Egy kényelmetlen újságíró emlékiratai

Posted by

Richard C. Gross
>A Kényelmetlen újságíró a The Washington Post nagyra becsült moszkvai külföldi tudósítójának története, amely messze túlmutat a szokásos újságírói memoárokon, amelyek többnyire a médiumokra összpontosítanak, amelyeknek dolgozott, a tudósított történetekre és azokra a részletekre, hogyan keltek életre a történelemnek ezek első vázlatai.
De ez a történet arról is szól, hogy milyen fontos és szükséges az igazság fáradhatatlan keresése az újságírásnak egy olyan időszakban, amikor a riporterek indokolatlanul és megbocsáthatatlanul tűz alá kerülnek az “álhírek” okádása miatt.
Dusko Doder mélyre hatol, és nyíltan mesél a megbecsülés iránti rendíthetetlen törekvéséről és olthatatlan vágyáról, hogy elnyerje olvasói bizalmát azáltal, hogy megszállott újságíróként elmondja az igazságot úgy, ahogyan azt megismeri. Attól tart, hogy egyetlen hiba veszélyezteti megszolgált hírnevét. De nyilvánvalóvá válik, hogy a jugoszláviai Szarajevóban született szerbként folyékonyan beszélt orosz nyelvtudása óriási segítséget jelentett számára a Szovjetunió mélyreható megismerésében, nem kis részben azért, mert a nyelvet olyannyira jól ismerte, hogy képes volt úgy káromkodni, hogy a forrásai is könnyen barátkoztak vele.
És feltárja előttünk a munkájával kapcsolatos nehézségeket, az időnkénti bizalmatlanságot és azokat a bizonytalanságokat, amelyek egy olyan feleséggel kötött házasság következményei, akit kevéssé érdekel  hosszú órákon át tartó munkája, és nem érti a lelkesedését, hogy teljesen biztosan ne maradjon le semmiről. Az asszonyt nem érdekelte, hogy a Szovjetunióban legyen a drámai események idején. Végül visszatért Washingtonba a kisfiukkal, mielőtt Doder  szolgálati ideje a Postnál véget ért volna.
Ez a könyv  szívmelengető történet arról is, hogy beleszeretett Louise Bransonba, egy angol nőbe és újságírótársába, aki segített neki megírni ezt és más könyveket, és akivel kapcsolatba került, miután a felesége elhagyta. Mindketten dolgoztak a United Press Internationalnál is, de nem ugyanott és nem ugyanabban az időben.
A thrillerként olvasható és nehezen letehető memoár középpontjában az áll, hogy Doder hogyan hozta nyilvánosságra Jurij Andropov szovjet miniszterelnök halálának történetét 1984-ben, meglepve ezzel a világot, a CIA és más amerikai hírszerző ügynökségek ellenkező értelmű elemzései ellenére. A CIA azonban soha nem felejti el azt a sérelmet, amely  tekintélyét érte. A hirszerzés azzal vágott vissza, hogy megpróbálta tönkretenni Doder újságíró hírnevét, amikor a Time magazinban olyan történetet helyezett el, miszerint 1000 dollárt kapott azért, hogy a szovjet hírszerző ügynökség, a KGB ügynöke legyen. Az a szorongás, amelyet az a CIA-összeesküvés okozott számára, már önmagában is egy történet. Oka pedig az, hogy Doder újságírói tevékenysége kellemetlen volt néhány hatalmon lévőnek.

Richard C. Gross, a United Press International hazai és külföldi tudósítója, irodavezetője és külföldi szerkesztője a The Baltimore Sun véleményoldalának szerkesztőjeként vonult nyugdíjba.