Az autópálya hamarosan (nem sok) napenergiát szolgáltat Svájcban

Posted by
Jean-Christophe Bott / Keystone

Svájc 2020-re 13 százalékkal tudta növelni a napenergia termelését. A bővítés üteme azonban túl lassú ahhoz, hogy fedezze az atomerőművek leállítása és a növekvő villamosenergia-igény miatt jelentkező villamosenergia-hiányt. Az elmúlt években a napelemek szaporodása szinte kizárólag a svájci házaktetőkre és falakra koncentrálódott. És valójában több mint elegendő villamos energiát lehetne előállítani ezeken a felületeken. Kiderült azonban, hogy a jogi és gazdasági akadályok, illetve a háztulajdonosok akaratának hiánya miatt ez csak lassacskán halad előre. Ezért egyre többen beszélnek az energiaiparban, arról, hogy  naperőműveket kellene létrehozni a településeken kívül.   Christoph Brand, az Axpo vezérigazgatója csak a múlt héten jelentette ki, hogy szükség volna ilyen erőművekre az Alpokban és más szabad területeken. A lakosságnak hozzá kell szoknia az ilyenfajta “más tájakhoz”. Ugyanakkor a meglévő közúti és vasúti infrastruktúrára szerelt napelemek kétségtelenül a nagyobb társadalmi elfogadottságot élveznék. Első pillantásra a lehetőségek óriásiaknak tűnnek: 577 kilométernyi országos közút és 412 kilométernyi vasútvonal van felszerelve zajvédő falakkal.
A szövetségi tanács vizsgálata viszont kimutatta, hogy jelentése azonban most azt mutatja, hogy ezeknek az infrastruktúráknak a használata viszonylag kevés hasznot hoz. A zajvédő falakon elhelyezett napelemek például 101 gigawattóra (GWh) villamos energiát termelhetnének – 55 GWh-t az országos közutak mentén és 46 GWh-t a vasútvonalak mentén. Ez körülbelül 22 000 háztartás éves villamosenergia-szükségletét fedezné. Ez Svájc teljes villamosenergia-igényének mindössze 0,2 százalékának felel meg.

A meglehetősen kiábrándító eredmény oka az, hogy a zajvédő falaknak csak egy kis része alkalmas “fotovoltaikus” rendszerek telepítésére. Gyakran biztonsági okokból nem lehetséges a telepítésük, például mert fennáll a veszélye annak, hogy a napelemek elkápráztatják a járművezetőket. Vagy nem éri meg a rendszer csatlakoztatásához szükséges beruházás, például mert a csatlakozási pont túl messze van, vagy a zajvédő falak épületek vagy fák árnyékában vannak. Ennek ellenére a Szövetségi Útügyi Hivatal (Astra) 2030-ig 65 millió svájci frankot fektet be az új fotovoltaikus rendszerekbe – és így összesen 35 GWh-t bővít. A szövetségi kormány ugyanakkor magánszemélyek számára is elérhetővé teszi a zajvédő falak használatát ilyen célra – ingyenesen. Eddig a harmadik félnek piaci árat kellett fizetniük az ilyen területek használatáért. Eközben a nagyvonalú, akár 60 százalékos beruházási hozzájárulás, amelyeket a parlament nemrégiben hagyott jóvá az ilyen létesítmények számára, további lendületet adhat a bővítésnek. A Svájci Szövetségi Vasutak (SBB) vállalta, hogy 2030-ig 30 GWh-t áramot megújuló energiaforrásokból állít elő. A zajvédő falakat mostantól be kell építeni a tervezésbe. Roger Nordmann, aki a közelmúltig a Swissolar szövetség elnöke volta szövetségi kormány csak töredékét használja ki az autópályák és vasútvonalak mentén parlagon heverő teljes potenciálnak. “Az autópálya töltéseire, padkáira telepített földi rendszerekkel sokkal több villamos energiát lehetne termelni, mint a zajvédő falakon” – mondta. Ökológiai szempontból a modern rendszerek kifogástalanok, és nincsenek negatív hatással a természetre és a biológiai sokféleségre. A Szövetségi Tanács azonban nem osztja ezt a nézetet. Az autópálya melletti zöldterületeken szándékosan nem szerepel a szabadföldi naoenergia rendszerek építése. A jelentés szerint az ilyen létesítmények ellentétesek lennének a biológiai sokféleség és a tájvédelemmel.

Neue Zürcher Zeitung

Címkép: Birka legel napelemek közt Payerneben.