Orosz-kínai hadászati gyakorlat Kína területén

Posted by

A manővereken több mint tízezer katonát, 200 páncélost, 90 tüzérségi ágyút, több mint 100 rögzített és forgószárnyú repülőgépet, valamint kínai szárazföldi és légierő egységeket vontak össze. Orosz részről a keleti katonai körzet katonai alakulatának gépesített lövész egységei, a kerület légi erejének és légvédelmi hadseregének Su-30SM repülőgépei, valamint a katonai parancsnoki központok tisztviselői vettek részt rajta.

A hadgyakorlat aktív szakaszában az orosz és a kínai csapatok közös felderítést végeztek, megkeresték és észlelték a feltételezett ellenséget, szárazföldi és légi terrorellenes akciót hajtottak végre légi támadással és a terroristák fellegvárának elfoglalásával, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a közös offenzívához. Logisztikai támogatást és lő feladatokat is gyakoroltak repülőgépek és pilóta nélküli légi járművekkel.

A hadgyakorlatot megszemlélte Szergej Sojgu orosz, és Wei Feghen kínai védelmi miniszter. Feghen „teljes sikernek” minősítette a gyakorlatot, és azt mondta, hogy tükrözi a két ország egymásnak nyújtott kölcsönös támogatását, a hadseregközi kapcsolat magas szintjét. Hangsúlyozta, hogy a hadgyakorlat nem irányul harmadik országok ellen, hanem közös reagálás a kockázatokra és a kihívásokra. „Nagy jelentőségűnek” nevezte, hogy kínai területen először tartottak ilyen jellegű hadgyakorlatot orosz erőkkel.

A Békekör tudósítója felhívta a figyelmet arra, hogy a Kínában véget ért hadgyakorlattal egy időben a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) keretében orosz-tádzsik-üzbég gyakorlatokat tartottak az afgán határnál. Azt gyakorolták, hogyan védjék meg magukat egy Afganisztánból kiinduló esetleges támadástól. Ősszel orosz-fehérorosz stratégiai gyakorlatot tartanak Zapad-2021 fedőnévvel. Mint Sojgu közölte, a gyakorlat nem irányul egyetlen ország vagy katonai szövetség ellen sem.+++