Kurd nők – nagyon keveset tudunk róluk… (vagy semmit)

Hogy a feladat mekkora, arra hadd mutassak néhány érdekes példát. Ugyanis mi, kényelmes európaiak mennyire nem tudunk semmit erről a kultúráról, erről a történelemről. A kurd ősi nép, körülbelül négyezer éve élnek a mai Törökország, Szíria, Irak, Irán területén. Lélekszámuk összesen mintegy negyvenmillió. Két „anyanyelvük” van, a kurmandzsi és a szoráni. A nyelvi különbségek jelentősek, nem is igazán értik egymást. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, Törökországban latin betűs az írás, Irak és Irán arab betűkkel ír. Fárszi, azaz újperzsa nyelven is írnak kurd alkotók: Behrouz Boochani fársziul írta világhírű börtönregényét. LINK És ez eddig még csak a nyelv és az írásbeliség!

A négy ország területén élő kurdoknak mindenhol másfajta, többnyire ellenséges hatalommal kell megküzdeniük. Önálló államot évezredek óta nem sikerült alapítaniuk, és most sincsenek közel hozzá. Ebben a forrongó arab-török tengerben ma is érvényes Boochani regényének címét adó kurd közmondás: „Nincsen más barátunk, csak a hegyek.”

• Olvass bele!

Vallásuk többnyire lakóhelyüktől függ, azaz vagy szunniták, vagy síiták, de van olyan csoportjuk, a jazidiké, akik egy iszlám előtti hitet követnek, Melek Tauszt tisztelik, isten első angyalát. Szektaszerűen zárt népcsoport, vallási rítusaikat nem láthatja senki. Csoporton kívülre nem lehet házasodni. A közelmúltban jazidi férfiak halálra köveztek egy jazidi lányt, mert szerelmes lett egy muzulmán fiúba.

A kurdok többnyire még mindig törzsi társadalomban élnek, gyakoriak a becsületgyilkosságok, nem kevés helyen még gyakorlat a nők körülmetélése. Ebben a prefeudális rendszerben jött létre egy autonóm terület Szíriában: Észak-és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztráció, röviden: Rozsova. Baloldali vezetés, nemek egyenlősége, kinyíló társadalom. Három önálló kantont hoztak létre. Itt alakultak az első női katonai alakulatok YPJ (Női Védelmi Egységek) néven, hogy harcoljanak az Iszlám Állam ellen.

Meredith Tax könyve ebből a nézőpontból vizsgálja a nők helyzetét, mert nyilvánvaló: azok a nőket, akik fegyvert fogtak, harcoltak, életüket kockáztatták, küzdöttek, megsebesültek, túléltek, már nem lehet visszaküldeni a gyermekszülő gép-ágyas-ingyencseléd szerepkörbe.

A Magányos háború főként nem egyéni sorsokat vizsgál: precíz történelmi elemzés a régió történelméről, politikájáról, hatalmi viszonyairól. Beszél a régiónak az Oszmán Birodalom felbomlása utáni újrafelosztásáról, a közelmúlt és a jelen politikai-hatalmi játszmáiról. Vagyis mindarról, ami értelmezhetővé teszi számunkra a jelen híreit.

Önálló fejezetben követhetjük az Iszlám Állam (Daes, ISIS) megalakulását. Az Iszlám Állam célja egy önálló kalifátus létrehozása, amely a lehető legszigorúbban alkalmazza a 7. századi iszlám jogot. „Fénykorában” Nagy-Britannia méretűvé növekszik, csak az olajbevételekből kétmillió dollár a napi jövedelme, és naponta háromezer önkéntes harcos özönlik a zászlaja alá. Kegyetlenségük hihetetlen. Az elfoglalt jazidi falvakból összeterelik a férfiakat és azokat a fiúkat is kivégzik, akinek már szőrösödik a hónaljuk. A nőket elárverezik, szexrabszolgák lesznek belőlük. Nyolc-tíz éves kislányokat megerőszakolni nem bűn, különösen, ha az igazhitű az aktus előtt és után is imádkozik.

Ebbe a levesbe köpnek bele a kurd női milíciák, akik nem csak ellenállnak, hanem derekasan ölik is ezeket az igazhitűeket (muszlimokat). Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az a muszlim harcos, akit nő öl meg, nem jut automatikusan a mennybe, és nem jár ott neki korlátlan mennyiségű szűz. Ez nagyban rongálja a Daes harcosainak morálját.

Ilyen és ehhez hasonló történetmorzsákat, elemzéseket, történelmi, politikai összegzéseket olvashatunk Meredith Tax művében. Elsősorban nem írói, inkább újságírói munka végeredménye a Magányos háború, de ez mit sem von le az értékéből.

Aki mégis inkább irodalmi megfogalmazásra vár, annak Jászberényi Sándor írását ajánlom, a könyvet bevezető Előszót. Jászberényi a tőle megszokott képszerűséggel, tömörséggel összefoglalja azt a nagyszerű kiállást, amit a rozsovai kurd nők tanúsítottak, amire válaszként a világ nagyhatalmai kitérően elfordultak.

Nem egységes a könyv interjúkból, háttérinformációkból felépült szövege, ám minden oldalán érződik a szakértő, Szalai Máté gondossága; nyelvileg pedig érthető, egységes, és főleg mentes a stíluskülönbségektől.

Köszönet a kiadónak, hogy egy ilyen hiánypótló munkával jelent meg. Többfajta lehetséges hatását is látom: egyrészt értelmezhetővé teszi a régióból áradó híreket, másrészt kedvet csinálhat kurd írók műveinek olvasásához. Elvégre nincs akadálya annak, hogy a magyar olvasó, mondjuk, Yaşar Kemalt, Mehmed Uzunt vagy másokat is olvasson.

Meredith Tax: Magányos háború 
Szerkesztette: Cser Judit
Szakértő: Szalai Máté
Cser Kiadó, Budapest, 2021
352 oldal, teljes bolti ár 3995 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3396 Ft,
ISBN 978 963 278 6353

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Magányos háború a rozsavai kurd nők drámai történetét meséli el. Az Iszlám Állam sokáig legyőzhetetlennek tűnt, de a háború sújtotta Szíria északi részén a kurd közösség jelentős győzelmet aratott felette, a női milíciák pedig különösen fontos szerepet játszottak az Irakban ostromolt civilek tízezreinek megmentésében.
Kik ezek a rozsavai forradalmár nők, és milyen tanulságokat hordoz a történetük? Miben különböznek az iraki kurdoktól, hogyan harcolnak az Iszlám Állam ellen, és hogyan viszonyul mindehhez Törökország? A szerző a kurd feminista gerillák egy csoportjának életét nyomon követve megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre.
A könyv magyar kiadásához a megrázó események helyszínét szintén megjárt Jászberényi Sándor írt előszót.