Segélykiáltás és programalkotás

Posted by

Magyar Önkormányzatok Napja Konferencia 

helyben.hu

Nagy veszélyben van az önkormányzati rendszer, az elmúlt tíz-tizenegy évben a kormány egyre inkább kiüresíti” – csapott a lovak közé Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azon a konferencián, amelyen a Magyar Önkormányzatok Napját tartották kedden Gödöllőn. A gödöllői polgármester keserű hangon értékelte ezt az ünnepet, mert szerinte az ország megy vissza a Kádár-korba, a kormány mindent ellenőrizni akar az önkormányzatok rovására is. Ha a jelenlegi kormány marad hatalmon, végképp fölszámolja az önkormányzatiságot – lényegében így összegezhető annak a kétnapos, az önkormányzatok napja alkalmából megrendezett konferenciának a mondandója, amelynek mai, nyitóeseményén a rendező Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke, Gémesi György kijelentette: mára lényegében kivéreztették az önkormányzati rendszert, egyre szűkebb az autonómia, a helyzet sokkal inkább emlékeztet a késő Kádár-korszakra, mint arra az önkormányzatiságra, amelyet 31 éve alakítottak ki. Gödöllő polgármestere azt mondta: az önkormányzatok nem maradhatnak csöndben, a polgármesterek lába nem remeghet meg, nem félhetnek, s erre nincs is okuk, hiszen az ő munkáltatójuk nem a kormány, hanem a települések lakosai, velük van elszámolnivalójuk.

A sort Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke folytatta. Szerinte az önkormányzatiság életmentő beavatkozásra szorul. Mint mondta, minden olyan országban, ahol sikeresen kezelték a covid-járványt, a helyi önkormányzatokra támaszkodva tették a kormányok, nem így Magyarországon. A kormány már elvette a kórházakat és az iskolákat, de nem javult, sőt, romlott a színvonal, ezért a következő kormánynak jóvátételt kell adnia az önkormányzatoknak.

A MÖSZ kétnapos konferenciájára érkezett polgármesterek és szakértők megvitatják az önkormányzati rendszer reformjára és megerősítésére készített vitaanyagot is.

Márki-Zay: Szabadságot és hatékonyságot

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökségi tagja felszólalásában Pásztor Béla, Veresegyház, a világon a legrégebb óta, 1965-től a mai napig hatalmon levő polgármesterét idézte: „szabadságot!”.

Ma az önkormányzatok a kormányt szolgálják, nem az számít, ami jár, hanem ami jut, így az önkormányzat működése a politikai zsarolás eszköze – jó példa erre a tavaly karácsonyi, illetve a múltheti támogatás eső a megfelelően hű önkormányzatoknak.

Az lenne a cél, és – ennek kell lennie a következő kormányzat céljának – , hogy minden polgár, pártállástól függetlenül megkapja a neki járó támogatást.

Az önkormányzatok gazdálkodása kapcsán kiemelte a szakértelem fontosságát, a verseny tisztaságát, a finanszírozás megújítását, a decentralizációt, a minőségbiztosítás bevonását az önkormányzati munkákba, valamint a hatékonyságot.

A hatékonyság és tisztaság kapcsán Márki-Zay példaként idézte a hódmezővásárhelyi tömegközlekedést, ahol a lakosoknak szóló ingyenes kártya bevezetése még 16 millió forintos megtakarítást is hozott a városnak, de a szemétszállításban is meg tudtak takarítani 700 millió forintot, és elérték, hogy a medencéket a költséges ivóvíz helyett kútvízzel töltsék meg.

Kiemelte, hogy az önkormányzati beszerzéseknél a tiszta verseny a legjobb eszköze a sikeres gazdálkodásnak.

Eszes Béla: Állj be a sorba és soha ne kérdezz!

Hűbéri rendszerként írta le a kistelepülési önkormányzatok működését Jánoshida polgármestere a Magyar Önkormányzatok Napján rendezett konferencián. Eszes Béla szerint visszatért az „aki nincs velünk, az ellenünk van” elve.

A Gödöllőn kedden rendezett konferencián az önkormányzatiság 31. évfordulóját ünnepelné a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, de a felszólalók inkább panaszaikról beszéltek. Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke szerint a kormány megkülönbözteti az önkormányzatokat, s aszerint, hogy „baráti” vagy „ellenséges” önkormányzatról van szó, díjaz vagy büntet.

A falvakban megszűnt az önkormányzás lehetősége, mert nincs pénz, nincs működés – fogalmazott Eszes Béla. Fejlesztési pénzhez is csak úgy juthat kistelepülés, ha kinyilvánítja hűségét a kormányhoz. A pályázatok elbírálása is a helyi hűbérúr dolga. „Állj be a sorba és ne kérdezz soha!” – Eszes Béla szerint ez az elv. Jánoshida vezetője úgy látja, ebből a hűbérúri rendszerből csak felfelé vezethet az út.

Hűbéri rendszert éreznek egyes önkormányzatok

Végveszélyben látják létüket a nem „kormányhű” önkormányzatok, hűbéri viszonyokról beszélnek, s szabadságra várnak. Pedig ünneplésre gyűltek össze Gödöllőn, de Gémesi György, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter is kormányzati megosztásról, az önkormányzatiság kiüresedéséről beszélt.

Nem ünnepi hangulatban ülik meg a magyar önkormányzati rendszer 31. születésnapját Gödöllőn a Magyar Önkormányzatok Szövetségének szervezésében kedden és szerdán. Gémesi György MÖSZ-elnök szerint az ország megy vissza a Kádár-korba, a kormány mindent ellenőrizni akar, sorra veszi el a helyhatóságok jogait. Budapest főpolgármestere egyenesen életmentő beavatkozás szükségességéről beszélt. Karácsony Gergely szerint a kormány nem partnerként tekint az önkormányzatokra, ráadásul elvesz tőlük a pénzt, a feladatköröket, noha lokálisan jobban megoldhatóak lennének a helyi problémák. Eszes Béla, Jánoshida első embere úgy látja, hogy a kormány az „aki nincs velünk, az ellenünk van” elvét feltámasztva osztja meg az önkormányzatokat, a fejlesztési pályázatokról a helyi hűbérurak döntenek, nem azok minősége számít. Mit kívánnak az önkormányzatok? „Szabadságot!” – idézte Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere Pásztor Bélát, a világon a legrégebben, 1965 óta tisztségét betöltő veresegyházi polgármestert. Az önkormányzatok ma a kormányt szolgálják, ahelyett, hogy a helyi lakóknak felelnének. Nem az számít, ami jár, hanem ami jut, az önkormányzatok finanszírozása a politikai zsarolás eszköze – mondta Márki-Zay.

A Magyar Önkormányzatok Napja ünnepségén négymillió magyar honpolgár képviseletében gyűlnek össze minden év szeptemberének végén – emlékeztetett Gémesi György. A konferenciára elment a korábbi évtizedek önkormányzati és belügyminisztereinek jelentős része. Nem úgy Pintér Sándor hivatalban lévő belügyminiszter, aki nem ért rá, és egyetlen tisztségviselőt se nem talált maga helyett.

Az önkormányzati közszolgáltatások és feladatrendszer értékelése, és újragondolása

A délutáni blokkban az önkormányzati közszolgáltatások és feladatrendszer kapcsán minden megszólaló egyetértett abban, hogy az elmúlt években elszakadt egymástól a feladat és a finanszírozás. A feladatokat helyben kell megoldani, mert az állampolgár az önkormányzathoz fordul, ha gondja van – legyen szó oktatásról, szociális vagy építési ügyekről.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere rámutatott a helyzet visszásságára: minden önkormányzatnak a zsebébe kell nyúlnia olyan területeken, ahol nincs feladata, mert a polgárok helyben várják el a megoldást.

Szücsné Posztovics Ilona Tatabánya polgármestere az oktatásból hozott példát, ami ugyan nem önkormányzati feladat, de mégis saját forrásból oldották meg az iskola energetikai korszerűsítését, illetve az önkormányzat saját forrásból ad bérpótlékot a Tatabányát és a környező településeket ellátó idősgondozásban ahhoz, hogy megőrizzék a munkavállalókat.

Pikó András, Józsefváros polgármestere elmondta: náluk évi 80-100 millió forintot csoportosít át az önkormányzat az oktatással kapcsolatos költségekre és felhívta a figyelmet, hogy 2013 óta olyan szolgáltatásokat lehetetlenítettek el, ami szociális alapjog lenne. Szerinte az önkormányzat mindenképpen jobb teljesítményt nyújt, mint az állam, például a járványhelyzetben a helyi problémákra helyben tudtak reagálni – látható volt, ahogy a különböző önkormányzatok más-más területen nyújtottak segítséget a polgáraiknak.

Elhangzott, hogy részben az Önkormányzatok Európai Chartáját alapul véve az alaptörvény esetleges megváltoztatásától függetlenül is van mozgástér a leendő új kormány kezében, hiszen a költségvetési törvény lehetőséget ad a források elosztására, és ha van finanszírozás, akkor van autonómia – ezt kell megfelelő szabályokkal körülbástyázni.

A kormány köldökzsinórján

Pénzről lévén szó, az önkormányzati finanszírozásról szóló panelbeszélgetés kimagasló és gyakran érdeklődést váltott ki a hallgatóságból. Gémesi György, Gödöllő polgármestere arról kérdezte kollégáit, hogy mit változtatnának a finanszírozási rendszeren azok után, hogy a kormány tavaly év közben elvette a gépjárműadót, megfelezte az IPA-t és további megszorításokat vezetett be.

Nyirati Klára, a 34 ezer lakosú Baja polgármestere felpanaszolta, hogy 9 milliárdos költségvetésük folyamatosan apad, és így nem lehet fejlesztésekben gondolkodni. Ráadásul képtelenség a környező kistelepülésekkel közös fejlesztéseket indítani, hiszen azoknak még kevesebb bevételük van. Szerinte vissza kellene állítani azt a gyakorlatot, amikor a települések részesedést kaptak a keletkező személyi jövedelemadóból.

Hatvani Miklós, Isaszeg polgármestere szerint az elmúlt harminc évben is többet lehetett volna tenni az önkormányzatokért. Az önkormányzatok működésképtelenné válnak, ha nincs kiszámítható finanszírozásuk, valamint tartós és kiszámítható szabályozási környezetük. 

Innentől kezdve a felszólaló polgármesterek egyre szenvedélyesebben követelték a korábbi önkormányzati működésben lévő intézmények, mindenekelőtt az iskolák visszavételét. Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy az intézmények visszavétele csak akkor lehetséges, ha a helyi önkormányzatok visszakapják hozzá a fenntartásuk tényleges költségeit is. Ausztriát hozta fel példaként, ahol az adóbevételek 30 százaléka kerül az önkormányzatokhoz, míg Magyarországon ez az 5 százalékot sem éri el.

Balogh Csaba, Göd első embere azt hangsúlyozta, hogy a különleges gazdasági övezetek révén települését anyagilag ellehetetleníti a kormány. Szükségesnek látja a kiemelet beruházások megadóztatását, hiszen ezek infrastrukturális fejlesztési igénye és környezeti terhelésének csökkentése a településekre háruló többletfeladat.

Péteri Gábor közgazdász, aki részt vett a MÖSZ önkormányzatok működési modelljére készített tanulmány elkészítésében, kiemelte annak jelentőségét, hogy az önkormányzati feladatok egyetlen központból áttekinthetetlenek. Véleménye szerint a régiók problémáit közelebbről látó megyéknek kellene a helyi sajátosságokhoz igazodva szétosztani a pénzeket. 

Nemény András, Szombathely polgármestere szorgalmazta, hogy a MÖSZ dolgozzon ki konkrét törvénycsomag-javaslatot az önkormányzatok normatív finanszírozására és a hátrányos helyzetű települések kompenzációjára, amit le tehet majd a következő kormány asztalára. Gémesi György februárra ígérte annak a javaslatcsomagnak a véglegesítését, amelyben kijelölnék az önkormányzati rendszer megerősítésének legfontosabb irányait.

Olajos Mihály, Szentpéterszeg korábbi polgármestere szenvedélyes hozzászólásában hangsúlyozta: „addig a képviselő testületek nem tudnak szabadon dönteni, kénytelenek bólogatni, kuncsorogni, amíg a központi költségvetés köldökzsinórján lógnak.” Mert szerinte vagy gerinces marad a polgármester, és akkor nem jut pénz a település fejlesztésére, vagy elfelejti a gerincét, meghajol a régió kormánypárti országgyűlési képviselője előtt, és akkor sikerül valamilyen pénzt szereznie. A behódolás szerinte a lehető legrosszabb megoldás.  

 

 

 

A helyi fejlesztéseket eluralja a hatalmi logika

Az önkormányzatok fejlesztéspolitikai helyzetét is áthatja a hatalmi logika: a centralizáció és a politikai ellentét – derült ki a Magyar Önkormányzatok Napja alkalmából rendezett egyik pódiumbeszélgetésből. Minden település sújt az, hogy egyáltalán nem kérdezik meg őket, hol és mit szeretnének fejleszteni.

A fejlesztéspolitikát is áthatja a hatalmi politika – derült ki Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármesterének szavaiból a Magyar Önkormányzatok Szövetsége rendezvényén Gödöllőn kedden. Mint mondta, még megtérülő fejlesztési terveket is elutasítanak, ha a helyi fideszes képviselőnek nem tetszik egy település önkormányzati összetétele. Jánoshida kistelepülés első embere, Eszes Béla úgy jellemezte a helyzetet, hogy egy falu nem is tud pályázni fejlesztésekre, ha nincs saját bevételből származó saját része. De még ahol lenne is, ma már a kiírandó pályázatok tervezésébe sem vonják be a polgármestereket. Központilag döntik el, hogy helyben milyen igények vannak. Minimum kistérségi szinten kellene beleszólást kapniuk a településeknek a pénzelosztásba. Ehelyett ma lényegében egyetlen ember, a helyi fideszes erős ember szava számít. Csömör vezetője, Fábri István is arról beszélt, hogy a helyi igényeket maguknak a településeknek kellene összegyűjteniük, sőt, ők döntsenek arról, milyen önkéntes társulásban kívánnak részt venni.

Neuralgikus pont az iskolák helyzete. Ezeket elvették az önkormányzattól, központilag döntenek mindenről, ami nagyon hátrányos a fejlesztéspolitikában is – mondta Fábri István. Ha a települések visszakapnák az iskolákat, a helyi szakmák igényeinek ismeretében tudnák alakítani az oktatás tartalmát.

A mára kialakult állapotok közt a szegény települések még szegényebbek lesznek, a jobb helyzetűek képesek tovább gyarapodni – hangsúlyozta a maguk alulnézetéből Jánoshida vezetője. Több polgármester számolt be arról, hogy a legújabb EU-s településfejlesztési programban (TOP Plusz) valahogyan rendre a nem fideszes városok kapnak sokkal kevesebb pénzt, (Szeged például a korábbi harmadát). A kormánypárti vezetésűek pedig sokkal többet. Többen említették, hogy a fideszes vezetés menekül a nyílt viták elől.