Posted by Szele Tamás
Megint ott tartunk, ahol mindig. Az ember előkészíti alapos műgonddal a témáját, körbejárja, utánanéz, dokumentál, hátteret keres, fordít és forrásokat kutat, aztán szembejön az utcán egy magenta színű csodaszarvas turulmadárral, és dobhatjuk ki az eddigi munkát, mert ez kihagyhatatlan.
„Ilyen állat tényleg nincs.”
Ez szakadt ki belőlem a látványtól elsőre, meg még valami ősi, rusztikus, valami nagyon magyar, ami alapjában bizonyítaná, hogy Árpád véréből fakadtam, de nem tűri a nyomdafestéket, pedig a szittya eredet tökéletes bizonyítéka, ha valaki ezt a kifejezést használja hirtelen indulatában. Annyit segítek, hogy „B”-betűvel kezdődik és „…meg”-gel végződik.
Sőt, még lószerszámokat is emlegettem, teljesen spontán. Ami megint csak ősmagyar dolog, Verecke híres útjára emlékeztet. De mi a sallangos, cifra, paszomántos istennyila ez, mégis?Az ebben az írásban előforduló képek az augusztus huszadikai felvonulás díszletei, és, hogy előre lelőjem a poént: nem így fognak kinézni.
Hanem ígyebbül!
Akkor nézzük magukat a gördülő csodákat. „Csodát” írok, mert egyszerűen nem találom a magyar nyelvben azt a kifejezést, ami pontosan leírna egy kerekeken gördülő, pink-magenta csodaszarvast, amely szemmel láthatóan Meotisz mocsarai óta képtelen megbékélni valóban meghökkentő külsejével és a megfelelő szervek már sokadjára utasítják el kérelmét, melyben azért folyamodik, hogy hétköznapi parkolóőrré operáltathassa magát, így az arctalan tömegben elvegyülve végre unalmas és szürke életet élhessen. Nem, neki így kell élnie, hát nem csoda, hogy kirí a környezetéből és észrevették két fiai szép Enéhnek, ez nem tudom, hol lehetne rejtőszín, a meotiszi mocsárban biztos nem, idáig szaladt Hunorék elől, de még most is ide-oda gurigázzák szerencsétlent… Mi ez?
Egy mondat szaladt ki a számon másik lehetőségként: Pozsonyi csata a vásári csattogós lepke műfajában előadva.
Ha csak az nem. Vagy valami. De az sem biztos, hogy valami, viszont mindenképpen megy valahova. Az látszik, azért van kereke. Motorja is kell legyen, kell hajtsa valami őt is, a társait is. Mert vannak társai.
Rögtön a legközelebbi rokona a hasonszőrű, illetve hasontollú, bocsánat, hasonszínű pink-magenta turul, az is gurulni fog, bár ez egy madártól merőben szokatlan (igaz, a szarvasok sem kerekeken járnak). Ezt azért bölcsebb volna nem az Üllői út környékén mutogatni, mert még valaki azt hiszi róla, hogy a Fradi-sassal gúnyolódnak, és megkergetik az ultrák a felvonulást.
Ezen kívül szerencsénk lesz láthatni Szent István királyt, szintén mobil változatban, szemkápráztatóan csillogva, egyik kezében kard, másikban kettős kereszt, mintegy négy méter magas és mozgását valószínűleg belső égésű motor biztosítja, ahogy a többi csodáét is. Lesz nekünk csillivilli négyütemű Szent Istvánunk. Akit pont a neve napján és szentté avatásának évfordulóján azért mégsem ábrázolnék ilyen formában, mi több a fején is ott van a Szent Korona, de mögötte is fog gurulni, nagyobb változatban, hogy a rövidlátók is csodálhassák.
Bár a menet sorrendjéről nem tudok bővebbet, olyan is elképzelhető, hogy a csodaszarvas kergeti a koronát, Szent István meg a turult. És még volnának variációk. Mindegy, annak örüljünk, hogy legalább lánctalpa nincs egyiknek sem.
Mikor ezek a rettentő csodák elém kerültek a világhálón, először azt hittem, valaki parodizálja a nemzeti ünnepet, dörmögtem is magamban, hogy „ej, nem kéne…”, de kiderült, hogy ez nem vicc, ez komoly, és tény, hogy viccnek kicsit durva is volna. Az Indexből tudtam meg, hogy:
„Az ünnepséget pénteken egy monumentális felvonulás nyitja: délelőtt 10 órakor, az Oktogonról guruló díszletekkel, installációkkal, szobrokkal és sztárfellépőkkel indul a menet a Hősök tere felé. A látványos forgatag megidézi, mi több életre kelti a magyar mondavilág alakjait és nemzeti szimbólumainkat. Az eseményt A Játékkészítő és az Álomutazó produkciót jegyző kreatív-művészcsapat álmodta meg, művészeti vezetője Juronics Tamás, Kossuth-díjas művész, producere pedig Illés Gabriella.”
Sőt, az egészet Péter Szabó Szilvia vezeti. Ezzel nincs is baj, a hölgy csinos, a hangja kiváló, csak hát… miféle felvonulás ez? Mit mond róla ő maga az Indexnek?
„Maga a felvonulás Magyarország alapításának történetét három szakaszra bontja, a Föld, a Haza és a Nemzet, melyek közül én a produkció elején, a Föld szakasznak leszek a kulcsszereplője. A FELVONULÁS ELEJÉN MEGÉRKEZEM EGY TURULMADÁRRAL, MINT A MAGYARSÁG SÁMÁNASSZONYA, SZIMBOLIKUSAN PERSZE, majd lesz egy koreográfiám két különböző tánckarral, Fitos Dezső és Kuruc Sándor táncosaival. Amikor ennek a résznek vége, akkor megérkezik a csodaszarvas, mert ugye a turul meg a csodaszarvas voltak, amelyek az eredetmondák szerint szimbolikusan vezették a bevándorló magyarokat a honfoglalás korában, ez a két állat adott nekik erőt. Végül a saját gitárosommal el fogjuk játszani az „Indulj el egy úton” című gyönyörűséges magyar népdalt. Ezt követően haladunk tovább a felvonulással egészen a Hősök teréig.”
Akkor nem elég a látványorgia, ez az egész még zenélni is fog! Hát ez felteszi a koronát a showra. Ha vonulnának velük köcsögdudások, tekerőlanosok és csimpolyások is, maga lenne a tökély. De így is az. Eddig ugyan nem tudtam, hogy a Föld, a Haza és a Nemzet történelmileg elkülönül egymástól, mintegy időrendiség áll fenn közöttük (bár azt sejtettem, hogy a Föld előbb létezett, mint a másik kettő), de ha így, akkor így. További értékes részlet, miszerint:
„Ezen kívül van egy 60 méteres varrott, magyar zászló is és egy korona, ami akkora, hogy szinte egy egész zenekar elfér benne.” Ez már szürrealizmus. Zenekar a Szent Koronában. Lehet ezt fokozni? Lehet. Ugyanis kiderült, hogy a díszletkocsik nem ilyen színűek lesznek, ez a pink-magenta tulajdonképpen a felületet védő fólia színe. Azt majd leveszik róluk, és alatta már egészen másképp fognak kinézni.
No, hála Istennek, mondja az ember. Csak nem ment el a szervezők esze teljesen. Hát ne tessenek fellélegezni. A díszletkocsik igazából tükörrel vannak borítva! És tényleg, látszik is szegény Szent Istvánon, rajtra már nincs fólia. Csak flitter. Hogy ez az egész miképpen fog sziporkázni a holnapi verőfényben, arra kevés a szó és az is cserbenhagyja az embert. Valami pompázatos lesz, az már biztos is. Kár, hogy egy apróságot figyelmen kívül hagyott a díszlettervező. A tükör nem csak visszaveri a fényt, hanem a széle töri is. Tele lesz holnap az Andrássy út szivárvánnyal, ha akarják, ha nem.