Elérkezik az idő

Posted by

Fábián András
>Nincs ezen min csodálkozni, hiszen már Matula bácsi is megmondta, amikor Tutajossal kifogták a legnagyobb rákot a tóból: „Ez volt a királ, de ha egyszer lejár az idő, hát a királoknak is lejár.” Ez egyben üzenet a mai, magukat halhatatlannak gondoló kiskirályoknak is. Mennek a levesbe, mint Matula rákja a forró vízbe. Hiába sivalkodnak.
Elnézést a durva hasonlatért, de ennél keményebbek, durvábbak, embertelenebbek is elhangzanak kormánypárti oldalakról. Például amikor Novák Katalin a hárommilliós fizetése mögül egy bájos félmosollyal vágja a havi nettó 130 ezret kereső dadus képébe, hogy igaz, hogy emelni kellene a fizetéseket, de ez pillanatnyilag nem életszerű.
Nem tudom, mit érezhet a dadus gyereke, amikor anya este holtfáradtan hazajön, és várja a kihűlt lakás, az éhes gyerek. Tegnap Gizi néni is felmondott az óvodában, mondja, már két csoportot viszek és Lacikáért megint kilenckor tudtak csak jönni. Hoztam kenyeret, kisfiam, zsírt találsz még egy kicsit a lábos mélyén, kenj magadnak. Talán azt mondja, hogy jobb, ha nem beszélünk bele a szülők dolgába. Pedig a kormány mást sem tesz, mint folyamatosan belepiszkít, belematat a családok hétköznapjaiba. Most épp ingyen pénzeket ígér (csak szólok, hogy ingyen pénz nincs!), de a dadus fizetésemelése életszerűtlen ezidőtájt.
Az embernek közben Budai Gyulának, a kádár kor rettegett katonai ügyészének a döbbent arckifejezése ugrik be, amikor Hadházy Ákos bemutatja a HírTV-ben az Orbán-birtokról készült légifelvételeket. (Cselédszállások is épülnek!). Kb. 10 milliárd lesz. Maradhat? Ez viszont nagyon is életszerű. Budai rémülten dadogja: Hadházy képviselő ezt majd mutassa be a Parlamentben. Jó ötlet, bár az ex katonai ügyész úr nyilván arra aspirál, hogy vitapartnerét ott majd jól megbünteti a Kövér házmester. Ez is életszerű.
A törvénykezésre, akárcsak a luxusvadászatokra és felesleges pénzszórásra sohasem rest Semjén doktor időközben egy törvénymódosítást benyújtva királyi ajándékokkal halmozza el Vidnyánszkyt és az ő kiüresedett, modellt váltott egyetemét (is). Érdemes amúgy ezt a salátatörvényt átböngészni (https://www.parlament.hu/irom41/16369/16369.pdf) . 127 oldal és nem csupán az SZFE-nek juttatott vagyonelemekről van benne szó, hanem arra is gondot viseltek, hogy az ezek kezelését végző illetőknek az munkája után ne kelljen illetéket fizetni, a helyük pedig csak a jogok átruházásával (!) vagy elhalálozással szűnhet meg. Nagyon életszerű.
Mielőtt az átszervezéssel sikerült lényegében teljes létszámban elzavarni a hallgatókat az egyetemről, akik tüstént átigazoltak a FreeSZFE-hez Vidnyánszky úr még így nyilatkozott: „Ha azt fogom érezni, hogy eljött a pillanat, hogy tényleg már csak az én személyem az akadálya a közös gondolkodásnak, gond nélkül félre fogok állni. Mert én ezt ügynek tartom, és nem hatalmi kérdésnek”. Hogy Vidnyánszky mennyire akadálya már az első pillanattól kezdve a közös gondolkodásnak azt Robert Wilson, a világhírű brit rendező fogalmazta meg. Orvosai tanácsára ugyan távol maradt a Vidnyánszky által menedzselt MITEM színházi fesztiválról ( az általa rendezett darabot bemutatták), de az alábbi szövegű közleményt eljuttatta a kompromisszumra mindig kész kuratóriumi elnöknek: „Miközben boldog vagyok, hogy a munkámat láthatják a budapestiek, polgári kötelességemnek tartom, hogy kifejezzem: nem értek egyet a művészet és az oktatás függetlenségének és szabadságának kivéreztetésével, sem azzal, ha túl sok hatalom és befolyás koncentrálódik kevesek kezében. Így ezennel felajánlom a MITEM Fesztiválon keresett tiszteletdíjam felét a Freeszfe kezdeményezésnek, mely folytatja a független oktatási munkát a jelenlegi kormány támogatása, vagy elismerése nélkül.”
Ez viszont abszolút életszerű. Mint ahogy az is, hogy a FreeSZFE nem is kapott semmiféle állami vagyonelemet ajándékba. Viszont kapott épületet a CEU-tól (na persze, Soros!), támogatást az Amnesty Internationaltól (már megint Soros!) és mint említettem, szolidaritásból pénzügyi támogatást Robert Wilsontól (nem tudjuk, hogy Soros-e, vagy Gyurcsány).
Az említett, Semjén-féle salátatörvény sok részlete foglalkozik egészségügyi kérdésekkel is. Mi se felejtsük el tehát megemlíteni Bányai Gábor országgyűlési képviselő (KDNP) metsző kritikáját a mai magyar egészségügyi helyzetről, a kormány pandémia során mutatott teljesítményéről. Nem túlzok, hogy az általa a parlamentben elmondottak alapján nem csak az „egészségügyért” felelős emberminiszternek, de a miniszterelnöknek és egész kormányának sírva kellett volna kirohannia a Parlamentből, és azonnal benyújtania a lemondását. Ez életszerű lett volna, de manapság ez sem életszerű. Azok közül, akivel Bányai úr együtt feküdt az osztályon 40 emberből 2 (kettő) élte túl. Ebből az egyik ő volt, akit kétszer hoztak vissza a halálból és műtüdőre is került, amiből alig van az országban. Lélegeztetőgépből viszont … Hagyjuk. Nem érdekes. Úgyis elajándékozzuk a felesleget. A többi 38-ból egynek sem jutott műtüdő és hat orvos, aki azt kezelje. Mindeközben Istennel is szoros kapcsolatba került. Bányai úrnak óriási szerencséje volt, hogy országgyűlési képviselői foglakozására tekintettel túlélhette a fertőzést.
A kormány járványkezelési politikáját ennél keményebb kritikával még senki nem illette. Ráadásul és eléggé el nem ítélhető módon ezt egy KDNP-s képviselő tette, ami korábban szintén elég életszerűtlen lett volna. A kormány, amely éppen benyújtotta az ezek szerint abszolút értelmetlen és felesleges igényét a vészhelyzet ismételt meghosszabbítására, sietett is kimagyarázni, hogy igaz ugyan, amit a képviselő úr mondott, de … (és itt következett a számunkra totálisan érdektelen magyarázkodás). A képviselő úr meg máig nem mer emberek közelébe menni az éjféli misén és folyamatosan közel 20 féle utóhatástól szenved.
A közel 31 000 (harmincegyezer) ember haláláért a kormány még mindig nem kért bocsánatot és nem követte meg a nemzetet és az elhunytak hozzátartozóit.
Viszont a nem éppen az eszéről híres Hollik képviselő (nyilván most ez a pártfeladata), jelenti, hogy már közel kétszázezer aláírást sikerült Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely ellen összegyűjteni két hónap alatt. Itthon és a határainkon túl. Közel annyit, amennyien 3 nap alatt részt vettek az előválasztásokon, amiből még több nap hátravan. Lelkesen újságolja, hogy Orbán Viktor is telefonálni fog mindenkinek, az aktivisták meg házról házra járnak majd. Szerintem nem lesz elsöprő sikerük, de ők tudják. Töméntelen pénz megy el erre is, holott már világosan látszik, hogy a bukás elkerülhetetlen. Kapálódznak és folytatják az ország kifosztását, mert érzik, hogy itt a vég, csak nem hiszik el.
Talán nem olvasták Fekete István Tüskevárát. Pedig Matula már régen megmondta: „…ha egyszer lejár az idő, hát a királoknak is lejár”