A 15 perces város koncepciója egyszerű: olyan városi struktúrát kell kialakítani, ahol az autók és a közlekedés helyett az ember áll a középpontban. Sok, egymástól elkülönülő lakóközösség helyett olyan mini-városok létrehozása a városon belül, ahol 15 perces távolságban minden felmerülő ügyünket el tudjuk intézni, munkától a szórakozásig.
– A negyedórás város ötlete ott valósítható meg, ahol a szolgáltatások a közelbe települnek, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Azt akarjuk, hogy a városokban, azokon a helyeken, ahol élünk, egyre kevesebbet kelljen a városon belül utazni, kevesebb legyen a hosszú út, legyen szó munkába járásról, vásárlásról, egészségügyi szolgáltatásról, a kultúrához való hozzáférésről, vagy épp kikapcsolódásról. A 15 perces “ritmusra” ráhangolódva Időt nyerünk a mindennapi életben – mondja Moreno, a párizsi Panthéon-Sorbonne professzora.
– A 15 perces város egy kísérlet arra, hogy ismét összhangba hozzuk a várost és az embereket, akik benne élnek. A városlakók ugyanis túl sokáig fogadták el az elfogadhatatlant: hogy a városokban az időérzékünk eltorzul, hogy rengeteg időt vesztegetünk el, ha alkalmazkodni akarunk a város abszurd felépítéséhez és méreteihez, a nagy távolságokhoz, ami a legtöbb nagyvárost jellemzi.
Én olyan koncepciót ajánlanék, akik az ellenkező irányból közelítik meg a modern városiasságot. Egy lehetőséget, hogy életünket emberi léptéküre szabjuk az embertelenül nagyból, amihez aztán kénytelen-kelletlen alkalmazkodnunk kell – részletezi elképzelését Moreno.
Hogy nézne ki mindez a gyakorlatban? Dióhéjban: a városokat úgy kell kialakítani, vagy újra-kialakítani, hogy 15 perces biciklizésnél vagy sétánál ne kelljen messzebb menni a lakóhelyünktől az alapvető városi igények kielégítéséért: vagyis munka, lakás, étel, egészség, oktatás, kultúra és szórakozás mind megtalálható volna egy ekkora periméteren belül.
Minden mini-városnak volna saját irodanegyede, sportlétesítményei, kávézói, éttermei, egészségügyi intézményei, iskolái, zöldterületei és kulturális központjai – úgy, hogy 15 perces időtávon belül elérhetőek legyenek. A parkolók helyett bicikliutakat létrehozni, a meglévő infrastruktúrát multifunkciinálissá alakítani: az iskolák használhatóak pl. közösségi térként tanítás után vagy este, a használaton kívüli épületekben közösségi irodákat lehet kialakítani.
– Volt-e valaha is olyan, hogy megálltál egy zajos és koszos utcában, és azt kérdezted magadtól: miért kell ennek az utcának így kinéznie? Csak mert most ilyen? Miért nem lehet egy kertesített utca fákkal, ahol az emberek találkozhatnak egymással, bemehetnek a pékségbe, a gyerekek iskolába járhatnak? A modern városokban tapasztalható diszfunkciók és méltatlan helyszínek elfogadása a csúcsra ért, változtatnunk kell ezen, elsősorban a saját jóllétünk érdekében, másodsorban pedig a klíma érdekében – mondja.
Párizsban már a gyakorlatban tesztelik
Utópia – gondolhatják sokan, pedig a valóság az, hogy több megapolisz is sikerrel kísérletezik a projekttel. Ilyen az ausztráliai Melbourne vagy a francia főváros, Párizs, ahol Anne Hidalgo párizsi főpolgármester tavalyi újraválasztási kampányának épp ez volt a központi eleme, és ezzel a koncepcióval sikerült nyernie. A francia elnöki székre pályázó Hidalgo egyik fő témája volt a közelség, amihez elsősorban erős decentralizációra volt szükség. Az új szolgáltatások indítása minden egyes kerületben, a helyi boltok, vendéglátósok számára kidolgozott új, nyitásra ösztönző gazdasági modellek és a forgalomcsökkentés szintén ide tartozik. Ez utóbbi keretében megsokszorozták a városi bicikliutakat, bevezették a 30 km/órás sebességkorlátozást a város összes utcájában, több zöldterületet építettek a városon belül, a már meglévő infrastruktúrát pedig újragondolták: kézműves tereket, műhelyeket, sportközpontokat hoztak bennük létre, az iskolákat sok esetben közösségi térré alakították esténként. Aranyszabály ugyanis, hogy minden egyes már beépített négyzetmétert újra kell gondolni, mire használhatnák még.
Címkép: Melbourne, ahol már próbálkoznak a 15 perces város koncepciójával – Szerzői jogok Paul Jeffers/AP
euronews