„No kolbasz, no salami” – mindennapi élet a brexit után

Posted by
 Németh Árpád
>Az unión kívül is van élet – ezt mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök másfél éve, azon a napon, amikor az Egyesült Királyság kilépett az európai szövetségből. A brexit következményei már tavaly jelentkeztek, most fokozódnak. Az idénymunkások és kamionsofőrök hiánya miatt pang a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, sőt akadozik az egészségügyi ellátás is, a kutak pedig elapadtak, mert nincs elég gépkocsivezető a tartálykocsikhoz. Vajon a brexit után jobb vagy rosszabb? – ezt kérdeztük néhány, a szigetországban élő brittől, ott letelepedett hazánkfiától, és olyan angoloktól, akik Magyarországon élnek.

A brit tartózkodási engedéllyel nem rendelkező magyar állampolgárok október 1-jétől már csak útlevéllel látogathatnak az Egyesült Királyságba. Lehet, hogy közülük néhányan kapnak a lehetőségen és ideiglenes, karácsonykor lejáró baromfimunkás- vagy kamionsofőr-vízumért folyamodnak. Nagy-Britanniában ugyanis most éppen többezer alkalmi dolgozót keresnek: 5000-et a vágóhidakra, 5500-at pedig fuvarozásra.Ha nem találnak eleget, maradnak a sorok az elapadt üzemanyagkutak előtt, és nem biztos, hogy karácsonykor a hagyományos pulyka kerül az asztalra.

AP Photo/Frank Augstein
A mentőkocsi is sorba áll üzemanyagértAP Photo/Frank Augstein

Amennyiben el akarják kerülni a csalódást, a vásárlóknak érdemes előre megvenniük a karácsonyi vacsorát, és betenniük a fagyasztóba – idézi a kereskedelmi szakértőket az Independent.Arra is figyelmeztettek, hogy Boris Johnson tervének, amely az ellátási lánc káoszának megszüntetésére irányul, elenyésző az esélye. A kormány azt reméli, hogy a tengerentúlról behívott munkások serege „megmenti a karácsonyt”, de az élelmiszer- és fuvarozóipar vezetői gyorsan lehűtötték a kedélyeket.

„Kifutottunk az időből” – mondta a Scotland Food & Drink képviselője. „Nem hiszem, hogy most már bármit is lehetne tenni annak érdekében, hogy a karácsonyi kereskedelem a szokásos szinten maradjon” – érvelt James Withers. Ő javasolta, hogy az emberek „tervezzenek előre”, és gondoskodjanak idejekorán a lefagyasztható élelmiszerekről, elkerülendő a későbbi kiábrándulást.

A brit kiskereskedelmi konzorcium, a British Retail Consortium szerint a néhány ezer sofőrvízum nem lesz elég a karácsonyi ellátási zavarok megelőzésére. A kiskereskedőknek már most el kellene kezdeniük az alapvető fontosságú termékek kiszállítását a karácsonyi ajándékok helyett, mert nem lesz elég teherautósofőr, hogy megbirkózzon a kereslettel – véli az egyik szállítmányozási ágazat vezetője

A kormány megbékélt az ellátás folyamatos fennakadásaival, de a miniszterek úgy gondolják, hogy ez „olyan ár, amit a brexitért érdemes megfizetni” – mondta a kiskereskedelmi iparág egyik bennfentese

Eközben a bevándorlási jogászok nem hiszik, hogy az ideiglenes vízum iránti kérelmeket időben fel lehet dolgozni, mert eddig két-három hét volt az átfutásuk. Attól is tartanak, hogy a 244 fontos (100 ezer forintos) vízumdíj elriasztja a potenciális kérelmezők egy részét. Következésképpen üresen maradhatnak a szupermarketek, mert kevés az alkalmazott a pulykákat feldolgozó gyártósoron, és hentesből sincs elég.Hasonlóan ír a kormányhoz egyébként közelálló Daily Mail is, amely emlékeztet arra, hogy az iparági elemzők riadót fújtak a henteshiány miatt. A gazdák úgy vélik, hogy a sertések a „kukában végzik”, mert nem lesz ember, aki levágja és feldarabolja őket, ezért 150 ezer disznót fenyeget a következő tíz napban a lemészárlás veszélye.

A húsválság tetézi a kamionsofőr-, az üzemanyag- és a munkaerőhiány okozta gondokat. Az idén „a választék egyértelműen elmarad”. Sok alapvető karácsonyi ajándék és élelmiszer hiányozni fog – ami emberek millióit sújtja.

Ezt írják tehát a lapok politikai irányvonaluktól függetlenül, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, vajon hogyan élték meg a kilépést a hétköznapi emberek? A magyar kormányfő 2020. február 1-jén, a kilépés hatályba lépésének napján azt mondta: A britek kilépése és az, hogy ma mindenki életben van Nagy-Britanniában, azt mutatja, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

Nos, milyen ez az élet, milyenek a tapasztalataik, és vajon most, a brexit után jobb vagy rosszabb? – ezt kérdeztük az ott élő britektől, a szigetországba kivándorolt hazánkfiától, és azoktól az angoloktól, akik Magyarországon élnek ugyan, de szoros kötelékek fűzik őket szülőföldjükhöz.

Válaszaikat – kérésüknek megfelelően – a keresztnevük feltüntetésével idézzük. John gyakorlatias: először azokról a bosszantó apróságokról írt, amelyek a mindennapjaikat változtatták meg. Megbénult például az online kereskedelem. Felesége a neten értékesítette műalkotásait, az uniós országokkal azonban a nullára esett vissza a forgalom, mert körülményes a vámdokumentáció kitöltése, ráadásul az EU és az Egyesült Királyság kölcsönösen vámot ró ki a másik térségből származó árura. „Sok vállalat a bürokrácia miatt egyszerűen leállította az online kereskedelmet az Egyesült Királysággal” – jelentette John, akit az is zavar, hogy néhány mobiltársaság újra bevezette a barangolási díjakat. „Ahol eddig korlátlanul használhattuk a telefonunkat, most havi 12 GB-ban limitálták az adatforgalmat, hamarosan pedig napi 2 fontos roamingdíjat is bevezetnek.”

AP Photo/Lefteris Pitarakis
Barangolás mobillal LondonbanAP Photo/Lefteris Pitarakis

„A benzinválság hatásai épp a sarkunkon mutatkoznak meg. Néhányszor, amikor elbringáztam a közeli benzinkút mellett, a sorban álló autók feltartották a buszokat meg a többi közlekedőt, és torlódást okoztak a londoni Southwark hídon” – írta Mark, a Guardian egykori újságírója. De ő legalább nem látott vitatkozó vagy verekedő sofőröket, akikről – mint írta – rendszeresen közöl videókat a brexit-párti Daily Mail. Miközben Nagy-Britannia több válsággal: (részben a brexit miatt) a kamionsofőrök hiányával, a magasabb energiaszámlákkal és a drágább élelmiszerrel küzd egyidejűleg, már a Mail is kezdi elveszíteni a türelmét Johnsonnal szemben. „A zűrzavar, a pánik, a kormányzati üzenetek keveredése, a meghátrálás, a tétovázás, majd a félelmetes tájékoztatók, amelyek célja, hogy visszarettentsenek bennünket a behódolásba, lassan hétköznapivá válnak. Nos, közel vagyok a törésponthoz – egy nagyszerű országnak nem lehet így működnie. A brexitnek kellett volna véget vetnie ennek a rémálomnak – és megfelelő tervezéssel meg is tehette volna. De hol a fenében van Boris? A vezetőnk, akiben a brit közvélemény oly nagy bizalmat tanúsított, eltűnt” – idézte Mark Dan Woottont, Johnson egyik elszánt támogatójának a Mailben megjelent sorait.
Katrina a boltokból eltűnt francia mustárt hiányolja. A zöldséget egy bioélelmiszert terjesztő futárszolgálat szállítja házhoz. Tőlük tudja, hogy a gazdáknak a termés egy részét ki kell dobnia, mert nincs elegendő idénymunkás. „A lényeg az, hogy a britek nem szeretnek alantas (az eredeti jelző a sz*r volt) munkát végezni. Mi a kelet-európaiakra támaszkodtunk, akik átjöttek és elvégezték helyettünk. Most hiányoznak, aminek következményeit az élelmiszer-ellátási lánc és a szállítások szenvedték meg – bár nem tudom, hány külföldi kamionsofőrünk volt. Jó hír viszont, hogy az angol bortermelők nagy hasznot húztak a brexitből, mert nem érkezik annyi francia/olasz/spanyol bor!” – válaszolta kérdéseinkre a korábban több hírtelevízióban producerként dolgozó hölgy, bár azt nem tudtuk meg, hogy a csapadékos időjárás mennyire kedvez a brit borászatnak.
László a nyolcvanas években telepedett le a brit fővárosban. Sosem kertelt, véleményét nyersen kimondta: „Az egykor itt dolgozó, sok esetben magasan képzett európai embereket iszonyatos xenofóbiával kiutálták innen, és helyettük beimportáltak több tízezer ázsiai (afgán, pakisztáni, indiai) és afrikai migránst”.
Stuart – aki évekig élt Párizsban, és nem titkolja, hogy a bennmaradásra szavazott – árnyaltabban fogalmaz. Mint írta: mára köztudott, hogy a konzervatív kormány hazugságokkal és már most megszegett ígéretekkel áltatta az Egyesült Királyság választóit a brexit-kampány során. Az is elég egyértelmű, hogy a „kilépésre” szavazók többsége a munkahelyeik védelmében tette ezt. A bevándorlásból cause célèbre-t, világra szóló ügyet kreáltak, és céljaiknak rendelték alá. Amint azonban egyes szolgáltatások leálltak, és a hétköznapi termékek elérhetetlenné váltak, egyértelművé vált, hogy a „kilépők” lábon lőtték magukat. Stuart szerint az Egyesült Királyságnak szüksége van az „órabéres” külföldi munkavállalókra – jobban, mint bármikor korábban –, de a „kilépők” úgy döntöttek, hogy nélkülük is túlélhető a helyzet.
Az alkalmi személyzet hiányára figyelt fel a vendéglátásban Steve. Magyarországon él, de évente legalább egy alkalommal rendszeresen meglátogatja szüleit Devonban – az idén éppen öt hétre.

AP Photo/Frank Augstein
Újranyitott pub a járvány után AP Photo/Frank Augstein

„Egy dolgot vettem észre: sok pubban és vendéglőben rövidített a nyitvatartási idő. Van, ahol csak heti 3-4 napig tartanak nyitva, mert egyszerűen nem találnak személyzetet. Sokan bezártak” – írta Steve. Kevesebb a turista, ami személy szerint nem zavarta, de a vállalkozások bizonyára megsínylik következményeit.
Biggie – a legégetőbb gond – most az üzemanyaghiány, és a helyzet csak rosszabb lesz. Ez közvetlenül a brexit és a kamionsofőrök hiányának a következménye – véli Claire. Londonon kívül élő nővérének, a munkája miatt, autóval kell közlekednie. Jelenleg teli a tank, de azt üzente, hogy az otthona közelében lévő szupermarketek kutai mind elapadtak. Claire körülnézett a helyi boltokban, ahol azt mondták, hogy furcsa apróságok tűntek el: például a kenyérmorzsa és néhány konzerv.
„Mindannyian tudják, hogy a karácsonyi szezonban szárnyashiány lesz, amit a idénymunkások hiánya, a üzemanyagellátási problémák és a sofőrök hiánya vált ki. A gazdák arra kényszerültek, hogy a termés egyharmadát hagyják elrohadni, mert nincs, aki leszedje, csomagolja vagy kiszállítsa. Télen fogjuk érezni az ínséget, az árak pedig emelkedni fognak. Jövőre kevesebbet fognak ültetni, mi pedig biztosan többet fogunk fizetni az élelmiszerekért” – írta Claire.

Sorait alátámasztotta László is:
„Ami az élelmiszerellátást illeti, a brexit óta drasztikusan zuhant a minőség meg a választék. A szigetországban nem adottak az európaihoz hasonló éghajlati meg egyéb mezőgazdasági feltételek, míg a távoli világrészekről érkező termékek hetekig utaznak, és félig rothadtan érkeznek. Az itteni termést pedig nincs, aki betakarítsa, mert a kenti farmokon egykoron dolgozó ideiglenes európai szezonmunkások többé nem jönnek vissza, így a földieper, a barack, a spárga ott rothad meg a kenti farmer földjén.”
„Úgy tűnik, hogy a szupermarketek polcai üresek, nincs üzemanyag, és a karácsony elmaradásának kockázatát idén egy kis árvíz is fokozza. Már csak egy sáskaraj hiányzik!” – keseregtek a közösségi médiában.

A brexit a szociális gondozást és az egészségügyi ellátást is megviselte.  Claire édesanyját idősek otthonában gondozzák. Ott mondták neki, hogy egyre gyérebb a személyzet. Saját tapasztalataiból tudja, hogy a gondozók szinte kivétel nélkül alulfizetett bevándorlók voltak.

„A brexit óriási krízist és káoszt eredményezett az egészségügyben is, mert elmentek a magasan képzett európai szakorvosok, orvosok és ápolók. Most ott tartunk, hogy a GP-vel (a háziorvosunkkal) nem találkozhatunk személyesen, hanem ehelyett egy automatizált »kígyóbűvölővel« csevegünk. A rák appointmenteket (orvosi konzultációkat) több hónapra felfüggesztették, a kevésbe fontos operációkat lemondtak. Tehát totál Boris-brexit apokalipszis” – kesergett szó szerint László.

AP Photo/Matt Dunham
Idősek otthona a járvány idejénAP Photo/Matt Dunham

Az állapotokért a konzervatív kormány mellett a médiát hibáztatja Stuart, aki 1989 és 2015 között maga is a televíziós hírek műfajában dolgozott, így – mint írja – pontosan tudja, miként működik a sajtó. Minden alkalommal, amikor csak tehették, szították az Egyesült Királyságban már amúgy is forrongó érzéseket és ellenérzéseket.

„Még egyetlen pozitív eredményét sem láttam annak, hogy az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból. A szállítmányozás nem működik, a pánikvásárlások országszerte kiürítették a benzinkutakat, a szupermarketek mindenkit figyelmeztetnek az idei karácsonyi hiányra – két és fél hónappal az ünnep előtt.”

Stuartnak a pánikvásárlásról is megvan a véleménye. A járvány kezdetén, 2020 márciusában az Egyesült Királyságban elfogyott a WC-papír. „Miután azonban a koronavírus-fertőzés nem emésztési rendellenesség, nem tudtuk kitalálni, hogy az emberek miért raktároznak belőle.”

Katrina viszont derűlátó:„A benzinkutaknál kialakult soroktól eltekintve nem mondanám, hogy az ország a pokolra került egy kordéban!”

Bőven van tennivalója azoknak, akik valamilyen formában az Egyesült Királysághoz és Magyarországhoz is kötődnek. Stephen egyetemi oktatóként dolgozik Budapesten már hosszú évek óta, egy szünettel, amikor Dél-Koreába költözött. A járvány miatt az utóbbi időszakot jobbára Magyarországon töltötte, így a brexittel kapcsolatos közvetlen szigetországi tapasztalatai nincsenek. Nagy-Britanniában élő szülei az áremelésekre, például a vaj drágulására panaszkodnak.

Viszont amikor meglátogatják Magyarországon élő fiukat, nyugdíjasként, de nem uniós állampolgárként már nem élvezhetik az ingyenes tömegközlekedés előnyeit.

Stephennek a brexit után magyarországi tartózkodási engedélyért kellett folyamodnia, ami – mint írta – elég nagy gondot jelentett. Ráadásul most már vámot kell fizetnie minden csomag után, amit a családja számára az Egyesült Királyságból (ha egyáltalán megérkezik – tette hozzá –, mivel a Magyar Posta elveszíti a küldemények felét). John kettős, brit-magyar állampolgár, felesége, Gabriella pedig csak most fog britért folyamodni. Egy ideig Magyarországon éltek, majd végleg kiköltöztek a szigetországba, viszont néha visszalátogatnak.

AP Photo/ Kirsty Wigglesworth
Egy brexit-párti szavazó a haladéktalan kilépést követeli a régi brit útlevéllelAP Photo/ Kirsty Wigglesworth

„Az útlevél-ellenőrzésnél be kell állni a nem EU-s sorba” – írta John. Felesége mindig cheddar sajtot vitt a fiának, de ezt már nem teheti meg, mert a legtöbb brit tej- és hústerméket kitiltották az unióból. És ugyanez fordítva is igaz. „No kolbasz, no salami” (azaz se kolbász, se szalámi) – jegyezte meg epésen –, mert Magyarországról sem vihetnek be füstölt termékeket az Egyesült Királyságba. A felesége először az útlevél megszerzéséhez szükséges letelepedési engedélyt kérte, amit öt évre kapott. Korábban ennek érvényességét nem korlátozták. Mivel brit állampolgárságot kérvényez, évente nem tölthet 90 napnál többet az Egyesült Királyságon kívül. A brexit előtt ezt sem korlátozták. Most mielőbb beadják, „mivel a jövő bizonytalan” – írta John.

Boris Johnson tagadja, hogy az Egyesült Királyság gazdasági válsággal szembesült. Az ellátási lánc megszakadása és az emelkedő árak „feszültségek, amelyek egy, a koronavírus-válság után felébredő óriástól elvárhatók” – idézi a Financial Times a brit miniszterelnököt. Nem fogja megengedni az „ellenőrzés nélkül bevándorlás” újraindítását – jelentette ki a Konzervatív Párt manchesteri konferenciáján, és hozzátette, hogy az ország képes megbirkózni a tél közeledtével. Ugyanakkor egy nagy figyelemmel kísért üzleti felmérés azt igazolja, hogy az ellátási lánc zavara továbbra is sújtja a gazdaságot. Az ellátási lánc zavara „jelentős mértékben fékezte” a brit szolgáltatóipart – szögezte le Tim Moore, az IHS Markit gazdasági igazgatója.

A BBC kérdésére, hogy gazdasági válságról van-e szó, Johnson így válaszolt: „Nem, épp ellenkezőleg”. Mint mondta, ez inkább „egy rendkívül érdekes pillanat” az Egyesült Királyság számára, amivel a fuvarozók és a szupermarketek megbirkóznak majd. „Világelsők vagyunk a logisztika terén” – állította Johnson. Szerinte a munkaerőhiány egyes iparágakban arra készteti majd a munkaadókat, hogy emeljenek a béreken és javítsák a munkakörülményeket. Ezzel egyidejűleg elutasította Lord Simon Wolfson, a Next vezérigazgatója által tett javaslatokat, miszerint a vállalkozások a legalkalmasabbak arra, hogy eldöntsék, milyen mértékű bevándorlásra van szükség a munkaerőhiány megszüntetéséhez. A britek azonban alapvetően nem töltik be azokat a munkaköröket, amelyeket korábban a bevándorlók végeztek – emlékeztet Claire. Sokan azért szavaztak a brexitre, mert úgy gondolták, hogy a migránsok nyomják le a béreket, így most mindenki pórul jár. „A járvány sok problémát elfeledtetett, de amint megfékezték – miközben a lakosságot segítő kormányzati programok megszűnnek –, úgy gondolom, hogy a brexit hátrányai igazából ezen a télen fognak megmutatkozni” – írta Claire.

Steve Devonban töltött vakációjának legnagyobb meglepetése, hogy szinte senkit sem talált, aki nem értett volna egyet azzal, hogy a kilépés tévedés volt. A megrögzött eurofóbiás, Európa-ellenes fanatikusok kivételével mindenki elismeri, hogy ez egy szörnyű hiba volt, és azt kívánja, bárcsak soha ne történt volna meg.
Szeretném, ha egyszerű feladat lenne megmondani, hogy mit tartok pozitívnak és mit negatívnak a brexitben, de nem megy – állapította meg Stuart.
„Az emberek depresszióban szenvednek. Még nem találkoztam senkivel abból az 52 százalékból, aki az EU elhagyására szavazott. Talán rájöttek, hogy mit tettek, de soha nem fogják nyilvánosan beismerni. Én is ugyanúgy szeretek nevetni, mint a többi férfi/nő/ nembináris személy, úgyhogy alig várom, hogy lássam, milyen mélyre zuhanunk az álnokság és a hülyeség véget nem érő gödrében” – zárta válaszát Stuart.

AP Photo/Frank Augstein
A brexit hívei megtapossák az uniós zászlótAP Photo/Frank Augstein

Megismételjük, amivel kezdtük:
Egy közvélemény-kutatás szerint az Egyesült Királyságban csaknem másfél évvel a kilépés után, 2021 szeptemberében a megkérdezettek 47 százaléka gondolta úgy, hogy helytelen volt kilépni az Európai Unióból. A válaszadók már csak 40 százaléka vélte úgy, hogy a döntés helyes volt, 13 százalék pedig tanácstalan.

A brexitet eldöntő, 2016. június 23-án megtartott népszavazáson a leave-et, a kilépést a szavazók 51,9, az Európai Unióban való bennmaradást pedig 48,1 százaléka támogatta.
A referendum előtt több közvélemény-kutatás is a remain, a bennmaradás pártiak enyhe előnyét prognosztizálta.