Márki-Zay Péter: én akkor is szeretem a határon túli magyarokat, ha Putyin nem engedi

Posted by

>Nem nagyon kell megindokolni, miért tekinthejük bravúrnak Kulcsár Árpád Transindex interjúját Márki-Zay Péter magyar ellenzéki miniszterelnökjelölttel. És hiába várnánk, hogy az erdélyi magyar sajtóban ki venné át, ismertetné, hivatkozna rá. “Az erdélyi magyarok tudják, kire szavazzanak” – ezek a történelmi szavak, amelyek az RMDSZ szövetségi elnökének, Orbán Viktor szövetségesének szájából származnak, eligazító jelleggel, sőt erővel bírnak szegény sajtónk számára. A Transindex kivétel – le a kalappal!

Mit gondol, mitől lenne jobb jelölt a határon túli magyarok számára? Tervez-e elszámoltatást a választások után? Csökkentené-e a támogatásokat? Interjú Hódmezővásárhely polgármesterével, a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével.

Nemrég az Azonnalinak adott interjújában azt mondta, megválasztása esetén először Székelyudvarhelyre vagy Sepsiszentgyörgyre látogatna el. Úgy tűnik, Székelyudvarhelyen nem szívesen fogadják. Mit gondol, erről?

– Ha a polgármester úr nem szeretne velem beszélni, nem fogom magam rájuk erőltetni. Én amúgy is 1986 óta járok Erdélybe, sok rokonom is van ott, és kiemelten fontos nekem a határon túli magyarok kérdése. Ettől még ott leszek jövő héten Erdélyben.

A kolozsvárit leszámítva, milyen más kampányútcélok vannak még tervbe véve?

– Ezek nem kampányutak. A testvérvárosokat megcélzó, polgármesteri útként volt eltervezve. Azóta érzékelem, hogy bár ez egy több hónapja megszervezett út volt, most módosítani kell a programon, mert hirtelen már nem mindenki ér rá…

‘86 óta jár ide, kikkel van kapcsolata az itteni politikai szcénából?

– Senkivel, csak a rokonaimhoz meg néhány barátomhoz szoktam menni. Míg Torontóban dolgoztam, ott is erdélyi magyarokkal voltam leginkább egy társaságban, szerintem az ottaniak között többen is vannak az erdélyi magyarok. Politikai kapcsolataim nincsenek, de nagyon nyitott vagyok rájuk.

Sokan találgatják most, hogy abban az ellenzéki összefogásban, ahol nem sikerült a határon túli magyarokkal kapcsolatban konszenzusra jutni, milyen lesz a feléjük irányuló közös politika. Az ön terveiben hogyan szerepelünk, különös tekintettel a mostani támogatási rendszerre vagy a szavazati jogra nézve?

– Az ellenzékben a határon túli magyarok tekintetében konszenzus van arról, hogy szerzett jogokat nem veszünk vissza. Ez fontos. Jakab Péternek volt egy kijelentése, amit én megfontolhatónak tartok, hogy direkt képviseletet is kapjanak a határon túli magyarok, ne csak listára szavazhassanak. Ez hasonlóképpen működhetne, mint most a parlamentben a nemzetiségi képviselőkkel.

Hány képviselője lehetne a határon túli magyaroknak?

– Konkrét számokról nem volt szó, de ha a magyarországi németeknek van egy, akkor a határon túli magyaroknak is lehetne. A jelenlegi szavazati arányokkal is legfeljebb, ha két képviselőt mozgat listán a határon túli magyarok szavazata. Egy vagy kettő: nem ez fogja eldönteni a magyar választásokat. Sokat riogattak itt a határon túli magyarok szavazatával, de valójában eddig sem ez döntött, nem azokkal nyert a FIDESZ, annak ellenére, hogy ezt így propagálta és politikai terméknek tekintette.

És úgy gondolja, hogy a hatpárti ellenzékben konszenzus van a támogatások formájáról és mértékéről? Elég nagy véleménykülönbségek vannak, főleg a Demokratikus Koalíció és a többiek közt.

– Nem hiszem, hogy a határon túli magyarságnak stadionokra vagy korrupcióra lenne szüksége. A transzparencia létrehozása egyáltalán nem ellenkezik a határon túli magyarok érdekeivel.

A támogatások mértéke változna?

– Nehéz erre most válaszolni. Látom, hogy milyen összegeket fordítanak erre jelenleg. Szerintem vannak méltányolandó és jogos célok, és vannak olyanok, amelyeket Magyarországon sem lennék hajlandó támogatni. Például a stadionokat. Ezt az őrültséget be kell fejezni!

Mi lenne az egyházaknak juttatandó támogatásokkal, amelyek évről évre egyre csak nőttek?

– Erről egyelőre nincs véleményem. A magyarországi egyházakkal kapcsolatosan van, az pedig arról szól – és a határon túli magyarság támogatása is nagyon hasonló ehhez -, hogy a Fidesz politikai lojalitásvásárlásra használja az összegeket. Mi azt szeretnénk, ha ez normatívvá válna, akár a határon túli magyarság támogatása is: a feladathoz alkotmányosan társítsunk egy célt, és ne eseti döntések függvénye legyen. Rendszeres és normatív alapon járó támogatások kellenek, nem szeretnénk, hogy a jövőben bármilyen miniszterelnök politikai zsarolásra használhassa az összegeket az egyházakkal vagy a határon túli magyarokkal szemben. Ne feledjük, hogy az erdélyiek már megszenvedték ezt, amikor néhány évvel ezelőtt egy politikai küzdelemben az erdélyi magyarság belügyeibe próbáltak beleszólni. De ugyanez a helyzet Felvidéken és Délvidéken is: vannak magyar szövetségek, és van, amelyik tetszik a kormánynak, van, amelyik nem. Meg kell szüntetni a politikai zsarolást, ha komolyan gondoljuk azt, hogy egyes egyházaknak vagy kisebbségeknek önrendelkezési joga van. Ne szóljunk bele abba, hogy az általuk választott képviselők helyett a kormánynak tetszők legyenek pozícióban! Az egyházzal kapcsolatban is ezek az aggályaim: jelenleg ki vannak szolgáltatva, a Fidesz mondja meg, kit tekint egyháznak, és kit nem, kinek milyen adókedvezményt ad. Ez egy nyugati kultúrában elfogadhatatlan. Ahol vallásszabadság van, ott ez nem elfogadható.

Várható-e valamiféle elszámoltatása azoknak, akik a határon túl jelenleg haszonélvezői rendszernek? Több olyan intézmény van, amelyek működésének feltétele a magyarországi pénzek állandó infúziója. Lesz-e átvilágítás arra nézve, ki hogyan költötte el a pénzt?

– Én még Hódmezővásárhely polgármestereként sem politikai szempontok alapján döntöttem a támogatásokról. Most is nyernek olyan vállalkozók, akik ismerten Fideszhez kötődnek, ha ők adják a legjobb ajánlatot. A sajtóval ugyanez a helyzet: a fideszes propagandagépezetet természetesen állami pénzből nem fogjuk támogatni, de a nyílt és tisztességes sajtó nagyon fontos számunkra. Például Hódmezővásárhelyen a fideszes sajtóba sosem kerülhetek be, nem kérdeznek meg. Az önkormányzat sajtójába azonban mindig szeretettel várjuk a fideszeseket egy nyílt vitára, ha ők engem gyaláznak, erről a mi médiánk is beszámol. Más kultúrát képviselünk. Ennek a kommunista, tolvaj pártállamnak mennie kell, és Magyarországra vissza kell hozni a jogállamot, illetve a teljes Kárpát-medencei magyarságnak élveznie kell ennek előnyeit.

A határon túli magyarokkal szemben jelenleg sok előítélet van. Ez egyrészt a gyűlöletkampányoknak köszönhető, másrészt, mert fontos állami pozíciókba érkeztek onnan emberek. Velük mi lesz?

– Aki korrupcióba keveredett vagy gyűlöletkampányokat folytat embertársai ellen, nem tartom alkalmasnak semmilyen közösségi feladatra. De természetesen az, hogy valaki határon túli, semmi esetre sem szempont. Nálunk is a hivatalban több erdélyi magyar munkatárs van, Gyergyószentmiklósról vagy Szatmárnémetiből származók is vannak a legközelebbi kollégáim között.

Mielőtt Karácsony Gergely visszalépett, beszélt arról, hogy szívesen látná Dobrev Klárát a külügyminiszteri pozícióban. Ön mit gondol erről?

– Külügyminiszterként most sem Szijjártó Péter feladata a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás, a múltban sem így volt.

Azért elég sokat jön-megy erre is…

– Azt nem kétlem, de nem feltétlenül ez a külügyminiszter legfontosabb feladata. Senkinek nem ajánlottam, és nem is fogok miniszteri tárcákat ajánlani. A választásokat meg kell nyerni, utána lehet ezekről beszélni, kik a legalkalmasabbak egyes feladatokra. Nyilván az ellenzékben sok vélemény van, vannak, akik a múltban azt képviselték, hogy a határon túli szavazók ne szavazhassanak Magyarországon belpolitikai ügyekben, ami sok országban bevett gyakorlat. De szerzett jogokat nem vehetünk vissza, ebben a következő kormány és a koalíció minden tagja következetes lesz.

Lesz-e kampánya Erdélyben még áprilisig?

– Én tervezek menni, de kampányolni a Fidesz szokott. Mi elsősorban találkozni szeretnénk az ottani magyarság képviselőivel. Meghívásra. Ha hívnak, szívesen megyek. Érdeklődés van, már most is van olyan helyszín, ahol azonnal megtelt a negyven fős terem. Erdélyi magyar polgármesterek is jelezték többen, hogy ők sem értenek egyet a korrupcióval Magyarországon, és szerintük sem maradhat a Fidesz hatalmon.

Más találkozási pontok vannak már a kolozsvárin kívül?

– Említettem, hogy ez valójában testvérvárosi útnak indult, megyünk Aradra és Tordára, szerettünk volna Bereckre is, de úgy tűnik, hirtelen nem ér rá a polgármester úr. Úgy volt, hogy a székelyudvarhelyi polgármesterrel is találkozunk, ha szokatlan lépése után még szeretne velem találkozni, én nyitott vagyok rá. (A beszélgetés csütörtökön készült, azóta Gálfi Árpád jelezte, hogy visszautasította a hódmezővásárhelyi kolléga találkozási szándékát). Én amúgy fideszesekkel is szoktam találkozni, sőt, nagyon sok fideszes polgármesterrel ápolok jó viszonyt. Nem tudom, miért ne találkozhatnék erdélyi magyar polgármesterekkel, akik hivatalosan nem tagjai a Fidesznek. A legtöbben tisztességes magyar emberek.

Az erdélyi magyar politikai szereplők az elmúlt évben egyre hangsúlyosabban köteleződtek el egy-egy kampányban a Fidesz mellett. Ha a mostani kampányban is ezt teszik, attól még nyitva tartja a kaput feléjük a választások után is?

– Természetesen. Azt szoktam mondani, hogyha valaki hátba is szúr, attól én még szerethetem. Nemrég egy határon túli magyar polgármesterrel nagyon jót beszélgettünk, jó hangulatban. Dicsérte a Fideszt, elmondta, mennyi jót köszönhetnek neki, nincs is megfélemlítés és korrupció a párt részéről. Erre megkérdeztem, hogy rendben, de akkor csinálhatnánk-e egy közös képet, amit kitennék a közösségi médiába: akkor halálra váltan közölte, hogy azt nem lehet, akkor nem fog kapni semmit, leáll a stadionépítés, az iskolák felújítása… Ezt végtelenül szomorúnak tartom. Én azt feltételezem, hogy a tisztességes emberek nem akarnak egy ilyen zsaroló, kommunista, tolvaj pártállamban élni, értsék meg, hogy a magyarországi magyarok sem akarnak.

Mivel tervezi meggyőzni a határon túli magyarokat arról, hogy jobban járnának önnel, mint Orbán Viktorral? Mitől jobb jelölt ön?

– Attól, hogy nem lopok. És még valami: én akkor is szeretem a határon túli magyarokat, ha Putyin nem engedi. Amikor Putyin ráparancsol Orbánra, simán elzárja a gázvezetéket a kárpátaljai magyarság elől is, nemcsak az ukránok elől. Vagy amikor az úzvölgyi balhé után semmit nem mondott a magyar kormány, és véletlenül kiderült, hogy azok a román randalírozók Putyin támogatását élvezték. Vagy mondhatnám a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló kezdeményezését, amit későn kezdett támogatni a Fidesz, és első határidőre nem jött össze a szükséges aláírásszám sem. Én amúgy kezdettől támogattam. De az a Fidesz, amely a PSD-vel simán meg tudott egyezni arról, hogy az RMDSZ-re hány szavazat érkezzen a Regátban, nem tudta elintézni, hogy meglegyen a szükséges számú országban a szükséges mennyiségű aláírásszám. Ezek miatt erős kétségeim vannak afelől, hogy őszinte lelkesedés vezeti Orbánt a határon túli magyarok szeretetében, és nemcsak politikai termék ez az egész.

Címkép: Draskovics Ádám via Wikimedia Commons.

Forrás: Új Hét/Transindex