>Afganisztán már tálib irányítás alatt kezdte meg a napot, miután vasárnap elfoglalták a fővárost, Kabult – húsz éves korszak zárult le az országban. Az afgán kormány összeomlott, jelentések szerint az elnök Üzbegisztánba menekült. A reptéren káosz uralkodik, ezrek próbálnak menekülni a fővárosból. A tálibok politikai irodája szerint vége a háborúnak Afganisztánban, és hamarosan tisztázódik az új rendszer formája. Mohammed Naim szóvivő az Al Jazeerának azt mondta, gondoskodnak az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.
A tálib tárgyalási bizottság tagja, Suhail Shaheen úgy fogalmazott, “az afgán nép igénye és akarata egy afgán inkluzív kormány. “Ők akarják ezt a kormányt, tehát ez egy népfelkelés.” Twitteren hangsúlyozta, hogy utasították harcosaikat, hogy hagyják békén az afgán civileket. “Az Iszlám Emirátus utasította a mudzsahedeket, és ismét utasítja őket, hogy senki sem léphet be senki házába engedély nélkül. Senki életét, vagyonát és becsületét nem szabad bántani, hanem a mudzsahedeknek kell megvédeniük.”- írta
A volt afgán elnök, Ashraf Ghani, miután elmenekült az országból, közösségi oldalán azt írta, azért döntött így, hogy elkerülje a vérontást. A BBC információi szerint közben az ország korábbi elnöke, Hamid Karzai tagja a hatalomátadást koordináló tanácsnak.
A tálib lázadók lettek egyértelműen Afganisztán urai, és a brit vagy a NATO-erők biztosan nem térnek vissza oda, hogy harcoljanak ellenük – jelentette ki Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a Sky News hírtévének adott nyilatkozatában. A kabuli repülőtér katonai része biztonságos, és Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kimenekíthesse az országból a brit állampolgárokat és a brit kötődésű afgánokat – tette hozzá. “Repülőgépeink befogadóképességének megfelelően naponta 1200-1500 embert szeretnénk elszállítani onnan, és fent is tartani ezt az ütemet” – mondta.
Nagy-Britannia is áthelyezte nagykövetségét Kabul városából annak repülőterére. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés volna a miniszternek látni a tálib zászlót lengeni a volt brit nagykövetségi épületen, azt válaszolta: “Az már nem a nagykövetség, csak egy épület, és enyhén szólva egyikünk sem akarta, hogy így alakuljanak a dolgok.” A miniszter szerint egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy London elismerje a tálibokat Afganisztán kormányának. “Azt hiszem, sok minden történik még addig, amikor ezt a döntést meghozzuk. A puding próbája természetesen az lesz, hogy a tálibok mit csinálnak, nem pedig az, hogy mit mondanak” – jelentette ki Wallace.
Boris Johnson brit kormányfő vasárnap azt mondta: a nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerniük a tálibokat Afganisztán kormányaként, hanem egységesen kell cselekedniük. “Világossá kell tenni a tálibok számára, hogy országuk nem lehet a terrorizmus melegágya.” Johnson nagyon nehéznek nevezte a kialakult helyzetet, és tudatta, hogy kormánya számára most az az elsődleges, hogy minél előbb a lehető legtöbb brit állampolgárt és az őket segítő helyieket biztonságban lehessen tudni.
Merkel: a keserű fejlemények elválaszthatatlanok az amerikai csapatkivonulástól
A német hadsereg hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben. A kormányfő a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi ülésén hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr képességei korlátozottak, így a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani. A német katonáknak hozzávetőleg tízezer embert kell kimenekíteniük. Egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból. A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni – fejtette ki a kancellár. Angela Merkel kiemelte: a “keserű” afganisztáni fejlemények elválaszthatatlanok a washingtoni vezetés azon döntésétől, hogy kivonják az amerikai csapatokat az ázsiai országból, és elválaszthatatlanok a bevonulás előzményétől, az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásoktól is.
Az amerikai nagykövetség épületéről is leszerelték már a zászlót, a külügyminisztérium megerősítette, hogy a teljes személyzetet kimenekítették a Hamid Karzai reptéren levő táborukba, melyet a NATO katonái őriznek. Több ország is küldött csapatokat, hogy segítsék a menekülést, az USA-nak már 6000 katonája állomásozik a térségben. A repülőtér vasárnap leállította a menetrend szerinti járatok kiszolgálását, és csak katonai szállító repülőgépek indítására szolgál.
Címkép: Az Al Jazeera tévé közvetítése a kabuli elnöki palotából