Kaltenbach Jenö
>Naná, hogy kihasználja az olympiai sikereket, legalábbis amit ő és a hasonszőrűek annak tartanak, ezért aztán terjedelmes interjùt adott a Nemzeti Sportnak. Nem ez az érdekes, hanem az, hogy abban szabadjára engedte macsò érzelem világát, miután azon külön örvendezett, hogy az érem szerzők tùlnymò többsége férfi és kifejezte reményét egy ùj “férias” világ eljövetelében.
Nem vagyok pszichiáter, lélekbùvár, de azt tudni vélem, hogy a mùlt diktátorainak többsége gyerekkori traumákat cipelt magával élete végéig. Orbánròl meg ugye, saját szíves közléséből is tudhatò, hogy volt gyerekkori traumája bőven és maga beszélt skizoid hajlamairòl is.
Most már csak azt kellene eldönteni, hogy személyiség zavarnak tudhatò e be mindaz amit mond, tesz, vagy valamiféle látnoki, küldetéstudat dominál benne. Az a hit, hogy az évtizedek òta, a világ nyugati felén uralkodò liberális demokrata eszmevilág, és az azt megvalòsítò közösségi intézményrendszer tùl van a zeniten. Egy ùj-régi eszme és életforma hajnalánál vagyunk, a nyugat, Oswald Spengler által száz évvel ezelőtt megjòsolt alkonyánál, és a világ, ùj alternatíva híján nem tehet mást mint visszanyùl a mùlthoz, leporolja kicsit “modernizálja” a régi 19. századi, valaha bevált szemléletet, mòdszereket, életmòdot.
Azt ahol a férfi még megfelelt a konzervatív ideálnak, mint családfenntartò, mint a család feje, a nő meg visszaszorul oda ahonnan a szüfrazsett forradalom előtt volt.
Az állam ügyei erős férfikezet igényelnek, a konfliktusok “férfias” küzdelemben rendeződnek, így kerek a világ.
Csak ne tudnánk, hogy ebből a miliőből sarjadtak azok a pusztítò eszmék, amelyek százmilliònál is több életet követeltek és olyan nevek fémjelzik, mint Hitler, Mussolini, Sztálin, PolPot stb.
Hölgyeim, legalább önök térjenek észhez, amíg nem késő…!!
Címkép: Amerikai plakát, cím ez volt: Meg tudjuk csinálni! (We can do!)