Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója egyhamar nem fogja körbejárni a világot

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
>Balogh S. Éva
>A horvát legfelsőbb bíróság ma helybenhagyta korábbi ítéletét Ivo Sanader, Horvátország 2003 és 2009 közötti miniszterelnöke és Hernádi Zsolt, a MOL integrált olaj- és gázipari vállalat vezérigazgatója ellen, amiért a MOL a horvát INA olajfinomítóban való 47,47%-os részesedés megszerzésével kapcsolatban kenőpénzt fogadott el és fizetett. A vád szerint Hernádi 5 millió eurót fizetett Sanadernek egy kedvező üzletért valamikor 2008-ban és 2009-ben. Tízéves jogi huzavona után Sanader, aki jelenleg egy másik vesztegetési ügy kapcsán börtönben ül, további hat évet fog börtönben tölteni. Hernádit, akit távollétében ítéltek el, két év börtönre ítélték. A horvátok feltehetően elfogatóparancsot adnak ki Hernádi ellen, hogy megkezdhesse büntetését.

2012 és 2014 között szorosan követtem ezt az ügyet. A MOL természetesen tagadta a vádat, sőt, Orbán Viktor még Hernádi érdekében is fellépett. De a horvát média könyörtelenül utánajárt a történetnek, és előállt néhány konkrét részlettel, például a pontos dátumokkal, amikor az 5 millió eurót, két részletben, állítólag átadták Sanadernek. Azt állították, hogy közvetlen kapcsolat van a pénz átvétele, a miniszterelnök hirtelen lemondása és Ausztriába való távozása között.

Már csak idő kérdése volt, hogy a horvát ügyészség vádat emeljen, és kérje Hernádi zágrábi jelenlétét. A magyar ügyészek néhány hónapig, 2011 novembere és 2012 januárja között saját vizsgálatot folytattak, és természetesen nem találtak bizonyítékot bűncselekményre. A magyarok ezért elutasították a horvát kérés teljesítését. Ami Sanadert illeti, bíróság elé állították, bűnösnek találták, és 2012 novemberében tíz évre ítélték. Sanader fellebbezett az ítélet ellen.

Egy évvel később a Hernádi elleni ügy fenyegetőbb fordulatot vett. Horvátország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, amely arra kényszerítené a magyarokat, hogy adják át Hernádit a horvát ügyészségnek. Amikor még mindig nem jelent meg Horvátországban, a bíró elrendelte a letartóztatását. Ekkor Orbán Viktor ismét közbelépett. Azzal vádolta a horvátokat, hogy politikai nyomást gyakoroltak a MOL-ra, ami “elfogadhatatlan az Európai Unióban”. Hozzá kell tennem, hogy Horvátország miniszterelnöke akkor már nem a konzervatív párt, a Horvát Demokratikus Unió politikusa, hanem Zoran Milanović szociáldemokrata volt. Orbán Viktor azt is javasolta, hogy Horvátország vásárolja vissza a MOL-részesedést piaci értéken, de Horvátországnak nem volt  7,8 milliárd eurója, ami a MOL kivásárlásához szükséges lett volna. A MOL a mai napig az INA közel felét birtokolja.

Természetesen az ügy ezzel nem ért véget. A nemzetközi elfogatóparancs továbbra is érvényben maradt, és ennek következtében Hernádi nemzetközi utazásai megszakadtak. 2013 óta mindössze kétszer hagyta el Magyarországot, miután Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával külön megállapodást kötött, és üzleti célból látogathatott el oda.

A horvát bírósági rendszer tovább őrlődött a Hernádi elleni ügyben, de végül elvesztettem az érdeklődésemet a végtelennek tűnő eljárás iránt. 2014 nyarán azonban az Index beszámolt egy kiszivárgott beszélgetésről két lengyel miniszter és Dariusz Jacek Krawieć, a lengyel PKN Orlen S.A. finomító vezérigazgatója között. Ebből Krawieć egy Hernádi Zsolttal való budapesti találkozásáról hallunk, amikor megkérdezte Hernádit, hogy hány évet kell börtönben töltenie az INA-ügy miatt, de “hidegvérű volt, mint az uborka, és szélesen mosolygott”. Hernádi elmagyarázta neki, hogy az ügyvédei megtalálták a módját annak, hogy elkerüljék a kellemetlen, Magyarország határain belüli fogva tartását. Kitaláltak egy hamis pert, amelyet egy MOL-részvényes nyújtott be. Hernádit a részvényei értékvesztése miatt perelte be. A részvényes történetesen Galácz Ábelnek, a MOL értékesítési igazgatójának a felesége volt. Krawieć hozzátette: “Érti? Képzeljünk el egy ilyen helyzetet. A feleség a felperes, jön a felmentő ítélet, és minden el van intézve. El tudja képzelni, hogy ilyesmi történik Lengyelországban?”. Erre az egyik miniszter figyelmeztetett: “Erről álmodik Kaczyński Lengyelországban”.

Krawieć helyesen írta le a bizarr helyzetet, és a dátumok is alátámasztják a beszámolóját. A lengyel vezérigazgató 2013 decemberében Budapesten járt, januárban pedig a Népszabadság számolt be arról, hogy valami gyanús dolog van a per körül. Még a jobboldali sajtó is sejtette, hogy hamis az ügy. A Heti Válasz riportere egyenesen azt mondta Hernádinak, hogy “állítólag azért mozgatja Bánhegyi Ilonát [a felperest], hogy felmentő ítéletet kapjon, a fellebbezés pedig csak a játék része”. Nem csoda, hogy három évvel később a Heti Válasz megszűnt.

A horvát legfelsőbb bíróság által ma megerősített ítélet miatt az ügy még mindig nem ért véget. A MOL egy ma kiadott közleményben csalódottságának adott hangot a bíróság döntése miatt, megjegyezve, hogy mind a magyar hatóságok, mind egy nemzetközi választottbíróság korábban megállapította, hogy sem a MOL, sem annak vezetői nem követtek el bűncselekményt. Ezért az eljárás “súlyos igazságtalanságai” miatt Hernádi a horvát alkotmánybírósághoz fog fordulni.

Brückner Gergely a Telextől rámutatott, hogy 2013-ban Horvátország még vadonatúj tagja volt az Európai Uniónak, és az ilyen korrupciós ügyeket nem vizsgálták olyan alaposan, mint most. Miután a magyar ügyészség úgy döntött, hogy nincs ügy, ez elegendő ok volt arra, hogy Horvátország visszalépjen a Hernádi kiadatására vonatkozó követelésétől. Öt évvel később, 2018-ban, egy újabb horvát kérés után a magyar bíróság nem mert ilyen elhamarkodottan cselekedni, és az ügyet az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága elé vitte, amely Magyarország mellé állt. Most azonban, ha a horvátok alkotmányosnak találják a horvát jog szerinti jogerős és végrehajtható szabadságvesztést, Hernádi legalább tíz évig Magyarországon reked, hiszen a letartóztatási parancs végrehajtása tíz év alatt évül el.

2021. október 25.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.

Címkép: Hernádi és Sanader