Tolsztoj és Biden

Posted by

Dobozi István
Lev Tolsztoj a Háború és békében írja: „A haditudomány azt mondja, hogy minél nagyobb a hadsereg, annál nagyobb az ereje.” A nagy író szerint azonban a hadsereg ütőereje ennél jóval többől áll: a hadsereg tömegének és valamilyen ismeretlen x-nek a szorzatából. De mi az x? A hadvezér lángelméje, a tábornoki parancsok vagy a hadfelszerelés minősége? Nem – vélte a napóleoni háborúk egyik leghíresebb irodalmi krónikása. – A hadsereg ütőerejét meghatározó x ismeretlent a katonák harci szelleme, küzdeni akarása és veszélyvállalási hajlandósága alkotja.

Amerikában és világszerte megdöbbenés és nagyfokú értetlenség kísérte Afganisztán több mint háromszázezres, jól kiképzett és korszerűen felszerelt hadseregének váratlan összecsuklását, Kabul elesését és az ottani amerikai követség személyzetének kaotikus kimenekítését. A két évtizedes háború alatt az Egyesült Államok közel százmilliárd dollárt költött az afgán hadsereg, légierő és a különleges katonai egységek létrehozására, modern fegyverekkel való felszerelésére és kiképzésére. Ezt fejelték meg a szövetséges NATO-államok méretes támogatásai (hetvenmillió dollár csupán 2021 első felében).

Ezzel szemben állt a tálibok maximum nyolcvanezerre becsült, jórészt Kalasnyikov AK–47-eseket használó, szedett-vedett serege, amely rendkívül rövid idő alatt győzött a kártyavárként összeomló afgán hadsereggel szemben. Amelyről néhány héttel ezelőtt mondta Joe Biden elnök, hogy még távolról sem hasonlíthatók a Saigont 1975. április 30-án villámgyorsan elfoglaló Vietkonghoz. Szerinte a Taliban „nincs egy súlycsoportban” az amerikaiak által fölépített afgán hadsereggel, ezért nagyon kicsi a valószínűsége Kabul gyors lerohanásának, ami augusztus 15-én mégis bekövetkezett.

Hogyan tévedhetett Joe Biden, a „külpolitikai” elnök ekkorát az afgán hadsereg ütőerejének és kitartásának vaskos túlértékelésével? Nem volt tudatában a tolsztoji x-faktornak, annak, hogy a harctéri küzdőszellemet és áldozatvállalási hajlandóságot nem lehet pénzzel megvenni. Az afgán katonák nem voltak hajlandók harcolni és meghalni egy velejéig korrupt amerikai bábkormányért. Dezertáltak, és hazamentek családjukat, klánbeli rokonaikat és tulajdonukat védelmezni.

Afganisztán a „nagyhatalmak temetőjeként” vonult be a történelembe. Óriási haditechnikai fölényük volt a megszállóknak, de se az angolok, se a szovjetek, se az amerikaiak nem értették meg az afgán nép lelkületét. Drága árat fizettek ezért.

A szerző a Világbank volt vezető elemzője, írása megjelent az ÉS-ben

Címkép: Címkép: William Barnes Wollen: „Őfelsége 44. gyalogságának utolsó állása Gandamakban”.