szerint Borsod megyében hiányzik a legtöbb, szám szerint 59 háziorvos. Szabolcsban 17, Jász-Nagykun Szolnok megyében 38, Békésben 34, Bács-Kiskunban 33 orvos hiányzik a körzetekben. Ez a hiány is előidézheti, hogy az adott térségben az országos átlagnál is alacsonyabb a születéskor várható élettartam.
Az orvoshiány tehát az ország keleti részén a legnagyobb, s nyugat felé közeledve mérséklődik. Amíg 2019 januárjában 670 körzetbe nem találtak háziorvost, addig ma már 725 háziorvosi- és alapellátó fogorvosi praxis lett működésképtelen. Az orvoshiány azért is veszélyes, mert már rég kimutatták, hogy egy csecsemő egészsége és élettartama attól is függ, hogy a fogantatás előtt és a várandóság idején milyen gyakran látta az édesanyát védőnő, illetve gyerekorvos. A leginkább veszélyeztetettek azonban ebből a szolgáltatásból kiszorulnak, s persze, a piaci alapon működő egészségügyi ellátáshoz sem férnek hozzá. Továbbá az sem javítja az életesélyeket, hogy jelen pillanatban 34 ezer ember vár műtétre Magyarországon.„Ahol nincs háziorvos, ott a vírusjárvány érzékelhetően több áldozatot szed, mint ahol van” – nyilatkozza helyben.hu-nak Komáromi Zoltán háziorvos. A DK szakpolitikusa azt tapasztalja, hogy ahol égető az orvoshiány, mint Ózd, Salgótarján, Szikszó, illetve Mezőtúr térségében – ahol helyettesítéssel oldják meg az ellátást – ott hiányzik a korai diagnózis, ami lassítani tudná a járványt. A kistelepülések tehát jobban ki vannak szolgáltatva a covidnak, s az áldozatok száma is magasabb, mint a városokban.
A kis falvakban élők kitettségét, illetve az orvoshiányt Komáromi szerint úgy lehetne csökkenteni, ha járási szinten néhány településen összevonnák az egészségügyi látást. Ahol ezek után is hiányozna az orvosi ellátás, ott legalább nővéreknek kellene lenniük, akik a betegeket szakorvoshoz utalhatnák, vagy legalább az állandóan szedett gyógyszereket újra biztosítanák az emberek számára.  Az ápolókat felhatalmazhatnák arra is, hogy a páciensek alapbetegségeinek ellenőrzéséhez a jogszabály alapján hozzárendelt vizsgálatok a beutalóit kiadják. Például cukorbetegség esetén a rendszeres vérvételt a nővérek is elrendelhetnék, mert ezek a gyógyítási protokoll automatikus részei. Ezen túl, még az eredmények értékeléséhez sem szükséges orvos. Ezzel némileg csökkenthető lenne a körzeti orvosok hiányának egészségügyi „mellékhatása”.

Címkép: Komáromi Zoltán doktor