Venczel Vera  ellibbent…

Posted by

gond/ol/a blog

Venczel Vera ellibbent. Csak igy, tündéri mozgással, rebbenéssel  tudom elképzelni távozását… ahogy legelőször láttam a Pesti szinház Nyárjában még főiskolásként, ahogy beszökdelte,  betündérkedte az egész szinpadot-.— csupa sikk, csupa báj és természetes kedvesség…
és ahogy legutoljára láttam a Vigszinház házi szinpadán a Vörös oroszlánban felszökkenni a magas székre, honnan prizmaként szórta le a különböző alakokat , átlényegülve,
és emlékszem,  itt Makón milyen szerényen, alig-láthatóan  sétált a fogadáson, ahol pedig az ő Páger diját ünnepeltük…
(és most végignézve dijait, feltűnt, hogy nem kapott Kossuth dijat)
(de mit is csodálkozok ezen, kik kapnak manapság? nem a Venczel Verák!)
szerencsére sok film (pályakezdésekor különösen ) megmarad, ő marad az örök Pillangó immár! (Hitves Zsuzsika- )
hallom a hangját…