Márky Zay és Karácsony ugyanott népszerű, Dobrev Klára és Jakab vidéken jó

Posted by

Marián Béla

>Ha kissé nehézkesen is, de végre megszületett az előválasztás hivatalos végeredménye. Ebben az írásban azt elemzem, hogy milyen tanulságok szűrhetők le a 106 országos egyéni választókerületben az 5 miniszterelnök jelöltre leadott érvényes szavazatokból. Az egyéni jelöltekre leadott szavazatokkal, illetve az online/papír szavazási arányokkal, illetve az érvénytelen szavazatokkal nem foglalkozok. Elsősorban azért nem, mert ezeknek a számoknak az értelmezéséhez rengeteg olyan háttérinformációra lenne szükség, amivel nem rendelkezem.
Országos összesítésben a választásra jogosult állampolgárok 8 százaléka adott le érvényes szavazatott valamelyik miniszterelnök jelölt-jelöltre. Ez egyértelműen sikernek tekinthető, hiszen a mienkéhez hasonló előválasztást régóta rendező országokban (pl. Franciaország) se szokott ez a szám nagyobb lenni. Ám ehhez az országos átlaghoz meglehetősen nagy szórás tartozik (szórás=3,77, variancia=14,22). Négy választókerületben (Bács 04, Nógrád 02, Szabolcs 03 és 04) mindössze a jogosultak 3 százaléka voksolt érvényesen, volt viszont 5 olyan körzet, ahol 18 százalékuk. Ez esetben 5 olyan budapesti választókerületről van szó, ahol az ellenzék nagyon jól szerepelt a legutóbbi választásokon.
A részvételi arányokat statisztikai régiók szerint nézve igazán csak a Budapest – vidék különbség jelentős A fővárosban természetesen sokkal jobb volt az előválasztás infrastruktúrája, mint vidéken, de a nagyon erősen szignifikáns (F=28,34, df=7;105, p<0.000) eltérést valószínűleg nem csak ez okozza.
Van azonban a Budapest – vidék eltérésnél izgalmasabb találat is. A részvételi arányok mind az 5 jelölt-jelölt esetében nagyon erősen szignifikánsan korrelálnak az érvényes szavazatok százalékos arányával, és az igazán figyelemreméltó itt az, hogy Jakab Péter és Dobrev Klára esetében negatív az együtt-járás előjele, Karácsony Gergely, Fekete-Győr András és Márky Zay Péter esetében viszont pozitív az előjel. Karácsony Gergely esetében különösen igaz az, hogy azokon a helyeken teljesített jobban a saját átlagánál, ahol az átlagosnál sikeresebb volt a mozgósítás. Ez persze elsősorban a Budapest – vidék eltéréseknek köszönhető, de tán nem csak ennek). Jakab Péter és Dobrev Klára esetében viszont ez pont fordítva van. És itt biztosan nem egyszerűen csak Budapest – vidék eltérésekről van szó, hanem arról is, hogy a DK és a Jobbik jelöltje eljutott olyan körzetekbe is, ahol a másik három jelöltről nem sok hírt kaptak a választópolgárok. A 2. fordulóban ez alighanem változni fog, és ennek nagyon is nagy lehet a jelentősége a végeredmény szempontjából.
Íme a korrelációk: Karácsony r=0,80, Fekete-Győr r=0,50, Márky Zay r=0,34 és Dobrev r=-0,52, Jakab r=-0,68.
Az országosan összesített végeredmény közismert, de azért legyen itt is emlékeztetőnek: Dobrev Klára=35%, Karácsony Gergely=27%, Márky Zay Péter=20%, Jakab Péter=14%, Fekete-Győr András=3%.
A jelöltek támogatottsága azonban erősen szóródik választókerületek szerint. Különösen Karácsony Gergely és Jakab Péter esetében. E tekintetben Fekete-Győr András a kivétel, akinél nincs olyan választókerület, ahol (saját átlagához képest) kiugróan jó eredményt ért volna el.
Karácsony Gergely minimum=11 maximum=49 variancia=75
Jakab Péter minimum=1 maximum=48 variancia=75
Dobrev Klára minimum=12 maximum=52 variancia=43
Márky Zay Péter minimum=6 maximum=51 variancia=29
Fekete-Győr András minimum=1 maximum=6 variancia=1
A regionális hatás Karácsony Gergelynél a legerősebb (F=17, df=7; 105, p<0,000), de Jakab Péternél is kimagasló (F=12, df=7; 105, p<0,000). A regionális hatás persze – ha nem is ennyire – de azért a másik 3 jelöltnél is nagyon erősen szignifikáns: Márky Zay Péter F=7, p<0,000, Dobrev Klára F=6, p<0,000, Fekete-Győr András F=5, p<0,000. A régiók szerinti kontrasztokat nézve viszont az találtuk, hogy valójában csak a Budapest – vidék eltérések jelentősek. Ez viszont mind az öt jelöltnél nagyon erősen szignifikáns, még Fekete-Győr Andrásnál is.
Karácsony: Budapest=38% vidék=22%
Dobrev: Budapest=29% vidék=37%
Márky Zay: Budapest=23% vidék=19%
Jakab: Budapest=5% vidék=19%
Fekete-Győr: Budapest=4% vidék=3%
Az 1. fordulóban Dobrev Klára szerepelt a legjobban, de arról szó sincs, hogy „letarolta az országot”, ahogy azt jónéhány eredmény-ismertető cikk címe állította, hiszen az előválasztáson résztvevők 65 százaléka nem rá szavazott. A demokrácia fő szabálya szerint azt tekinthetjük egy választás győztesének, aki megszerzi a választók abszolút többségének a támogatását. Néha persze olyanok a játékszabályok, hogy a relatív többség is elég egy választás megnyeréséhez. Az előválasztást rendező pártok és szervezetek azonban kétfordulós választásban állapodtak meg egymással, hiszen nagyon fontos, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének a lehető legnagyobb legyen a legitimációja és ezt igazán csak az abszolút többségű támogatáottság biztosítaná. A 2. fordulóba viszont 3 jelölt jutott tovább, és ha mindhárman versenyben maradnak, akkor könnyen születhet olyan eredmény, hogy a győztes mögött csak relatív többség áll. Ugyanakkor tárgyalások folynak arról, hogy az első forduló 2. illetve 3. helyezettje esetleg visszalép a másik jelölt javára. Karácsony Gergely hátránya Dobrev Klárával szemben 7% és ugyanennyivel maradt le Márky Zay Péter Karácsony Gergely mögött. A logikus lépés az lenne, ha a 3. helyezett lépne vissza a 2. helyezett javára, de hangoztak el érvek (elsősorban Márky Zay Pétertől) amellett is, hogy a második helyezett lépjen vissza a 3. helyezett javára. Akárhogy is lesz, kérdéses, hogy mennyire fogják követni a választok a visszalépő jelölt ajánlását. Erre a kérdésre a választási eredmények vizsgálatával csak közvetett választ lehet adni. Megnéztem, hogy milyen együtt-járások vannak a jelöltek választókerületekben elért eredményei között. Nagyon érdekes és eléggé meglepő dolgokat találtam. A logika az sugallja, hogy negatív előjelű korrelációkat fogunk találni, hiszen ha egy jelölt az átlagosnál jobban teljesít egy választókerületben, akkor ezt elvileg az összes többi jelölt rovására teszi. Ez általában így is van, ugyanakkor Karácsony Gergely és Fekete-Győr András eredményei között nagyon erősen szignifikáns és eléggé szoros pozitív korrelációt találtam: r=+0,49 (p<0,000). Ez azt jelenti, hogy a két politikus általában ugyanazokban a körzetekben szerepelt jobban, illetve gyengébben a saját átlagánál.
Ez részben persze abból is adódik, hogy mindkét politikus népszerűbb a fővárosban, mint vidéken, de ez önmagában nem ad magyarázatot a meglehetősen szoros lineáris kapcsolatra. Ehhez az is hozzájárul, hogy8 a két politikus hasonló politikai, kulturális közönség-szegmens számára vonzó, és ahol jól szerepeltek ott Dobrev Klára, illetve Jakab Péter rovására szerepeltek jól, nem pedig egymástól szipkázták el a szavazókat.
A leginkább komplementer jellegű támogatói köröket Karácsony Gergely és Jakab Péter esetében találtam. Itt r=-0,71 a korreláció, de nagyon szoros a negatív kapcsolat Karácsony Gergely és Dobrev Klára támogatottsági adatai között is: r=-0,69.
A 2. fordulós esetleges visszalépések szempontjából releváns, hogy Márky Zay Péter és Karácsony Gergely választókerületi eredményei között is pozitív előjelű a kapcsolat: r=+0,27 (p=0,005). Ez azt is jelenti, hogy egyik politikus támogatói táborának se okozna komoly politikai, kulturális sokkot az, ha a korábbi jelöltjük arra buzdítaná őket, hogy a 2. fordulóban a másik jelöltet támogassák. Ennek fényében különösen meglepő még egy adat. Dobrev Klára és Jakab Péter eredményei közt is pozitív előjelű a korreláció: r=+0,25 (p=0,009).
Marián Béla a Marketing Centrum volt kutatási igazgatója