Posted by A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Balogh S. Éva
Közeledik a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utolsó napja, amikor Ferenc pápa 75 000 ember előtt celebrál misét. Legalábbis ennyien jelezték, hogy jelen lesznek az eseményen. Kétségtelen, hogy sok ember – és nem feltétlenül csak a hívek – nagyon várja majd a vitatott pápát, aki „visszatartja áldását a magyar politikai kereszténységtől”. Kíváncsiak lesznek a „szupersztárra”, aki képes volt kapcsolatokat építeni katolikusokkal és nem katolikusokkal egyaránt. Tehát biztos vagyok benne, hogy vasárnap reggel nagy tömeg fog várni Ferenc pápára. Amiben azonban egyáltalán nem vagyok biztos, az az, hogy a kongresszus olyan feltétel nélküli siker volt, ahogy azt a szervezők eredetileg elképzelték. Bár nehéz felmérni a belföldi és külföldi látogatók számát, akik részt vettek az ebből az alkalomból szervezett rendezvényeken, vannak olyan jelek, még a kormánypárti médiában is, hogy a szervezők túlbecsülték az ilyen vallási összejövetelek iránti érdeklődést századunkban … A Magyar Nemzet „A katolikus világkongresszus iránti óriási érdeklődés” című cikkéből megtudhatjuk, hogy az optimista szervezők kezdetben azt hitték, hogy az 1938-as kongresszus óriási sikerét, amelyet a látogatók számával mérnek, nem csak megismétlik, hanem felül is múlják.
A Vasarnap.hu, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) által finanszírozott online híroldal szókimondó volt: a kongresszus iránti tömeges érdeklődés hiányáról írt. Az „Előjáték az idők végéhez, vagy miért nem törődik senki az Eucharisztikus Kongresszussal”című cikk szerzője keserűen panaszkodott, hogy „a helyzet drámai”, mert mindössze „75 000 ember regisztrált egy korszakos eseményre, a pápai miséjére”. Nos, mondhatni, hogy 75 000 lenyűgöző szám, miért ez a felháborodás? Csak amikor az ember rájön, hogy az új Puskás Aréna 67 ezer férőhelyes, és az elmúlt hetekben többször is tele volt futballrajongókkal, akkor már érthetőbb a fiatal katolikus újságíró felháborodása. Haragját azonban nem tudta sokáig megosztani a nyilvánossággal; hamarosan eltávolították a cikkét. A Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia félhivatalos hírportálja bejelentette, hogy a magyar állam nagylelkűségének köszönhetően hozzájárul a zarándokok kongresszusra történő utazásához. Azok, akik egy eseményre regisztráltak 50% -os viteldíj-kedvezményben részesülnek, akár az állami vasúton, akár az állami távolsági buszon közlekednek. Sőt, miután a zarándokok megérkeznek a fővárosba, ingyenesen utazhatnak a helyszínek közötti transzferjárattal.
Bár a kormánypárti újságírók keserűen panaszkodnak a különböző Orbán-ellenes kiadványokban megjelent kritikus cikkekre, a legtöbb kritika nem a kongresszus vallási vonatkozásaival foglalkozik, hanem a kormányhoz közel álló hírességek szórakoztató műsora ellen irányult. Kiszemeltjük egy egyszerűen „Ákos” néven ismert előadó, aki 2015-ben emlékezetes interjút adott, amelyben azt állította, hogy a nők feladata “mondjuk a női princípiumot beteljesíteni,… mondjuk, valakihez tartozni. Valakinek gyereket szülni.” Ákos 1993 -ban kezdte pályafutását. Mostanra a fiatalok elkopottnak tartják. Mivel félnek, hogy a Papp László Aréna, ahol Ákos fellép, és amely 12500 embert képes befogadni, esetleg nem lesz megtöltve, egyes kormányellenes oldalak azt állítják, hogy bizonyos katolikus iskolák megkövetelik tanítványaiktól a részvételt a koncerten.
Ami a a fellépők között a kormányellenes sajtóban a gúny célpontja Tóth Gabi, akinek „népi” öltözete, mondjuk úgy, túl van tólva.
Mit gondol a Magyar Katolikus Egyház feje a kormány által az alkalomra biztosított szórakoztatásról? Találtam egy cikket a Magyar Nemzetben, amelyben Ákos mesél nekünk arról a nagy megtiszteltetésről, hogy a kiválasztották a kongresszus hivatalos himnuszának megkomponálására. Bölcsen megkérte Erdő Péter, esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását, hogy látogasson el két koncertjére. „Végül úgy döntöttek, hogy a 83 évvel ezelőtti budapesti kongresszus himnusza megmarad, és hidat teremt az 1938 -as és a 2021 -es budapesti világkongresszus között.” Azt a feladatot kapta, hogy „modern köntösbe” öltöztesse. Gondolom, végülis Ákos eredeti szerzeménye nem tett pozitív benyomást az érsekre. Még nem tudjuk, mit gondol Tóth Gabi ruhájáról.
A kormány támogatóit mélyen sérti a kormánykritikus sajtóban megjelent írások többé-kevésbé semleges hangvétele. A Mandinerben Szilvay Gergely azt állítja, hogy „a baloldali médiában a kereszténységet és különösen a katolicizmust nem értik, hanem gúnyolják és elhallgatják”. Az újságíróktól azt várja, hogy mutassák az egyház megértését , ahelyett, hogy félreértésekre, botrányokra és hibákra összpontosítanának. Különös cikk jelent meg a szélsőjobboldali Bencsik András Demokratájában. Ebben Szalay Károly irodalomtörténész megpróbálja feloldani az ellentmondást az ellenzék pápaellenes érzelmei és a mostani pára iránti általános lelkesedés között, mert úgy vélik, hogy liberális. “És a pápát mint valami tótumfaktumot játszaná ki a mai magyar kormány ellen.” De Szalay véleménye szerint valójában “alantas sunyiság, hogy a szegény, Dél-Amerikából ideszakadt, voltaképpen kiszolgáltatott, tájékozatlan, jóhiszemű, naiv embert fölhasználja otromba céljaira a balliberális oldal.”
Nem kérdéses, hogy sokan, akik elfogadhatatlannak tartják az Orbán-rezsim “politikai kereszténységét”, nagyra becsülik Ferenc pápa őszinte aggodalmát a szegények és a lecsúszottak iránt. Ami a hivatalos magyar katolikus egyházat illeti, a püspökök többnyire konzervatívak; némelyiküknek ugyanaz a véleménye Ferencről, mint Szalay Károlynak. De legalább nyilvánosan oda kell állniuk a jeles látogató mögé, még akkor is, ha elviselhetetlennek tartják az Orbán-ellenes erők rajongását a pápa iránt. Azt hiszem, biztosak lehetünk abban, hogy a magyar kormány helyteleníti azt, ahogyan Budapest városa fogadta a pápát. A Budapest utcáin megjelenő plakátok üdvözlik a Szentatyát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egy részletével, amelynek erkölcsi tekintélyére Ferenc pápa többször is hivatkozott. Ez így szól: „A hatalommal való visszaélés az emberi méltóság durva megsértése, amelyet nem engedhetünk meg, és ami ellen folytatni kell a küzdelmet.”
2021. szeptember 10.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyar nyelven is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon