A fiatal neandervölgyi kora ötvenezer év – kábé így nézett ki

Posted by

>Börtönökben, de a szabadban is több hasonló arccal találkozhatunk. Mint tudjuk, a neandervölgyiek tudtak beszélni, ettől függetlenül nem valószínű, hogy igaz, eredeti neve az lett volna, mint amellyel most vonul be a tudomány és az emberiség történetébe, valamint a leideni régiségmúzeumba: Krijn.

Egy meglehetősen egyedi koponyadarab alapján rekonstruálták Krijn, a több mint 50 ezer éves neandervölgyi ember arcát, amit – mellszobor formájában – egy hollandiai kiállításon élőben is meg lehet tekinteni. A jobb szemöldök fölötti kitüremkedést tartalmazó koponyadarabra 2001-ben talált rá egy amatőr paleontológus, miközben az Északi-tenger fenekéről gyűjtött üledékeket vizsgálta.

Mint kiderítették, a valamikor 70–50 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi a Dogger-föld nevű területen élt, ami akkoriban Anglia keleti partjait összekötötte a Európa északi részével, de mára az Északi-tenger mélyére süllyedt. Krijn koponyacsontja az első víz alatt – a mai Hollandia Területén – talált fosszilis emberi lelet a pleisztocén korból, amely közel 12 ezer évvel ezelőtt ért véget.

A koponyacsont alapján 2009-ben kiderítették, hogy egy fiatal férfihez tartozott, aki húsevő volt, de tengeri eredetű ételek nyomait nem mutatta ki az izotópos elemzés.

Bár a ciszta lassú lefolyású, gyulladással, fájdalommal és más tünetekkel járó károsodásra utal, a neandervölgyi tudományos illusztrátorok által újraalkotott arcán széles mosoly látható. A rekonstrukció során természetesen nemcsak az említett csontdarabot, de más neandervölgyi koponyaleleteket, valamint a szem-, haj- és bőrszínükről elérhető adatokat is felhasználták.A kiállítás a Leiden városában található nemzeti régiségmúzeumban (RMO) tekinthető meg, ahol a Dogger-föld további ereklyéit is bemutatják – a területet mamutok, gyapjas orrszarvúk, oroszlánok, lovak és rénszarvasok is körülvették a vadászó-gyűjtögető embereket.A koponyatöredék tudományos elemzése a Journal of Human Evolution folyóiratban jelent meg.

Forrás: Live Science via Qubit

A szerkesztő megjegyzése

A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósai több mint tíz éve a neandervölgyi ember teljes genetikai állományát megfejtették egy 38 ezer éves, Horvátországban előkerült neandervölgyicsontból nyert DNS-ből. Azt is kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyi embertől származik (és az afrikaiak DNS-ében is van némi neandervölgyi örökség). Mi több, legutóbb az is kiderült, hogy magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák.

Címkép: Ősemberek