Megint lehet politizálni – miért ne vitatkozzak egy jót?

Posted by

A Válasz online-on megjelent Stumpf András interjúja Oszkó Péterrel. Ebből közlünk részletet.

Miért éri meg egyáltalán megszólalnia? Kóka János például remekül van a NER-ben, de csöndben is marad. Az érthető stratégia. Az öné nem.

– Pedig egyszerű a válasz: azt éreztem, hogy megint lehet politizálni. Tíz éve nem volt ilyen. Érvelünk, vitázunk arról, ki legyen a jelölt. Végre történik valami. Ez nekem rettentően hiányzott. Még ha élesek is a viták, ez nagyszerű, nagyon izgalmas, nem akartam kimaradni belőle. S már miért ne mondanám el a véleményemet, az érveimet? Máskor is szoktam. Miért ne vitatkozzak egy jót Simor Andrással, Somogyi Zoltánnal, Ungár Klárával vagy Juhász Péterrel?

– Vagy már említett volt főnökével, Bajnai Gordonnal.

– Vele mondjuk kommentvitákba nem mentünk bele.

– De megbeszélték, miért állt ő Karácsony mögé?

– Egy telefonbeszélgetésünk volt erről, igen. Csupán a megközelítésünk volt eltérő arról, melyik szempont fontosabb. Gordon azt mondta, Karácsonyt szerinte nagyobb eséllyel választják meg jövőre. Én meg azt, hogy Dobrev Klára jobb miniszterelnök lenne.

– Karácsony jövőre már nem lesz. De miért lenne jobb Dobrev a nála tapasztaltabb, szintén sok nyelven beszélő, céges vezetőként és polgármesterként is teljesítő Márki-Zay Péternél?

– Számomra a személyes habitusa, konfliktuskezelési képességei miatt is alkalmasabbnak tűnik Dobrev, de a háttere miatt biztosan. Ahhoz, hogy Magyarországon egészséges politikai váltógazdálkodás alakulhasson ki, a pártok szerepe megkerülhetetlen. Az a normális, ha vannak pártok, azoknak van tagságuk, szervezeteik, s ők delegálnak jelölteket, akikből aztán képviselők lesznek. Amikor ez a struktúra szétesik, megjelennek a pilótastratégiák: itt vagyok, civil vagyok, szavazz rám, egyébként meg a pártok hagyjanak békén. Na, ez az, amiből hosszútávon nem lesz egészséges politikai váltógazdálkodás Magyarországon.

– Látta, milyen tömeget vonzott Márki-Zay budapesti rendezvénye?

– Egyszer-kétszer ki lehet vinni ezreket egy színpad elé. A munka nagy része azonban nem ez, hanem a pártszervezés, a helyi szervezetek irányítása, a finanszírozás megoldása…Ezek a különutas jelöltek viszont ezt megspórolják, cserébe lefölözik a hasznot, besöprik a támogatókat – aztán működésképtelen struktúrákat hagynak maguk után. Márki-Zay győzelme ugyanis Jakab és Fekete-Győr vesztesége. Ezt azért ne felejtsük el. Két pártban is kisebb-nagyobb válság van ennek kapcsán, sőt, miután Karácsony szavazótáborát is sikerült részben kannibalizálni és ezzel visszalépésre kényszeríteni, most már az őt korábban támogató kispártoknál is válságállapotok kezdenek mutatkozni.

– Ha nem pártnak hívják is, Márki-Zay megszervezett egy mozgalmat, amely képes volt összegyűjteni a szükséges ajánlásokat. Aztán felküzdötte magát Dobrev kihívójává. Mi ez, ha nem jól végzett politikai munka?

– Könnyebb így sikert elérni. Kívülállóként. Kibicnek ugye semmi sem drága. Neki nem kell megküzdenie a pártszervezéssel, a tagsággal. El lehet hozni a szavazatokat jelentős részben ellenzéken belüli konfliktusok győzteseként, csak így a pártok állandó válságban lesznek, nem tudnak gyökeret ereszteni, megerősödni – pedig ez lenne az alapja az egészséges politikai környezet kialakulásának. Ez viszont így nem tud létrejönni, hiszen a nyereség máshol képződik: olyasvalakinél, akinek nem kell azzal foglalkoznia például, hogy mit kezdjen a karlendítős jelöltjével. Ilyen dilemmái Jakab Péternek voltak. És természetes, hogy voltak, hiszen ha van tagság, ott mindig vannak balhék is.

– Az ön által favorizált Dobrev és pártja szintén beállt a karlendítős jobbikos mögé. Ahhoz mit szólt?

– Voltak hibák, igen. Az, hogy támogatok valakit, még nem jelenti, hogy minden döntésével egyetértek.

– Még melyikkel nem?

– Szerintem Rácznét sem kellett volna megvédeni. Mielőtt azonban ebbe belemegyünk, hadd jelezzek valami fontosat: fogalmam sincs, ha Márki-Zay futna be győztesként, s vele nyerne az ellenzék jövőre, abból hogyan lenne koalíciós kormányzás. Azért az úgy szokott történni, hogy a legerősebb koalíciós párt delegálja a miniszterelnököt.

– Kivéve, ha előválasztáson döntik el, ki legyen. A választói felhatalmazás talán elég legitimációt ad egy demokráciában.

– A miniszterelnököt nem a nép választja, hanem a parlamenti többség. Ha a baloldali kormányokat nézzük, Horn Gyula volt az utolsó, aki kitöltötte a ciklusát. Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc helyett is választottak mást a pártok ciklus közben – pedig velük nyerték meg a választást. Senki nem is kérdőjelezte meg, hogy a parlamenti többségnek ehhez joga van.

– Szóval a DK ön szerint nem választaná meg Márki-Zayt miniszterelnöknek? Ha vele nyerne választást az ellenzék, akkor sem?

– Nyilván lenne politikai felelősség, hogy megválasszák. Ha ő nyerné az előválasztást és tudna vele választást is nyerni az ellenzék, akkor ő lenne az első miniszterelnök. De mintha nem vennék figyelembe, hogyan lehetne vele koalíciós kormányt működtetni.

– A DK-nak sem lesz egyedül többsége a parlamentben. Amit mond, az tehát Dobrev Klára ellen ugyanúgy érv.

– Sokkal jobb esélyei lennének a stabil kormányzásra. Nézzék, nekem erről van személyes tapasztalatom. Voltam olyan – viszonylag nehéz – kormányzati helyzetben, hogy ha el akartam érni valamit, el kellett zarándokolnom a frakciókhoz külön-külön.

– És működött. Az öné épp arra példa tehát, hogy működhet a szakértői kormányzás, amit Márki-Zay Péter is akar.

– Csakhogy engem a szocialisták is magukénak éreztek, hiszen az egyeztetéseket rólam ők folytatták le, de a szabad demokraták is, mert úgy érezték, a világlátásunk közel áll egymáshoz. Még ilyen környezetben sem volt egyszerű megszereznem a támogatásukat. Ha ezt úgy kellett volna megtennem, hogy egyikkel sincs kapcsolatom, ha nulláról kellett volna indulnom, vagy inkább – látva Márki-Zay pártokkal szembeni konfrontatív stílusát – mínuszból, lehetetlen lett volna parlamenti támogatást szereznem a kormánydöntésekhez. Nem véletlenül alakult ki a szokás, hogy a legnagyobb frakció adja a miniszterelnököt: nagyon is van értelme ennek a működőképesség, stabilitás szempontjából.

– Az előbb még örült az előválasztásnak, most meg azt mondja, hiba a miniszterelnök-jelölt kiválasztását a népre bízni?

– Legalábbis egy sor félreértést szül. Egyrészt a választókban: elhiszik, hogy miniszterelnök-jelöltet választanak most, nem pedig csupán egy ellenzéki listavezetőt. Holott jogi értelemben utóbbi a helyzet. Közjogilag semmi sem köti az ellenzéket, hogy ha nyer, miniszterelnökké is válassza az illetőt. Ha megválasztja is a mostani győztest, később le is válthatja. Mintha ezt nem csupán a választók, de maguk a jelöltek sem látnák át: csak fogtam a fejem, amikor egy hete Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter azzal az ötlettel álltak elő, hogy majd megfelezik a ciklust. Közjogilag ilyen nincs. A kormányfői poszt nem staféta, amelyet egyik csak úgy átad a másiknak, az előválasztás tényétől az alkotmányos jogrend nem változott meg.

– Ez már nem probléma: Karácsony visszalépett. A helyzet egyszerű: óbaloldal Dobrev, vagy új ellenzék Márki-Zay vezetésével.

– Karácsony visszalépett ugyan, de az őt támogató pártokban ez érthető megütközést keltett és nem álltak be Márki-Zay mögé. Pártok nélkül meg nem lehet kormányozni.

– Majd beállnak, ha Márki-Zay megnyeri az előválasztást.

– A kampány idejére talán beállnának mögé, de mint mondtam, hosszabb távon bizonytalan lenne a helyzete választási győzelem esetén. Egyébként pedig Márki-Zay győzelme az ellenzék megerősödése ellen hatna – azaz a Fidesz érdekének a közhiedelemmel ellentétben ez volna inkább megfelelő. Nem pedig Dobrev Klára. Egyébként ennél anakronisztikusabban le sem írhatták volna a helyzetet, mint ez az óbaloldalozás.

– Akkor térjünk rá az offshore-os DK-s, Ráczné ügyére. Akit megvédett Dobrev is, Gyurcsány is és a Válasz Online-t hazugozták, amiért feltártuk a tényeket. Mi is a különbség ebben meg a NER-ben? Ugyanaz a mi kutyánknak mindent szabad-mentalitás, nemde?

– Mondtam már: ezt szerintem is elszúrták. El kellett volna engedni Ráczné kezét, de egy kampányhajrában ez mindig nehéz döntés – amikor már nincs lehetőség másik jelöltet állítani, a pártok ki szoktak tartani az emberük mellett, hiszen ha nem tennék, azzal önként lemondanának az adott körzetről. Amikor viszont a 7. kerületben bukott le bitcoinbányász DK-s, akkor visszakézből tették ki a pártból. Erre is van tehát példa. Amúgy is: amikor önök 2021-ben óbaloldaloznak, akkor olyanok, mint az őserdőben ragadt japán katonák, akik nem vették észre, hogy negyven éve vége a második világháborúnak.

– Mintha a 2010 előtti világot sem visszakívánó Márki-Zay sikere, Dobrev-kihívóvá való előlépése épp azt mutatná, hogy nagyon is létezik ez a törésvonal.

– A valóságban nem. Önök ugyanis leóbaloldalizzák azt is, aki mondjuk két éve lett DK-tag. Totális anakronizmus.

– Ha valaki most DK-tag lesz, az nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc politikáját és módszereit támogatja: a 2010 előttieket is.

– Nem. Aki most DK-tag lesz, az egy jól szervezett, céljait elérni képes pártot lát. Márpedig ha valaki politikailag aktív, miért ne egy ilyen pártba lépjen be? Ne tekintsük a DK-t vallási közösségnek, ahol mindenki kritikátlanul hallgatja a főpap szavát!

A teljes interjú itt olvasható