Kéri László végzetesen félreolvasta Orbán Viktor szándékait

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata

 Balogh S. Éva

Mint tudják, bármikor meghallgathatom a Klubrádióban Bolgár György betelefonálós műsorát. A műsor legértékesebb részei általában az interjúk, amelyeket a műsorvezető készít az egyes műsorokhoz, de a mai adás nem volt mindennapi. Az adó adománygyűjtésének részeként Kéri László, az ismert politológus,  az Orbán-kormány szigorú kritikusa megegyezett , hogy a műsort közösen vezeti Szénási Sándorral, aki néha Bolgárt váltja, általában hétfőnként. A betelefonálók kérdéseket tehettek fel, valamint vitázhattak az aktuális kérdésekről Kérirel. Minden gördülékenyen ment, bár néhány kérdés egyszerű panasznak bizonyult azon nehézségek miatt, amelyeket az ellenzéki előválasztásokon szavazni próbálók tapasztaltak. Ám ekkor egy telefonáló megkérdezte Kérit, hogy érez -e felelősséget Orbán Viktor 2010 -es elsöprő győzelme miatt, mert legjobb emlékei szerint Kéri akkor lelkes támogatója volt Orbán Viktornak. Kéri reakciója robbanásveszélyes volt. Először nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, de néhány perccel később impulzív módon visszatért a témához, és határozottan tagadta a hívó állítását. De van egy probléma. Nem a hívó volt az egyetlen, akinek jó a memóriája. Én is világosan emlékeztem, hogy Kéri azon kevés liberális kommentátorok egyike volt, akik a 2010 -es választások előtt bedőlt Orbán Viktor szirénhangjainak. Nem tartott sokáig, hogy megtaláljam azt az interjút, amelyet Kéri a HVG-s Fürjes Juditnak adott 2010. február 23-án. Abban azt panaszolta, hogy baloldali és liberális kollégái többsége nem volt hajlandó látni a magyar társadalomban bekövetkezett változásokat, és ezért továbbra is „az Orbán-fóbia foglya”.

 

Mielőtt továbbmennénk, kategorikusan ki kell jelentenem, hogy 2009-2010-ben én voltam az egyik foglya annak, amit Kéri Orbán-fóbiának nevezett. Valójában annyira, hogy 2009 novemberében felkértek egy 10 perces előadásra a magyar szélsőjobbról, amelyben ragaszkodtam ahhoz, hogy „az ember nem egészen tudja, hol ér véget a Fidesz és hol kezdődik a Jobbik”. Véletlenül igazam volt. De lássuk, hogyan tekintett Kéri akkoriban Orbán Viktorra. Véleménye szerint Orbán az eltelt néhány évben valódi metamorfózison ment keresztül. Gondolkodását például már nem a magyar egyediség „giccsmentalitása” uralta. Korábban idegen környezetnek tekintette az Európai Uniót és az Atlanti Szövetséget, de már nem. Emellett legalább Kéri szerint Orbán a centrum felé mozdult el, és egyik beszédében odáig ment, hogy megbocsátott azoknak, akik 2006-ban a szocialistákra szavaztak.

Mindent összevetve, Kéri 2010 februárjában lenézte azokat, akik aggódtak „a fasizmus visszatérése és a nemzet diktatórikus fenyegetése miatt”, amelyet „hatalmas giccsnek” nevezett. Ehelyett az új Fidesz -kormánynak lehetősége lesz „húsz év óta először… a társadalom megszilárdítására”. Természetesen-mondta-az új kormány jobboldali karakterű lesz, ami „a baloldali és liberális értelmiség sikoltozását” fogja kiváltani. Hozzátette, a magyaroknak fel kell ismerniük, hogy „ebben a széteső országban szinte semmi sem működik már”. Kéri felsorolta az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatos szokásos panaszokat, amelyek rosszul működtek, mert a baloldal nem volt elég erős, és nem támogatta a társadalom. “Most úgy tűnik, a jobboldal megkapja a támogatást, de a kérdés az, hogy les -e erejük.” Mindenesetre – ismételte – a Fidesznek „történelmi lehetősége lesz a magyar társadalom konszolidálására”.

Ez volt az interjú, amiről Kéri nem bírt emlékekkel. És nem most először fordult elő ennek a kínos interjúnak a kérdése. 2013 -ban Kuncze Gábor, korábbi belügyminiszter interjúműsora volt a Klubrádióban, ahol Kéri meghívott vendégként megdöbbenését fejezte ki, hogy széles körben úgy vélik, hogy ő a „Fidesz-győzelem egyik szervezője, a kétharmad ideológusa”. Ebből az alkalomból Czene Gábor, a Népszabadság munkatársa cikket írt „Kéri László megtévesztő emlékezete” címmel. Ugyanazt a cikket fedezte fel, mint én, és hozzám hasonlóan összefoglalta az interjú legfontosabb pontjait. Ezen kívül Czene több más Kéri-interjút is összegyűjtött, amelyek alátámasztották azt az állítást, hogy Kéri áldozatul esett Orbán Viktor propagandájának. Czene helyesen mutatott rá, hogy Kéri nem tehető felelőssé a Fidesz-féle földcsuszamlásáért, ahogy a mai hívó fél felidézte. De Kéri nemcsak alábecsülte Orbán Viktor és a Fidesz demokráciára jelentett veszélyét, de megpróbálta eloszlatni az általa túlzottnak tartott aggodalmakat, és a „forradalmat az urnánál” kívánatos eredménynek tekintette. Lehetséges, hogy Kéri gondosan különbséget tesz írott és kimondott szavak között. Czene által idézett példák mindegyike interjúkból származik. Nos, találtam valamit, egy hosszú tanulmányt, amely a Politikatudományi Szemle (2010/4) című folyóiratban jelent meg „Választási verseny – verseny nélkül: Megfontolások a 2010 -es választási kampány politikai szociológiájához” címmel. Itt Kéri nem bújhat az írott és a kimondott szavak közötti különbségtétel mögé. Ebben az esetben egyenesen megdöbbentő, hogy Kéri félreérti Orbán 2009. szeptemberi, Kötcsén elhangzott, de csak 2010 februárjában megjelent beszédét.

Hadd idézzem magam a Magyar Spectrum Orbá -beszédről szóló tudósításából néhány nappal annak elhangzása után. A következőket írtam:
“Csak a „barátságos” média tagjait hívták meg, de még a jobboldali médián keresztül is borzalmasan hangzott az Orbán által felvázolt jövő. A következtetés az volt, hogy „lényegében a Fidesz elnöke egypártrendszert akar”. Legalábbis így foglalta össze beszédét a Népszava. Nem hiszem, hogy ez túlzás, mert Orbán a „kettős rendszer” nemkívánatosságáról beszélt, amelyben az ellenzék nem tesz mást, mint „ellenkormányoz”. … Hangsúlyozta, hogy a „politikai harcok” károsak az országra. A két fél különböző „értékekről” vitatkozik, és biztosan csak egy politikai erő és csak egy értékrendszer létezhet. Elképzelte, hogy pártja tizenöt-húsz évig lesz hatalmon. – Csak egyetlen nagy kormánypárt lesz. Átkozott demokráciafajta volt  a  Bethlen István-féle stratégia, miszerint volt néhány kis párt és egy nagy Egységes Párt, amely az egész Horthy-korszakban kormányzott.”

Orbán beszédének lényege néhány nappal a kötcsei piknik után ismert volt. Kéri azonban hónapokkal később úgy vélte, hogy „az elemzők/kritikusok programként fogták fel ezt az Orbán-beszédet, és láttak egy hosszú távú politikai programot is, amely nem szerepelt ebben a szövegben abban a formában, ahogy azt értették”. Szóval, mi volt Orbán igazi üzenete a Kötcsén? A „jelenség felismerése, amelyet egyes elemzők, köztük e sorok szerzője, több mint egy éve próbálnak felvázolni. Hogy a jobb/bal rivalizáláson alapuló szerkezet… lebomlott, és helyébe egy háromszögletű szerkezet lép. ” Röviden, Kéri elmulasztotta Orbán terveinek értelmezését, amely szerint évtizedekig, de határozottan addig erősíti a Fidesz uralmát, amíg a baloldal és a jobboldal nem áll össze, hogy legyőzze az állítólag centrista Fideszt. Ennek az Orbán-szövegnek a félreértelmezése egyszerűen elképesztő.

Kéri értekezésének végén elismerte, hogy „a kötcsei beszéd szövege ismét jó lehetőséget teremtett a kétharmados többség ijesztő félelemkeltő lázálmainak előállítására. De Orbán Viktorral 2010-ben nem lehetett ijesztgetni az embereket ugyanolyan hatékonysággal, mint korábban. ” Úgy tűnik, Kéri, legalábbis egy időre, Orbán Viktor hasznos idiótája lett. Kíváncsi vagyok, mikor jött rá végzetes hibájára a „háromszögletű szerkezettel”, valamint annak valódi céljával és következményeivel kapcsolatban.

2021. szeptember 20 S. Balogh Éva blogbejegyzései magyar nyelven is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ címen