Posted by Paddington írása Ernest Cline: Ready Player Two-járól
Amikor a Ready Player One megjelent, a számítógépes szerepjátékok világa már a mindennapjaink részét képezte. A regénybeli OASIS komplex virtuális valóság, amit – 2011-ben még utópisztikus módon – olyan eszközökkel lehet használni, amelyek a valódi jelenlét illúzióját keltik. A második kötet megjelenésének idejére (2020 vége) ezeknek az eszközöknek egy része már elérhető. Az első kötetet megírása idején már küszöbön állt például a Google szemüveg piacra dobása. Wade Watts (gamer nevén Parzival) egy még ennél is fejlettebb technológiára lel öröksége között, amit azonban az alapító nem akart piacra dobni. Az ONI nevű eszköz lényegében lehetővé teszi, hogy a játékos tudata elhagyja a testét, és valóságosan is a virtuális térbe kerüljön. Elég félelmetes lehetőség, ám koránt sem tűnik lehetetlennek. Cline csavar még egyet a különösen hátborzongató technológia adta lehetőségen (és ezt sem elsőként teszi). Felveti, mi történik, ha a tudat akkor is képes életben maradni a virtualitásban, ha a test már nem létezik. Sőt: mesterséges intelligenciaként, a gépi tanulás segítségével tovább is fejlődik, ám nem feltétlenül jó irányba.
A Ready Player Two (RP2) 2048-ban játszódik, a nem is túl távoli jövőben. 2021-ben olvasva pedig sajnos nagyobb esélyét láthatjuk, mint tíz éve, hogy be is következzen mindaz, amit Cline disztópikus jövőként elénk tár. Az első kötetben Wade virtuálisan jár iskolába, ahogy más gyerekek is. Mindent számítógépes programok segítségével tanul. 2020/21-ben sok százmillió gyerek számára szűnt meg az iskolába járás lehetősége, és ha szerencsések voltak, legalább valamennyire részt tudtak venni virtuálisan valamilyen oktatásban.
A RP2 fájdalmasan figyelmeztet arra is, hogy az emberi kapcsolatok, találkozások, még a legfejlettebb technológia mellett sem helyettesíthetőek virtuális találkozásokkal és tevékenységekkel. Parzival, aki már az első történetben is magányos farkas volt, most még magányosabb. Barátaival lassan veszíti el a kapcsolatot. Éppen az történik vele, ami sok millió emberrel történt az elmúlt másfél évben. Rendszeresen találkozunk a virtuális térben, de találkozásaink csak a legszükségesebb munkamegbeszélésekre korlátozódnak, ami végveszélybe is sodorhatja a kapcsolatainkat.
Wade mindenesetre így jár. Ráadásul újdonsült milliárdosként azzal is szembesülnie kell, a csúcs közelében bizony ritkás a levegő. Mindenki iránt bizalmatlanná válik, hiszen a pénzhegy tetején nem tudható, hogy az új ismerősöket az ember vagy a bankók érdeklik.
Az RP2 története lényegében az első kötet újrázása, ám a szerző emelte a tétet, hogy érdekesebb legyen a regény. Hőseinknek itt is kincskeresésre kell indulniuk, ám már nem a meggazdagodás a tét, hanem rengeteg ember élete. A történetet Cline ismét teleszórta a 80-as évek popkultúrájával, ami az olvasót részben kellemes aha-élményekhez juttatja, részben arra ösztökéli, hogy utánanézzen a nem ismert forrásoknak. A cselekmény lassan csörgedezve indul, ráadásul Wade-nek segítségre van szüksége, hogy rátaláljon az első nyereményre. Ezt követően felgyorsul a sztori, sőt nyaktörő sebességre vált. Kicsit olyan érzést kelt, mintha nem lett volna hely és idő jobban kifejteni a kalandok folytatását, legalább feleannyira részletesen, mint az elején. Viszont a megoldásban fontos szerephez jut a Gyűrűk Ura világa, amitől az olvasóban megszólal a vészcsengő: ha egy kézben összpontosul a valódival összekötött virtuális világ feletti uralom, akkor lehetséges, hogy az legalább annyira veszélyessé válhat, mint Szauron gyűrűje?
Egy regény – különösen egy disztópia – minden olvasó számára a jelen valamifajta értelmezését segíti. Vannak kifejezetten társadalomkritikának szánt regények, de a pusztán szórakoztató céllal írottak is arra kényszerítik az embert, hogy elgondolkodjon, vajon mekkora eséllyel robogunk éppen az ilyen jövő felé. Cline elég magasra teszi a lécet, hiszen az első kötet világában nemcsak bezárt iskolákról olvashatunk, hanem egy olyan világról, amelynek gazdasága a félrekezelt járvány után teljesen összeomlott. Még nincs itt 2048, de fájdalmasan közel kerültünk hozzá. Mégsem kell véresen komolyan véve, egyfajta jóskönyvként olvasni a Ready Player Two-t. Ez a regény szórakoztatás céljából íródott. Mindenfajta hasonlósága a valósághoz csak a véletlen műve. De azért ne lepődjön meg az olvasó, ha a történettől kicsit libabőrös lesz.
A kiadó sosem nyúl mellé, ha Farkas Veronikára bízza egy-egy kötete magyarítását, nincs ez másként most sem. Az első kötet még Roboz Gábor keze munkája, ám annak, aki nem olvasta – esetleg csak a filmet látta – mindenképpen érdemes amazzal kezdenie. És az ígéretek szerint hamarosan ebből is elkészül a film, ami talán éppúgy egészen más lesz, mint a regény, de nem rossz (én legalábbis élveztem a filmet is).
Ernest Cline
Ernest Cline: Ready Player Two
Fordította: Farkas Veronika
Agave Kiadó, Budapest, 2021
432 oldal, teljes bolti ár 3980 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2985 Ft,
e-könyv változat 2980 Ft
ISBN 9789634198475 (papír)
ISBN 9789634198482 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Néhány nappal James Hallidaynek, az OASIS alapítójának legendás versenye után Wade Watts újabb világraszóló felfedezést tesz. Halliday széfjének a mélyén egy olyan technológiai újítás lapul az alapító örökösére várva, amely ismételten fel fogja forgatni a világot, az OASIS-t pedig ezerszer bámulatosabbá és lebilincselőbbé teszi, mint amire Wade valaha is gondolni mert volna.
Ez a titok azonban újabb rejtvényt és küldetést is hoz magával egy titokzatos nyereményt ígérve. Ráadásul váratlanul elképzelhetetlen hatalmú ellenfél bukkan fel, aki képes végezni akár milliókkal is, hogy elsőként érjen célba.
A Ready Player One régóta várt folytatásában nem csak Wade élete és az OASIS jövője forog kockán: a játszma tétje a teljes emberiség sorsa!