A Serény Múmiák kormánya

Posted by
 Szele Tamás

>Meg kell vallanom, tegnap este nem hittem a szememnek. Korábban hajlandó lettem volna akár közepes összegbe fogadni, hogy a tálib kormány belátható időn belül nem alakul meg, sőt, esetleg soha nem kerül sor erre, de hát – megalakult. Az igaz, hogy a tagjai, tehát a miniszterek ügyvezető státusúak, tehát nem végleges ez az állapot, de van afgán kormány. Mégis van.

(Akhund miniszterelnök. Fotó: BBC)

Nagy meglepetésekre ne számítson senki, aki eddig figyelemmel kísérte az ottani eseményeket, csupa ismerős névvel találkozunk, még azt is sikerült eltalálnom négy nappal ezelőtt, hogy Sirajuddin Haqqani nem a hadügyi, hanem a belügyi tárcát kapja meg, ami nagy előny, ha komolyabb mennyiségű kábítószer-alapanyaggal kereskedik az ember. De lássuk a díszes társaság teljes névsorát a Tolo News alapján, válogatott, cégéres csapat ez.

„A tálibok közölték, hogy továbbra is elkötelezettek az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett.”

Nono, de nem minden jogot tisztelnek, erről majd később ejtek pár szót. Sőt, tulajdonképpen egyiket sem kell nekik tisztelni, ha nincs olyan kedvük, és többnyire nincs. „Az új kabinetben Haszan Akhund mullahot nevezték ki államfőnek (miniszterelnöknek), helyetteseinek Baradar mullahot és Mawlawi Hannafit.”

Itt már meglepődhetnek páran, hiszen tudjuk, hogy a tálib mozgalom legfőbb vezetője Hibatullah Akhundzada mullah, hogyhogy nem ő a kormányfő? Úgy, hogy ő lesz az emir, akinek nem kell világi ügyekkel foglalkoznia. De életben van, a korábbi sejtések dacára, ugyanis tegnap kiadott egy közleményt – vagy ő, vagy más az ő nevében, épp ez szól attól a bizonyos jogfelfogásról. Elő is vesszük majd, de most lássuk a meglepően népes kormányt. Íme a névsor!

– Miniszterelnök (államfő): Hassan Akhund mullah – Helyettes: Baradar mullah – Helyettes: Mawlavi Hannafi – Megbízott védelmi miniszter: Jakub molla – Megbízott belügyminiszter: Serajuddin Haqqani – Megbízott külügyminiszter: Mawlawi Amir Khan Muttaqi – A pénzügyminiszteri tisztséget betöltő miniszter: Mullah Hedayatullah Badri – Megbízott oktatásügyi miniszter: Mawlawi Noorullah Munir – Tájékoztatási és kulturális miniszter: Mullah Khairullah Khairkhah – Gazdasági miniszteri tisztséget betöltő miniszter: Qari Din Hanif – Megbízott haddzs-ügyi miniszter: Mawlawi Noor Mohammad Saqib – Megbízott igazságügyi miniszter: Abdul Hakim Sharie – Határ- és törzsi ügyek megbízott minisztere: Mullah Noorullah Noori – A vidékrehabilitációért és -fejlesztésért felelős megbízott miniszter: Mohammad Younus Akhundzada mullah– Megbízott közmunkaügyi miniszter: Mullah Abdul Manan Omari– Megbízott bánya- és kőolajügyi miniszteri: Mohammad Esa Akhund Mullah – Megbízott vízügyi és energiaügyi miniszter: Mullah Abdul Latif Mansoor – A polgári repülésért és közlekedésért felelős megbízott miniszter: Mullah Hamidullah Akhundzada – Felsőoktatási miniszter: Abdul Baqi Haqqani – Megbízott távközlési miniszter: Najibullah Haqqani – Megbízott menekültügyi miniszter: Khalilurahman Haqqani – A hírszerzés megbízott igazgatója: Abdul Haq Wasiq – A központi bank megbízott igazgatója: Haji Mohammad Idris – Az Elnöki Közigazgatási Hivatal megbízott igazgatója: Ahmad Jan Ahmady – Megbízott Dawat-u-Ershad miniszter: Sheikh Mohammad Khalid – Védelmi miniszterhelyettes: Mullah Mohammad Fazil – A hadsereg vezérkari főnöke: Qari Fasihuddin – Külügyminiszter-helyettes: Sher Mohammad Abbas Stanekzai – Belügyminiszter-helyettes: Mawlawi Noor Jalal – Tájékoztatási és kulturális miniszterhelyettes: Zabihullah Mujahid – A hírszerzési minisztérium első helyettese: Mullah Tajmir Javad – A hírszerzési osztály adminisztratív helyettese: Rahmatullah Najeeb mullah – Kábítószer-ellenes belügyminiszter-helyettes: Abdulhaq Akhund mullah

Azt látjuk, hogy ismerős nevek köszönnek vissza a lajstromban: csoda is lett volna, ha a mindenhez (is) értő Zabihullah Mujahid nem viszi legalábbis miniszterhelyettességig. Stanekzai is az lett (bár a valóságban elképzelhető, hogy fontosabb szerepet fog játszani), Haqqaniból egyenesen négy is van a testületben, mert nagy a család, Muttaqiból viszont csak egy árválkodik – és valaki megfúrhatta a másik Jolly Jokert, Samanganit, mert ő be sem került a csapatba. Valószínűleg a cserepadon üldögél.

Vannak egészen érdekes minisztériumok, speciel a haddzs-ügyivel semmi baj, ugyanis a „haddzs” szó a mekkai zarándoklatot jelenti, ami minden igazhitűnek életében egyszer legalább kötelező, és a mai Afganisztánból épen eljutni oda is, vissza is lehet kockázatos vállalkozás – jobb, ha állami szerv foglalkozik vele. A határ- és törzsi ügyek minisztériuma is szükséges, tekintetbe véve az állapotokat. A vidékrehabilitációba beletartozhat a mezőgazdaság és élelmezés bizonyos logika szerint, a bánya- és kőolajügyi minisztérium megléte pedig arra utal, hogy rövidesen komoly kitermelésekbe szeretnének fogni, a munkaerőről meg majd gondoskodik a közmunkaügyi tárca.

Közegészségügyi és/vagy népjóléti tárca egyszerűen nincs, de ez sem ostobaság, mert semmi értelme olyasminek minisztériumot nyitni, ami egyszerűen nem létezik az országban, és a megjelenése sem várható a közeljövőben.

Sokkal izgalmasabb, hogy mi lesz a menekültügyi minisztérium dolga? Mármint, hogy az afgán kormány miért állította fel, mert vagy az lenne a célja, hogy az országból távozni akaró menekültekkel foglalkozzon (akik viszont nem lesznek bolondok jelezni szándékukat a hatóságoknak, ha mégis, hát magukra vessenek), vagy a kormány nagyobb, Afganisztánba érkező menekülthullámra számít?

És mi lehet a Dawat-u-Ershad? Csak nálam tapasztaltabbak véleményére hagyatkozhatok, mely szerint valószínűleg a vallással, Koránnal, hádiszokkal, fatvákkal, vitákkal kapcsolatos elméleti döntések gyakorlati kommunikációja lesz az intézmény dolga, úgy, hogy a döntéseket nem ők hozzák – egyfajta vallás- és propagandaügyi minisztérium. Talán, de csak talán.

De lássuk, mit mondott Akhundzada emir (aki nem azonos Akhundzada miniszterrel), aminek olyan komoly fontossága van a megalakult kormány politikájára nézvést?

„Mivel az Iszlám Emirátus hatóságai egy elkötelezett ügyvivő kabinetet neveztek ki az ország ügyeinek irányítására és vezetésére, amely a lehető leghamarabb megkezdi működését, biztosítom minden honfitársamat, hogy intézményeink keményen fognak dolgozni az iszlám szabályok és a saría törvények betartásáért az országban, az ország legfőbb érdekeinek védelméért, Afganisztán határainak biztosításáért, valamint a tartós béke, jólét és fejlődés biztosításáért. Az Iszlám Emirátus komoly és hatékony lépéseket fog tenni az emberi jogok, a kisebbségek, valamint a hátrányos helyzetű csoportok jogainak védelme érdekében, az iszlám szent vallási követelményeinek keretein belül.

A tálibok vezetés erős és egészséges kapcsolatokat szeretnének kialakítani szomszédaikkal és minden más országgal, amelyek a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapulnak, azzal a kikötéssel, hogy tiszteletben tartják azokat a nemzetközi törvényeket és szerződéseket, amelyek nem ellentétesek az iszlám törvényekkel és az ország nemzeti értékeivel.”

Tehát: elvileg szalonképesnek mutatkoznak, azonban amint a sária is egy jogi keretrendszer, amit a helyi szokások és a hádiszok eltérő értelmezése mentén alakul, azért annyira változatos, úgy az afgán külpolitikai döntések is a Korán és a hádiszok értelmezésétől, valamint a nemzeti érdekektől függenek majd. Magyarul: azt tesznek, amit akarnak, ha valami nem tetszik nekik, lesz rá szúra vagy hádisz, ami minden szerződés alól felmentést ad. Ez egyaránt érvényes kül- és belpolitikára.

Szóval, akárhogy forgatjuk, ilyen kormány még nem nagyon volt. Némely létfontosságú szervei hiányoznak, más szervekből több is akad a kelleténél, vannak olyan minisztériumai, amelyek alapvető ellentétben állnak egymással (például a kábítószer-ellenes és a Haqqani-féle belügy, hiszen maga a belügyminiszter is arról nevezetes, hogy többek között drogokkal kereskedik), de kétségtelen, hogy kormány. Az majd eldől, mennyire lesz életképes.

Egyéb híreink alig vannak: elsőként kell említenünk azonban a Pandzsir-völgy legendás hőse, Ahmed Sah Maszúd mauzóleumának elpusztítását. Ő a mostani vezető, Ahmed Maszúd apja volt, és a völgyben szinte félistenként tisztelték életében is, halála után főként. Volt is miért. Hatalmas hiba volt a síremlék lerombolása, ami tömegeket fog mozgósítani az ellenállás mellett – akár a tálibok, akár a pakisztániak, akár az ISIS-K követte el, ezzel örökre a kabuli kormány ellen fordítottak minden pandzsirit.

Az ellenállás jelentései szerint a tálibok benyomultak a Pandzsir-völgybe, és elfoglalták Bazarakot, a tartományi fővárost (ott volt a mauzóleum is). Az ellenállási erők úgy döntöttek, hogy ahelyett, hogy Bazaraknál tartanák a frontot, inkább visszavonulnak a hegyekbe. Az NRF (Nemzeti Ellenállási Front) hetek óta tartja magát, és kitartásuk több ezer tálib áldozatot követelt. Az NRF lendülete akkor állt meg, amikor a pakisztáni légierő pilótái által vezetett dróncsapások az NRF állásait kezdték lőni. (…) Az országszerte tapasztalható nagyszabású tüntetések mellett arról is érkeztek jelentések, hogy Baghlan, Panjshir és Kapisa tartományokban ismét heves harcok folynak, sőt meg nem erősített jelentések szerint az NRF visszafoglalta Bazarakot.

A még létező NRF-légierő ezredese, Rahman Rahmani ehhez hozzátette (igaz ő, az Egyesült Államokból koordinálja az ellenállók kommunikációját):

„A helyzet Pandzsir tartomány területén még mindig kibontakozóban van, ám egy dolog biztos, a tálibok Pandzsiban vannak, de nem ők ellenőrzik Pandzsirt. Most már az országszerte felbukkanó tüntetésekkel és fegyveres ellenállással is meg kell küzdeniük. A táliboknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk a tiltakozások kezelése során, különben ez még több ellenállást fog ösztönözni.”

ellenallo_helikopterek.jpg

Figyelemre méltó azonban, hogy a Panjshir Observer, az ellenállók híroldala bemutat három helikoptert is, melyek az ellenállók birtokában vannak – bár drónok ellen azok sem érnek sokat.

A mindennapi élet színes hírei között említhetjük – micsoda egy helyzet, amikor ez a könnyed, színes hír – hogy Kabulban megoldották, miként látogathatják ugyanazokat az előadásokat egyszerre a női és férfi egyetemi hallgatók. Egyszerű. Két padsorba ültetik őket, jobbra ülnek a lányok, balra a fiúk, és a kettő közé kihúznak egy függönyt.

Reméljük, ez véget vet a nőellenes atrocitásoknak legalább az egyetem környékén.

Végezetül, ami a kormányt illeti: ez ugyan látszólag egy politikai testület, de valójában a Serény Múmiák Klubja. Hogyan is határozta meg Rejtő? „Ha valamennyi bűncselekményüket letárgyalnák, és az előre látható halálos ítéleteket átszámítjuk egyenként 15 évi börtönre (a kitöltött vizsgálati fogsággal együtt), akkor a British Museum legrégibb múmiájának életkorát kapjuk végeredménynek.”

Merhetjük állítani, hogy ezt a kritériumot a mostani afgán kormány, főként egyes tagjainak a terrorizmus terén szerzett érdemei és a nemzetközi körözések beszámításával még túl is teljesíti.