Posted by Fábiáb András
>Eleddig igyekeztem visszatartani magam, ami nálam azért szószaporítás dolgában cseppet sem megszokott. Úgy gondoltam ugyanis, hogy ezen a „mi oldalunkon” eléggé értelmes emberek vannak ahhoz, hogy maguktól el tudják dönteni: ki az, aki kell nekik és ki az, aki nem. Erre való, ugyebár, az előválasztás. Így helyes. Mától ismét működik. Ez is rendben van. Az persze nincs rendben, hogy – mint a legújabb hírek mutatják – a hackertámadásban a kínaiak a ludasok. Ezt illetően én meglehetősen szkeptikus vagyok, mi több, hangosan felröhögtem. Nem azért, mert az efféle híreket jó eséllyel a sumák kormánypropaganda szivárogtatja: érezze csak a nyomorult ellenzék, hogy a kínai elvtársak haragszanak, és készek lépni is az ellenzék ellen, ha kell. Erős szövetségesei az Orbán-kormánynak a kínai elvtársak, szóval jó lesz vigyázni. Budapest-Belgrád vasút, Fudan meg ilyesmi, ugyebár. Sok pénzről van itt szó!
Számunkra valójában tök mindegy, hogy személy szerint ki volt a támadó. Az az egy vitán felül áll, hogy a támadást a kormány intézte a békés ellenzék köreinek megzavarására.
Szabadjon azonban megjegyeznem, hogy a kormányváltásra készülők sorain belül is van vitára okot adó jelenség éppen elég. Mielőtt azonban erre rátérnék, szögezzük le: kormányt váltani csak akkor van értelme, a kormányváltás csak akkor fog megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak, ha nem kell újra keserű felismeréssel skandálnunk Bródy János apukájának bon mot-ját: ezek ugyanazok!
Úgy tűnik ugyanis, hogy mintha egyes pártokat nem különösebben zavarna az általuk favorizált jelölt zavarosnak tűnő múltja. A minap a rádióban tanúja lehettem Hadházy Ákos és Tóth Csaba parázs veszekedésének. Mert nem vita volt ez, hanem veszekedés. Miközben Hadházy tényeket sorolt, tényszerű állításokat tett ellenfele alkalmatlanságának igazolására, az MSZP hírbe hozott jelöltje folyamatos személyeskedésekkel, fenyegetésekkel reagált. Perrel fenyegetőzött, szitkozódott, hazugozott. A fő érve azonban az volt ellenlábasával szemben, hogy Hadházy nem is lakik Zuglóban! Ja, és persze az is, hogy majd jól bepöröli Hadházyt, aki aztán jól megnézheti magát. Az állatgyógyász persze jót kuncogott a fenyegetésen. Tóth Csaba beállhat a sorba, mondta, sokan fenyegették már őt perrel, amiből aztán semmi sem lett. A fenyegetőzők jobbnak látták, ha nem viszik bíró elé az ügyüket.
Tóth Csaba Hadházy összeférhetetlenségét azzal is igyekezett alátámasztani, hogy az emlékezetes Zuglói telek-eladási ügyben még az MSZP-s polgármesternek (!) is nekiment, holott az egy nagyon tisztességes ügylet lenne, közbeszerzési eljárással, meg minden. Bennem meg az vetődött fel, hogy bizony, Hadházynak nagyon is igaza volt, amikor felháborodott. Ha egyszer azt állítjuk, hogy Orbán veje tisztességtelen úton jutott hatalmas vagyonhoz, amiből az említett telket megvásárolni szándékozott, akkor egy rendszerváltásra igyekvő párt vezetői ne segítsenek neki az ebül szerzett pénzeket tisztára mosni!
Szomorú eset. Nekem legalábbis. Egyrészt azért, mert arról volt szó, hogy a jelöltek tartózkodni fognak egymás lejáratásától (erről amúgy Tóth Csaba is nyilatkozott). Másrészt viszont nem kellene olyan embert támogatni a Parlamentbe vezető úton, akinek a tisztessége minimum kétséges. Nem egy ismerősömtől hallottam a pikírt megjegyzést: vajon ez a Tóth Csaba mivel tarthatja sakkban az MSZP vezetését, mivel zsarolhatja Karácsonyt, hogy még őt is maga mellé tudta állítani. Pedig még „kinyírással” is fenyegette, hangzott el többször több helyen, még Karácsony szájából is. Aztán a cáfolat is a főpolgármestertől érkezett.
Az a gyakorlati tapasztalatom, hogy az efféle jelölteket támogató pártok vezetőinek egyetlen szempont a meghatározó: amögé állnak, aki vélhetőleg és várhatóan a legtöbb szavazatot hozza. Mindegy miképpen. Ebből a szempontból abszolút mellékesnek tűnik, hogy hiteles-e, tisztességes-e az illető. Tóth is rendre azzal érvelt, hogy ő már többször nyert Zuglóban (értsünk belőle).
Én is voltam rövid ideig tagja az egyik ellenzéki pártnak. Aktívan részt vettem annak a pártnak a munkájában. Aztán egyszer, egy választókerületi elnök-választás alkalmával, megbicsaklott bennem a bizalom és az elkötelezettség. Több jó jelölt volt, aki elmondta számomra szimpatikus, támogatásra érdemes elképzeléseit. Aztán felállt az utolsó önjelölt. Egy kerületi vállalkozó. Róla tudtam, hogy korábbi pártja az SZDSZ megszűnését követően több pártnál kilincselt, de mindenhonnan eltanácsolták. Így került az én pártomhoz, ahol viszont befogadták. Most eltökéltnek tűnt, elmondta, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy a pártot győzelemre vigye. Majd, mielőtt még a szavazásra került volna a sor, hirtelen kiderült, hogy emberünk hozott magával vagy húsz embert, akiket ott, helyben gyorsan be is léptetett a pártba, (a tagdíjat is befizették!) és akik ezt követően természetesen rá voksoltak.
Míg a szavazatokat számlálták egy ismerősöm elmondta, hogy emberünkről köztudott, hogy ügyészi vizsgálat folyik ellene (ha jól emlékszem) csődbűntett miatt. Én ezt a párt egyik jelen lévő vezetőjének szóvá tettem, akitől azt a választ kaptam (idézem): „Ma már az nem is rendes pártpolitikus, aki ellen nincs folyamatban valamilyen büntetőeljárás.” Még aznap este írásban tájékoztattam ezt a pártvezetőt, hogy a pártból kiléptem. Nem tudom, mi lett az illetővel szembeni eljárás eredménye, nem is érdekel. A szavazó-szállítást a következő országgyűlési választásokon megismételte, emiatt a szavazatszámlálást is meg kellett ismételni. Ennek ellenére veszített. Most megint jelöltje a pártjának…
Nincs ezeknek a dolgoknak jó üzenete a politikai osztály megtisztulását mindennél fontosabbnak tartó ellenzék számára. Én például tudom, hogy számomra ki tűnik hitelesebbnek és én kit választanék Zuglóban, és az biztosan nem az MSZP-Párbeszéd jelöltje lenne. Az én választókörzetemben sem a számomra szimpatikus párt jelöltjére fogok voksolni. És én nem gondolom, hogy ez így jól van, mert szerintem meg nincsen jól. De, hát azért van ugye az előválasztás, mondhatja a bölcs pártvezetés, hogy a szavazó a neki legjobbat megtalálhassa. Ahelyett, hogy büszkén jelenthetné, hogy mi csak olyan jelölteket állítunk a választóink elé, akik minden tekintetben feddhetetlenek. Bárkire is szavazzon ön, nyugodt lehet, mert becsületesen és tisztességesen fogja az ellenzéket képviselni az ország házában. Egy ellenzéki képviselő számára az elvek és a tisztaság mindennél fontosabb. Vád őket nem érheti, hamis szó ki nem kezdheti. Tolvajokból és hazugokból ugyanis már most is van kormányon is és a Parlamenti bátor 133 között is éppen elég.
Címkép: Hadházy Zuglóban