Orbán miért kölcsönzött szállóigét Oscar Wilde-tól?

Posted by

Zöldi László
>Földiák Andrással fél évszázada ismerjük egymást. Egy szakági szakszervezet első embere, aki tegnap, éjfél körül szólt hozzá a bejegyzésemhez. Augusztus 21-én föltettem egy szállóigét a fészbukos üzenőfalra, és a miniszterelnököt idéztem, aki ezt mondta: „Légy önmagad, mindenki más már foglalt!” András kérdése: „Ezt most miért idézted? Ezt Oscar Wilde mondta szó szerint.”

Az értelmiségi közmondások figyelemre méltó sajátossága, hogy szájról szájra szállnak. Elveszünk belőlük, hozzájuk is teszünk, majd egyszer csak egy közismert embernek tulajdonítjuk a kikristályosodott szöveget. Van abban persze némi pikantéria, hogy miközben Orbánék most támadást indítottak a homoszexuálisok ellen, a miniszterelnök hajdanában épp egy saját neméhez vonzódó írótól vett kölcsön mondatot. A szállóige eredetiben így hangzott: „Be Yourself. Everyone Else is Already Taken.” Ha felelőst keresünk, inkább Orbán Viktor beszédírójának rónám föl az idézőjel nélküli idézést.

Annyit mégis megérdemel az ügy, hogy azt firtassuk, vajon a jelenlegi miniszterelnök milyen körülmények között vette szájára a szállóigét. A Népszabadság 2003. augusztus 21-i számából idéztem. De a Magyar Hírlapból is idézhettem volna, ugyanezen a napon ugyanis így jelentette meg: „Augusztus 20. azt üzeni a magyar nemzetnek, hogy légy önmagad, mindenki más már foglalt.” Az ünnepnapon akkor sem jelentek meg az újságok, másnap azonban beszámoltak a politikusok beszédeiről. Orbán augusztus 19-én, több mint egy évvel a választási vereség után és nem egészen egy évvel az uniós felvétel előtt állt fel a Professzorok Batthyány Köre és a Szabad Európa Központ pódiumára.

Idézte a filozófus Ortegát és a politikus Churchillt, a két világháború közti Magyarországról pedig a kultúrpolitikus Klebelsberg Kunót és a történész Hóman Bálintot. Kereste a szellemi gyökereit, és igyekezett minél többet átmenteni a legerősebb ellenzéki párt, a Fidesz uniós elképzeléseiből. Okfejtéséből kirajzolódik, hogy az Oscar Wilde-tól kölcsönzött szövegre hegyezte ki a mondandóját. Íme, az utolsó néhány sor az Orbánviktor.hu honlap alapján: „Merjünk magyarok lenni a gazdaságban, a közéletben, a határon túli magyarok ügyeiben és a szellemi életben is! Ha merünk magyarok lenni, akkor sikeresek is lehetünk. Meggyőződésem szerint augusztus 20. ma azt üzeni a magyar nemzetnek, hogy légy önmagad, mindenki más már foglalt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.”

Médianapló, 2021. augusztus 23.

A politika társas vagy társasági műfaj-e?

Az egyik olvasó elégedetlen a tegnapi okfejtéssel. Szerinte a miniszterelnök Oscar Wilde-től „kölcsönzött” szállóigéje kimeríti a plágium fogalmát. Oly régen foglalkozom szállóigékkel, hogy kerülöm a mondatkölcsönzés latin kifejezését. Ha utánajárunk egy szellemes és ütős mondatnak, akár két és fél évezredet is mehetünk vissza az időben.

Az ókori görög kultúrában vagy a rómaiban kimondta valaki, majd az aforizma eljutott a középkori kolostorokba, innen terjedt tovább a francia szalonokba, ahonnan német közvetítéssel kötött ki nálunk. Ekkor jött Molnár Ferenc. A New York kávéház „mélyvizében” belehallgatott a beszélgetésekbe, és ha jó mondatot hallott, följegyezte a kaucsuk ing-kézelőjére. Ezzel búcsúzott az asztaltársaságtól: „Mától kezdve én mondtam.” Magánemberként nem villogott vele, hanem beleírta a színdarabjába. Még a komornyikot is egyénítette vele, hogy az egymondatos epizodista is tapsot kaphasson.

Csínján bánnék az elsőséggel. A szállóige szájról szájra terjed, elvesznek belőle, hozzá is tesznek, és a kikristályosodott mondatot a legismertebb használója veszi a nevére. Attól kezdte ő mondta. Például a 168 Óra legutóbbi számában Buják Attila a szombathelyi előválasztással foglalkozott. Miközben a DK-s Czeglédy Csaba és az LMP-s Ungár Péter küzdelmét érzékeltette az ellenzéki képviselő-jelöltségért, tollából kicsúszott e mondat: „A politika társasági műfaj.” Ha beírom a keresőbe, a monitoron feltűnik Medgyessy Péter kijelentése 2008-ból: „A politika társas műfaj.”

Plagizált a kitűnő politikai szakíró? Még akkor sem, ha esetleg fölsejlett neki, hogy a volt miniszterelnök valaha mondott ilyesmit. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy korántsem Medgyessy Péter volt az első, aki társas műfajnak nevezte a politikát. Találnánk politikust, aki aki néhány száz éve már tűnődött azon, hogy magányos emberek ritkán formálják a politikát. A bejegyzés utáni összeállításban azért idézem az akkor még csak miniszterelnöknek készülő Medgyessy Péter másik mondatát is, mert kibontakozik belőle, hogy miként értelmezi a későbbi, immár lecsupaszított bon mot-ját.

A második érvem az, hogy Medgyessy társas műfajról értekezett, Buják pedig társaságiról. A kettő nem ugyanaz. A politikusé a pártban folytatott tevékenységre vonatkozik, az újságíróé inkább a tágabb értelemben közéletnek nevezett politikára. Például a kávéházi asztaltársaságokra, uram bocsá’: a szombathelyi talponállókban iszogatók beszélgetéseire is.

Tíz mondat a politika műfajáról

A politika kifejezetten az a műfaj, ahol nem lehet hazudni. (Fodor Gábor Fidesz-politikus, Zalai Hírlap, 1993. április 7.)

A politika nem a szeretet műfaja. Szeretni az embereket kell, a politikai társakkal meg együtt kell dolgozni. (Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter, Tolnai Népújság, 2001. április 13.)

A politika kegyetlen műfaj. Egy rossz mondat se marad büntetlenül. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszabadság, 2006. április 21.)

A politika társas műfaj. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, ATV, 2008. április 6.)

A politika nem a memória műfaja. (Heller Ágnes filozófus, 168 Óra, 2010. január 28.)

A politika nem spekulatív, hanem tapasztalati műfaj. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, 2014. július 26.)

Az álmodozás a politikától távoli és nem veszélytelen műfaj. (Boross Péter volt miniszterelnök, Heti Válasz, 2017. szeptember 14.)

A politika orális műfaj, és ebben én vagyok a legjobb. (Kelemen Anna felnőttfilm-színésznő, Facebook.com, 2018. február 20.)

A politikát értelmiségi műfajnak tekintem, de kihalófélben vagyok. (Lázár János Fidesz-politikus. 444.hu, 2018. május 16.)

A politika társasági műfaj. (Buják Attila újságíró, 168 Óra, 2021. augusztus 19.)

Médianapló, 2021. augusztus 24.