Minden eszközt bevet a Bizottság az uniós jogot elvető lengyelek ellen 

Posted by
Zsíros Sándor  & Szilágyi Károly
Valamennyi, az uniós szerződések alapján rendelkezésére álló hatáskörét be fogja vetni a Bizottság elnöke azért, kikényszerítse az uniós jog elsőbbségét a lengyel alkotmánybíróság döntésével szemben – ezt üzente közleményében Ursula von der Leyen. Brüsszelben sokat tartanak attól, hogy szétverheti az Európai Uniót a lengyel alkotmánybíróság döntése, hiszen az együttműködés alapja az, hogy minden tagállamnak alkalmaznia kell az uniós jogot. A die Welt szerint „Lengyelország jogi értelemben kilépett az Európai Unióból”. Csütörtökön ugyanis a varsói alkotmánybíróság úgy döntött, hogy – néhány jogszabály tekintetében – az ország alkotmánya előrébbvaló, mint az unió jogszabályai. Az az alkotmánybíróság, amit a Politico egyszerűen a lengyel kormány bábszínházának nevez.

A valaha Európa-szerte elismert testület – hosszas halogatás után – így határozott: „Az Európai Unió Bíróságának erőfeszítései, hogy beavatkozzanak a lengyel igazságszolgáltatási rendszerbe, sérti a joguralom elvét, a lengyel alkotmány felsőbbrendűségét, és az európai integráció egyik alapelvét, a szuverenitás megőrzését”. Első hallásra ez nem tűnik rossznak, de Brüsszelben értették a hadüzenetet. Az Európai Bizottság nem egészen három órán belül reagált: „a Bizottság minden erejét beveti, hogy megőrizze az EU szerződéseinek betartását, és az uniós jogrend egységét” – áll közleményükben.

Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője, Iratxe García szerint „Túl messzire engedték a lengyeleket, itt az ideje cselekedni. Egyetlen tagállam sem hagyhatja figyelmen kívül az uniós jogot, miközben élvezi a tagság előnyeit.” Az EP elnöke, David Sassoli szerint „a lengyel döntés nem maradhat következmények nélkül”. Az európai zöldek frakciójában ülő Daniel Freund szerint a lengyelektől meg kell vonni a támogatásokat, mert „csak ebből értenek, ez bebizonyosodott az LGBT-zónák esetében is”. “Ursula von der Leyen vezetésének egyik döntő pillanata lesz ez az ügy, amely az unió szívébe hatol. A kérdés az, hogy képes-e megvédeni az unió egységét és az uniós jogrendszert. Hiszen ha a tagállamok válogatni kezdenek, hogy milyen jogszabályokat alkalmazzanak, akkor széthullik az EU”.
De mire fel ez a nagy felháborodás, mi a gond azzal, ha egy tagállam a saját szuverenitását fontosabbnak tartja az uniós jogrendnél? A lengyel alkotmánybíróság – amelyet sokan úgy látnak, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság Párt befolyása alatt áll, mivel számos tagját a kormánypárt alkotmányellenes módon jelölte ki – Mateusz Morawiecki beadványa kapcsán hozott döntést. Már a beadvány is megütközést okozott az Unióban, mert azt a kérdést tette fel, hogy az Unió túl messzire ment-e, amikor kritizálta a lengyel igazságügyi reformot, és átlépte-e az Európai Alapszerződés rendelkezéseit.

A testület határozata erre igennel felelt, és kimondta, hogy az Unió ne szóljon bele a lengyel jogrendszerbe. Márpedig a lengyel jogrenddel az Uniónak is, és sok lengyelnek is gondja van, a bírák kinevezése és nyugdíjazása, illetve az ügyek kiszignálásának új rendje nincs összhangban az unió demokratikus jogrendjével. Ez okozott akkora feszültséget mind Brüsszelben, mind pedig a régi tagállamokban, hogy többen de facto kilépésként értékelték a döntést. A lengyel kormány szerint a bíróságokról szóló új törvényre azért van szükség, hogy „kidobják végre a kommunista befolyás maradékát is” az igazságszolgáltatásból. A reform ellenzői szerint azonban erről szó sincs, a kormánypárt a neki nem tetsző, tőle független bírókat akarja kiszorítani.

Helyreállítási alap helyett napi bírság

Az EU igazságügyi biztosa egyelőre nem árulta, milyen válaszlépések következnek, de utalt arra, hogy ismét napi szintű bírságot vethetnek ki Varsóra. Elemzők is ezt a lépést tartják valószínűnek. Ez pedig elég rossz pillanatban éri a lengyel kormányt: az Európai Bizottság az alkotmánybírósági döntés miatt nem hagyta jóvá a Lengyelországnak szánt újjáépítési segélyt. És egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy a közeljövőben bárki rábólintson arra, hogy Varsó megkapja a 24 milliárd eurós segélyt és a 12 milliárdos hitelt. “Nem szeretnék most arról beszélni, hogy mi lesz a bizottság döntése. De az biztos, hogy reagálni fogunk, ahogy az az elmúlt hetekben és hónapokban is történt. Láthatták ezt. Most például az Európai Bíróság döntésére várunk a napi bírságokat illetően” – mondta az igazságügyi biztos, Didier Reynders. A belga politikus azt is elmondta, csütörtök este óta hiába próbálja elérni a lengyel igazságügyi minisztert, az nem áll vele szóba. Az Európai Bizottság több lehetőséget is fontolgat a lengyel alkotmánybíróság döntésére válaszul. Ezt Didier Reynders igazságügyi biztos mondta pénteken újságíróknak. A varsói testület csütörtökön kimondta, hogy az uniós jog, illetve az alapszerződés egyes elemei ellentétben állnak a lengyel alkotmánnyal. Ilyesmire még nem volt példa az EU-ban.

A bíróság dönthet a bíróságról

A lépés miatt nagyon eldurvulhat Varsó és Brüsszel vitája az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a sajtószabadságról és az LGBTI-jogokról. Egy szakértő szerint a bizottság az uniós törvényszék elé viszi majd az ügyet és bírság kiszabását kéri majd. “Ha az uniós törvényszék elé viszik az ügyet, akkor a bíróság kimondhatja, hogy érvénytelen a döntés és felszólíthatják a lengyel hatóságokat arra, hogy ne alkalmazzák azt. Ellenkező esetben a bizottság bírságot szabhat ki. A bizottságnak most gyorsan kell lépnie, hogy védjék az uniós szerződéseket. Lengyelország így pénzbírságot kaphat és mivel ők nettó kedvezményezettjei az uniós forrásoknak, ezek megfizetését nem kerülheti el” – mondta egy szakértő, Garvan Walshe. A lengyel igazságszolgáltatás reformja miatt Brüsszel négy éve indította el a hetes cikkely szerinti eljárást, amely elvileg szankciókkal zárulhat, a folyamat azonban lényegében megrekedt. Az igazságügy hiányosságaira hivatkozva azonban az Európai Bizottság nem hajlandó jóváhagyni a Lengyelországnak járó helyreállítási pénzeket.