Posted by Fábián András
>József Attila írja a Levegőt! című versében, hogy jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet… Aki az én időmben, az átkosban járt iskolába az innen már fejből tudja, pedig nem emlékszem, hogy kötelező lett volna megtanulni. A hittan sem volt kötelező az én időmben, de aki akart, az járhatott. Az én osztályomból volt olyan, aki a Dohány utcába bandukolt, és volt, aki a Rózsák terére vette időnként az irányt. Ők mentek, minket meg, akik se ide, se oda nem jártunk, sem nem zavart, sem nem érdekelt ez a kérdés. Mi inkább a Fiatal Művészek Klubját látogattuk. Ott oktattak minket jó szóval miközben játszani is engedtek.
Nosztalgiázok? Lehet. Minden esetre ez az emlék ugrott be nekem Novák Katalin nem tudom milyen (abszurd módon talán családügyi?) államtitkár, viszont mindenképpen a Fidesz alelnöke, tegnapi megnyilatkozásából. Hetek óta tudjuk, és az esti híradóban ismét elhangzott, hogy baj van az oktatásban. Több ezer pedagógus hiányzik a tantermekből, óvodákból, nevelő intézményekből. Vagyis a gyerekeink úgy nőnek fel, hogy minimális tudást sem szereznek. Főleg olyat, amely segít majd nekik a világban eligazodni. A mai rendszer szándékai szerint a jövendő kis rabszolgái ülnek az iskolapadokban.
A KSH és az emberminisztérium szerint ez nem igaz, mert pedagógus nem hiányzik. Igaz, hogy ők a létszámba beleszámolták a napközis felügyelőket, a takarító- és konyhás nénit, a pedellust meg tán még a pedellus feleségét is. Így aztán ki is jött valamilyen szám, aminek a valósághoz ugyan semmi köze, de lehet rá hivatkozni. A pedagógus szakszervezet egyik vezetője még azt is bátorkodott megjegyezni, hogy olyan vérlázítóan alacsony a kezdő (és a nem kezdő! – a szerző) pedagógusok bére, hogy annyiért a kutya nem megy be a büdös kölkök közé kínlódni.
No és akkor jött a bülbül szavú Novák Katalin és megmondta a tutit. Majd csak akkor tudjuk a pedagógus fizetéseket emelni, ha az ország anyagilag jobban áll. Idézem a HVG tudósítását: „A PSZ petíciójában azt szeretné, hogy már szeptembertől a minimálbér legyen a fizetésük alapja, Novák Katalin családokért felelős miniszter viszont az RTL-nek azt mondta, nincs tervben a pedagógusi béremelés. Novák szerint ugyan a pályakezdők bérezése valóban probléma, a tapasztaltabbak jól meg tudnak élni (SIC!), és amíg a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, nem lesz béremelés.” (https://hvg.hu/itthon/20210825_pedagogus_beremeles_Novak_Katalin)
Gondolom, tetszik érteni. Hiába dübörög ismét a magyar gazdaság, hiába teljesítünk a legjobban az Unióban, hiába szárnyalunk a világ élvonalában, mit sem számít a magas GDP, azért a pedagógusok béremelésénél még nem tartunk. Csak csendben jegyzem meg, hogy ne szomorkodjanak a pedagógusok, mert a kormány jelenleg is azokat a béremeléseket égeti el az inflációval, amit az elmúlt egy-két év alatt sikerült kipréselni belőle. Egy percig ne gondolják, hogy jobban élnének mondjuk egy 10 százalékos többlet-jövedelemmel. A pedagógus kezdőfizetés ezzel 150 000-ről 165 000-re menne fel, viszont egy fillérrel sem érne többet. A nyugdíjasok tudnának erről sokat mesélni, akik néha kapnak pár száz forintot, de már bizony a 3 kiló krumplinak is jobban tudnának örülni, mint a nánásiak az ajándék dinnyének.
A pedagógus béremelés elmaradása és az ennek köszönhető létszámcsökkenés azonban csak az egyik oldala ennek az állapotnak. Vagyis annak, hogy „a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a béremelést”. Mindeközben ugyanis a gazdasági helyzet lehetővé teszi a féktelen és minden észszerűséget nélkülöző pénzszórást és pénzosztogatást. 250 millió egy ízléstelen, Totem nevű agancs-kapura, 200-200 millió egy falapokból összeeszkábált nyúlra és egy kutyára, további 200 millió egy művészi, nyílvesszőkből megálmodott csodaszarvasra. Úgy látszik ezeknek a nagy állatoknak is szabott árai vannak. És akkor még hol van az eddig bevallottan 70 milliárd forintba fájó vadászati világkiállítás vagy az eucharisztikus dzsemböri. Utóbbi bekerüléséből 30 milliárdot ismertek be eddig, de erős a gyanúm, hogy a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság, a BKV és az egyéb költségeket elsumákolják a nevezett cégek büdzséjében. Pedig ez több mint száz milliárd, amit nem az oktatásra fordítottak (vagy az egészségügyre, közlekedésre, Lánchídra, a magyar családokra, a létminimum alatt élő százezrekre… és itt még egy nagyon-nagyon hosszú felsorolásnak kellene következnie!). Sokadrangú, a kormány szándéka szerint világméretű, a valóságban azonban szinte senkit nem érdeklő kampányrendezvények, mérsékeltnek sem nevezhető „sikert” mutathatnak fel. A Stop-ez-meg-stop-az kampány méltó társai. És akkor az ilyen-olyan alapítványokba kinyomott állami vagyonról még egy szót sem szóltunk!
Mondom, hosszú a sor. A gazdasági helyzet a mindenféle kampány-kiadásokat korlátlanul lehetővé teszi. Ezért aztán megtörténhet az az abszurd dolog is, hogy határon túli, soha itt nem dolgozó ukrán nyugdíjas szavazata ma forintban is többet ér, mint egy magyar pedagógusé. Ő ugyan az egész életét ledolgozta a gyerekekért, nevetségesen alacsony bérért, viszont az, hogy az ukránokkal ellentétben a Fideszre szavazna jövőre, ma már cseppet sem biztos. Vagyis politikai szempontból a pedagógus pénzben kifejezhető értéke nulla.
Más. Magyarországon ma kb. 437 középfokú egyházi tanintézet működik. Ha minden iskolából csak ötven gyereknek kellett résztvennie az Ákos-féle imakoncerten (21 850 gyermek), az 5 000 forintos jegyárakat figyelembe véve ez durván 110 milliós bevételt generált a művész úrnak. Jegyezzük meg gyorsan, hogy az egyházi iskolák tanárainak nominálbére megegyezik az állami iskolákéval, bár ők igazgatói döntéstől függően kaphatnak ilyen-olyan kisebb juttatásokat is (lakbér, lakhatási támogatás stb.).
A baj azonban nem csak ez. A baj az, hogy az emberek ezt látják és mégis eltűrik. 12 éve Orbán a focira, labdarúgó- és vasútipályaépítésre herdálhatja az ország pénzét, a pénzünket. Semjén a saját legbensőbb magánügyére, a hobbijára, a katolikus hitéletére költhet milliárdokat, miközben kiszervezi a gyermekek nevelését az egyháznak és tömi pénzzel vagyonnal, javakkal a papokat, egyházakat. Ugyancsak Semjén és Kovács Zoltán láthatóan eleve bukásra ítélt kiállítást szervezhet. Vadász-hobbijára költhet, ahol az ápolatlan külsejű kormányzati sajtófőnök boldogan ismerheti fel egy faszoborban a saját kutyáját. A baj az, hogy eközben Hollik nap mint nap, pirulás nélkül, arról rántja le a leplet, hogy 12 évvel ezelőtt a baloldal hogyan rabolta ki az országot.
A legfőbb baj azonban mégiscsak az, hogy az M1-től M5-ig, a HírTV és a Duna TV hírműsorainak emlőjére kényszerített emberek tömegeit sikerült olyan mély sötétségbe taszítani, hogy mindezt egyrészt természetesnek tartják másrészt el is hiszik. Már a saját gyerekeik sötét jövője sem izgatja őket különösebben.
És akkor még a nyakunkban lihegő járványról meg az előző hullámok több mint 30 ezer halottjáról nem is beszéltünk. Pedig milyen keresztényi módon emlékezett meg a magyar halálozásokért első helyen felelős magyar miniszterelnök tegnap az alig 3 ezer amerikai áldozatról a 9/11 kapcsán… A mi halottainkról azonban mindmáig hivatalosan senki nem emelt szót, értük máig nem szólalt meg a harang. Talán majd, ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi. Reméljük 2022-től a politikai helyzet biztosan.
Címkép: Szarvasagancs kapu