Posted by Paddington írása Richard Ford: Kanada című könyvéről
Az amerikai irodalomban Richard Fordot a legnagyobb élő szerzők között tartják számon. Kanada (Canada) című regénye 2012-es megjelenésekor valódi irodalmi szenzáció – és hatalmas siker – volt. A magyar olvasókhoz kilenc évvel később eljutott regény valódi csemege a különleges olvasmányokat kedvelő olvasók számára. Nemcsak különös, száraz nyelvezete, távolságtartó elbeszélésmódja teszi izgalmassá, hanem a kor is, amelyben játszódik.
A történet 1960-ban kezdődik a kisvárosi Amerika világában, a Montana államban lévő Great Fallsban. A valóban létező település neve beszédes, nagy zuhanásokat jelent. Az elbeszélő a 66 éves középiskolai tanár Dell Parsons, akinek 15 éves korában különös fordulatot vett az élete, amikor szülei bankot raboltak. Visszaemlékezése arról szól, hogy szülei és más, körülötte lévő felnőttek rossz döntései, nagy zuhanásai hogyan befolyásolták az életét.
Dell szülei maguk is egy-egy korábbi szabadesés áldozatai. Bev, az apa azóta nem találja igazán a helyét, hogy 1945-ben visszatért a háborúból. Sokáig a hadsereg kötelékében marad, az áthelyezések sodorják őt és családját Amerika egyik végéből a másikba. Leszerelése után sem alakul jobban. Üzletel a helyi indiánokkal, lopott húst vásárol tőlük, amit kellően tisztességtelen üzleti partnereknek ad tovább. A bizniszt még katonaként kezdte, de a civil életben a seftelést nehezebb folytatni. Ez sodorja bele a bankrablásba, amelyet szintén feleségével követnek el, pénzre ugyanis nagy szükségük van, hogy kifizessék az indiánokat. A feleség, Neeva zsidó lány, aki muszájból ment feleségül Bevhez, mert terhes maradt, ráadásul ikrekkel: Dell-lel és Bernerrel. A családjából öröklött intellektuális igényeit sem a férje nem tudja kielégíteni, sem a támaszpontoknak otthont adó kisvárosok. Tipikus gyökértelen figura, aki a gyerekei miatt lemondott a saját jövőjéről. Bankrablónak viszont mindketten balfácánok: nem elég, hogy szinte semmit nem zsákmányolnak, de napok alatt le is tartóztatják őket.
Dell a városi fogdában látja utoljára a szüleit. Berner megszökik, és új életet kezd egy kaliforniai hippi közösségben, Dellért pedig anyjának egyik barátnője jön el, és Kanadába szökteti a gyermekvédelem elől. De a határ túloldalán is félresikerült felnőttek közé keveredik, ráadásul borzasztó körülmények között kell laknia és dolgoznia. Az őt befogadó Arthur Reimlinger csak egy kicsit szerencsésebb Dell szüleinél. Sok évvel korábban menekült északra egy félresikerült robbantási akció következményei elől, ám a múltja éppen akkor éri utol, amikor Dell nála dekkol. Ettől aztán Dell saját bőrén is megtapasztalja, mi jut a szökevényeknek. Olyan élményeket szerez ebben az érzékeny és sérülékeny korban, amelyek valószínűleg élete végéig nyomot hagynak a lelkében. Nemcsak szemtanúja lesz két gyilkosságnak, de még a holttestek eltüntetésében is részt kell vennie.
A regény vége felé megtudjuk, hogy ennek ellenére is sikerült aránylag normális életet élnie, bár a családjával szinte teljesen elvesztette a kapcsolatot. A család ebben az esetben elsősorban Bernert jelenti, akivel időnként vált néhány szót. Ugyanis édesanyja röviddel a bezárásuk után, a börtönben öngyilkos lett, apjáról pedig még öregedő fejjel sem tudja, életben volt vagy van-e.
A regény hangja a Sorstalanságéra emlékeztet. Bár az idősödő Dell visszaemlékezéseit olvassuk egyes szám első személyben, az elbeszélő ugyanolyan természetességgel meséli el a vele történt – de természetesen egészen más – szörnyűségeket, mint Köves Gyuri a maga kálváriáját. Ugyanaz a naiv, gyermeki ártatlanság jellemző az elbeszélőre. A kamaszfiú számára teljesen természetesek a lehetetlen körülmények, a kemény munka, de még a gyilkosságok is. Dell mindenre pontosan emlékezni látszik, fel tudja idézni nem csupán az eseményeket, hanem saját akkori gondolatait és érzéseit is. Arról kevesebbet – szinte semmit sem – tudunk meg, hogy minderről mint gondol a felnőtt narrátor. Ő már inkább titkolja az érzéseit és véleményét. Ettől visszaemlékezés helyett naplószerűvé válik a történet. Az érett visszaemlékező nem hagyja, hogy mai érzései befolyásolják a sztorizásban.
Berta Ádám fordítása jól visszaadja a regény eredeti szövegének szikárságát, sőt néhol talán túlságosan is csikorgósra sikeríti. Ám a fordítói munka mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar olvasók is felismerhessék, miért annyira jelentős szerző Ford. A történetben egyetlen igazán szerethető figura sincs, Dell sem az. Éppen ezért a kötet nem adja könnyen meg magát, az olvasótól némi erőfeszítést vár. De megéri az energiabefektetés, mert egészen különleges, amit kapunk, és egészen különleges hangon megszólalva jut el hozzánk. Remélem, a kiadó előbb-utóbb vállalkozik Ford másik nagy sikerének, a Frank Bascomb sorozatnak a magyarítására is.
Richard Ford
Richard Ford: Kanada
Fordította: Berta Ádám
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2021
448 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3999 Ft,
e-könyv változat 3499 Ft
ISBN 978 963 293 8363 (papír)
ISBN 978 963 543 1175 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Dell Parsons szüleit bankrablás miatt lecsukják, ikertestvére, Berner pedig elszökik otthonról. A család egyik barátja nyújt segítséget a magára maradt fiúnak, amikor átcsempészi őt az USA-ból Kanadába, Saskatchewan tartományba.
A kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész. A férfi hiába bánik a fiúval szinte saját fiaként, lobbanékony, erőszakos természet; Dell úgy érzi, Remlinger mellett ébernek és óvatosnak kell lennie… Charley, a gnómszerű, vad indián lesz a fiú gyámja és tanítómestere, aki felkészíti Dellt a feladataira a libavadászattól kezdve a túlélésig.
Ford regényének lapjain megelevenednek a kietlen vidék fura figurái: Charley, a különc indián, Florence, a festőnő; bevándorlók, olajmunkások, utazó kereskedők. Dellnek ebbe a közösségbe kell beilleszkednie, itt kell felülkerekednie a megpróbáltatásokon, és megőriznie önmagát.