Protest

Posted by

Fábián András
>Én a Nyugati Fény című orgánumban olvastam, hogy Márki-Zay Péter pár nappal ezelőtt megkérte Kovács Gergelyt, a főkutyát, hogy a jövő évi választásokon „ne indítsák rá” a jelöltjeiket az összefogás közös jelöltjeire. Kovács Gergely, a rá jellemző obligát csempe mosollyal az arcán, meg is adta nyilvánosan a választ erre az ajánlatra. Méghozzá nem másutt, mint a Hit Rádióban. Válasza természetesen elutasító. Mármint, hogy a Kétfarkú Kutyapárt igenis elindul az ellenzéki jelöltekkel szemben, vagy ha úgy tetszik, mellett a megmérettetésen, de semmiképp sem velük együtt. Kovács Gergely elmondta, hogy ha akartak volna, már régen szövetkezhettek volna az ellenzékkel, kérhettek volna listás helyeket. Most Márki-Zay befutó helyet ajánlott nekik a még nem is létező hetedik frakcióban, de ezt ő nem fogadta el, mert sok szereplőt eléggé problémásnak tartanak.

A főpasszíva sietett hozzátenni, hogy „kábé örülne neki, ha valaki leváltaná ezt, ami az elmúlt években idenőtt az ország tetejére” és drukkol neki, DE…. Soha nem tudjuk meg, hogy mi következett a „de” után, mert itt megszakadt a felvétel. Hogy miért, arról talán mond valamit az, hogy a beszélgetés – mint említettem már – a Hit Gyülekezetének biztosított hullámhosszon hangzott el. A Hit rádiónak ugyanis van hullámhossza, nem úgy, mint mondjuk a Klubrádiónak. Végülis – vetem közbe – köztudott, hogy Magyarországon olyan szólás- és sajtószabadság van, amilyen a világon sehol másutt. Kovács Gergely pedig vagy azért választotta ezt a médiumot álláspontja megvilágítására, mert ide hívták, vagy mert valamiféle kötődése van a fenntartóhoz, vagy szimplán csak ezt érezte leginkább alkalmasnak arra, hogy nézeteit kifejthesse. Egészen addig, hogy „de”, mert a Hit rádióból az okot már nem tudjuk meg sosem. Szerintem már az is elég nagy baklövés volt tőlük, hogy az orbáni diktatúra leheletfinom körülírását hagyták kiszállni az éterbe, de ez legyen a szerkesztő egyéni szoc. problémája. Majd kidumálja.

Hadd mondom el, bár aki olvasni szokta az írásaimat, az úgyis tudja, hogy nem vagyok nagy MZP fan. Ebben az esetben azonban mindenképpen helyesnek és felfelé (!) mutatónak tartom a politikai megállapodásra való törekvését, a Fidesz elleni egységfront szélesítését. Teljesen világos, hogy egy viszonylag kemény, egységes és fegyelmezett Fidesszel szemben csak egy hasonlóan egységes és fegyelmezett ellenzéknek van esélye.

Nos, ami nevezett ellenzék egységét és érettségét illeti: amikor Dobrev Klára állt győzelemre, akkor sok – magát a rendszer ellenzékeként azonosító – ismerősömtől hallottam a felhördülést: Dobrevre?! Soha! Gyurcsány! Ugyanez történt, miután Márki-Zay triumfált: Ezekre?! Soha! Gyurcsány! Voltak, nem is kevesen, akik azt is nyíltan kimondták, hogy az egyetlen elfogadható választás a Kétfarkú Kutyapárt. Tökös, kemény, határozott, politikailag érett magatartás. Nehogy már olyan politikai alakulatra adja a voksát, amely valóban képes leváltani „ezt, ami az elmúlt években idenőtt az ország tetejére”. Mert ezekre ő sosem! Akkor inkább rohadjon el a vetés, dögöljön meg a szomszéd tehene és vele együtt mi is. Orbánt és kormányát illetően ugyan jobb lenne, ha már régen nem lenne, de… De mi? Ha megszakadok sem tudom, hogy mi lehet ez után a „de” után azon kívül, hogy „ezeknél” még a kutyák is többet érnek. Még akkor is, ha alkalmatlanok bármiféle politikai szerepre. Nem azért, mert buták, hanem mert nem is akarnak politikai szerepet vállalni. Soha nem is akartak. Őket nem érdekli az ország gondja, ők nem akarnak enyhíteni az emberek terhein. Nem akarnak demokráciában élni, alkotmányozni, nem akarnak köztársaságot. Festegetni, fedett buszmegállót építeni, kátyúkba földet tenni, földbe helyes kis virágokat ültetni igen. Falra szivecskét festeni bármikor. Vagy lehet, hogy mégis akarnak, de…

Az ország dolgához megfelelő érettség és még több felkészültség kell. Hajlam a kompromisszumokra, hajlam a megoldások keresésére. Készség a vitára, az érvelésre, és ha a partner képes meggyőzni, akkor készség a másik véleményének elfogadására. Bocsánat, hogy okoskodok itten, de sajnos az a benyomásom, hogy sokaknak tökéletesen elég az elmúlt 15 év göbbelsi propagandája: Gyurcsány, Soros, Brüsszel. Van, akinek Gyurcsány is elég, és felülír minden egyéb józan megfontolást. Képtelenek személyektől elvonatkoztatni és a célokra koncentrálni. A mai valóságról már nem is beszélve.

A karaktergyilkosságra építő kampánytechnika sikere, hogy a demokráciát, az alkotmányosságot és a köztársaságot dobják oda a diktátornak, amikor elmennek és nem Orbán diktatúrája ellen, hanem a kétfarkú kutyákra tervezik leadni a szavazatukat. Ők így protestálnak. Minden ellen. Minden ellen is. Aztán üldögélnek majd a langyos pisiben tovább, rázzák az öklüket a WC-ajtó mögött a jótékony homályban és verik a mellüket, hogy ők aztán mindent megtettek azért, hogy elkergessék a despotát. A minap is gúnyolták és szidták a békemenetelő birkákat, mint a bokrot. Szavaznának ők az ellenzékre, ha nem ez lenne, vagy az, vagy amaz. Viszont ez is van, meg az is van meg amaz is van. Hát csoda, ha nem marad más számukra, mint a kutyák, akik szintén nagyon nem szeretik „…ezt, ami az elmúlt években idenőtt az ország tetejére”, de…