A digitális távoktatásból mikor lesz digisuli?

Posted by

Zöldi László

>Hajnal Gabriella szigorú tekintetű tanár. Matematika-fizika szakos, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. Ritkán szólal meg a nyilvánosság fórumain, most azonban szóra bírta a Hajdú-bihari Napló leleményes munkatársa. A morcos elnök asszony szerint „Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik.”

Emlékszünk még tavaly márciusra, midőn a miniszterelnök a tanárokra bízta a „tanterven kívüli digitális munkarend” kidolgozását? Andor Mihály oktatásszociológus ekkor gyűjtötte ki a Köznevelési Statisztikai Évkönyvből a járvány előtti adatokat. 2019-ben a 3507 iskolából 159-ben nem volt netes hozzáférés. Ez 4 és fél százalék, és a szakember szerint nagyjából lefeledi a szegregált (elkülönített) intézményeket. Vas András kaposvári újságíró pedig a Népszava 2020. március 17-i számában számolt be a baglaspusztai helyzetről.

Másfél száz roma élt a somogyi kistelepülésen, köztük hatvan gyerek, kéttucatnyian iskoláskorúak. A diákok Kaposmérőre jártak át, vagy a megyeszékhely fejlesztő iskolájába, amíg a koronavírus miatt Orbán Viktor be nem záratta a tanintézményeket. Vajon a „tanterven kívüli digitális munkarendbe” hogyan kapcsolódhattak be a baglaspusztai gyerekek, ha összesen két számítógép és „egy vagy két” okostelefon volt a cigánytelepen? Az ország első embere néhány hónap múlva áttekintette a helyzetet, és 10 százaléknyira becsülte ama gyerekek számát, akik különböző okokból, például a szülők számítástechnikai felkészületlensége miatt morzsolódtak le.

Az 1,2 millió iskolásból ez 120 ezer. De olvastam olyan szakemberi véleményeket is, hogy a lemorzsolódás meghaladta a 20 százalékot. Negyedmillió alsó és felső tagozatos, aki a XXI. század harmadik évtizedében kimaradt a digitalizációból. Amelynek miniszteri biztosa, Czunyiné Dr. Bertalan Judit egy interjúban felsorolta, hogy az oktatási kormányzat hány számítógépet bocsátott az iskolák rendelkezésére, és hogy milyen programok tölthetőek le. Igen ám, csakhogy a zárlat idején csupán azok ülhettek a számítógépek elé, akik szigorúan ellenőrzött körülmények közepette léphettek az iskola fertőtlenített épületébe.

Az oktatási kormányzat „elfelejtette” a mobil okostelefonokra is kidolgozni a tananyagot. Erőfeszítéseit az esélyegyenlőtlenség csökkentésére nem vonom kétségbe, az eredmények azonban aligha igazolják vissza a beléjük fektetett energiát. Nem szerethetőek. Ezzel magyarázható, hogy a digitális távoktatás egyelőre nem lett digisuli.

Tíz mondat a digitális oktatásról

Nem zártuk be az iskolákat, hanem egy új tanmódot, tanrendet, tanítási eljárásrendet hirdettünk meg. (Orbán Viktor miniszterelnök a „tanterven kívüli digitális munkarendről”, Miniszterelnök.hu, 2020. március 16.)

Hirtelen ránk szakadt a XXI. század. (Törley Katalin tanár, civil aktivista, Népszava, 2020. március 16.)

A digitális távoktatást elsősorban az okostelefonra fókuszálva kellett volna fejleszteni. (Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Népszava, 2020. március 21.)

Itt volna az ideje a mobilok rehabilitálásának az oktatásban. (Csépe Valéria pszichológus, Index.hu, 2020. március 23.)

A digitális átállás várhatóan még tovább növeli majd az oktatáson belüli egyenlőtlenséget. (Diószegi-Horváth Nóra újságíró, Mérce.hu, 2020. március 25.)

Felkészülési idő nem volt, a járvánnyal senki sem számolt. (Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár, ATV, 2020. március 26.)

El kell felejteni az igekötőket, és nem most fogjuk megtanítani a káliumot sem. (Farczádi Bence budapesti-józsefvárosi iskolaigazgató, 444.hu, 2020. április 5.)

Tíz százalék fölötti diák egyszerűen eltűnt a rendszerből. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2020. augusztus 21.)

Otthonsuli. (Hegyi Erika miskolci újságíró, Borsod Online, 2021. március 19.)

Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik. (Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Hajdú Online, 2021. szeptember 23.)

Médianapló, 2021. szeptember 26.