A magyar tagozat nagyon komoly motorja a Babeș–Bolyai egyetemnek

Posted by

 

Egy világszinten is rendkívüli időszak után hamarosan új tanév kezdődik a BBTE-n: a nehézségek ellenére azonban mindeközben fontos eredmények is születtek. Markó Bálint rektorhelyettessel Tőkés Hunor, a Transindex.közéleti újságírója beszélgetett.

Hogyan birkózott meg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, az ország legnagyobb és legelismertebb tanintézménye a járványhelyzettel, milyen fejlesztésekkel készülnek a rendkívüli módon, hibrid oktatásban induló új egyetemi évre? A rendszeresen megjelenő hazai és nemzetközi egyetemi rangsorokon való jó szereplés milyen adalékot jelent a számukra, egyáltalán mekkora súlya van az egyetem, valamint az oktatók és hallgatók életében? A BBTE ráadásul ősztől 5000 diákját kívánja bevonni a virtuális és kiterjesztett valóság eszközeivel kiegészült, új típusú oktatásba. Markó Bálint rektorhelyettessel többek között ezeknek a felvetéseknek a mentén beszélgettünk.

– Egy mindenképpen kihívásokkal teli időszakot zárt a BBTE, meglepetésekre viszont a következő tanév során is lehet számítani. Hogyan élted meg mindezt rektorhelyettesként?

– Amikor az új mandátum elkezdődött, az első néhány hét után úgy éreztem, mintha egy teljesen más világba csöppentem volna: a COVID-19 alaposan átalakította mindannyiunk életét. Rektorhelyettesként és a koronavírus miatt létrehozott egyetemi bizottság alelnökeként is kihívásokkal néztem szembe a járványhelyzet miatt. A különleges helyzet pedig gyors alkalmazkodást kívánt, így sok mindenen változtatnunk kellett, méghozzá úgy, hogy az általunk kidolgozott új programtervet is megvalósítsuk. Egy nagyon izgalmas, produktív és dinamikus időszakon vagyunk túl, ami ugyanakkor borzasztóan stresszes volt.

– Melyek a legfontosabb következtetések, amelyeket levontál magadnak? 

Markó Bálint rektorhelyettes, forrás: BBTE
Markó Bálint

– A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Románia legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely 15 városban, 21 helységben, 13 megyében van jelen. Több mint 45.000 diákunk és 3.000 alkalmazottunk van, a nagyság pedig olykor problémákat okozhat, például egy ilyen járványhelyzetben. A tapasztalat mégis azt mutatta, hogy ez a hatalmas infrastruktúra nem fékként működik a BBTE esetében. Az intézményi struktúránk – és hogy minden szintnek megvan a felelőse -, proaktívan működött, és hozzásegítette az egyetemet az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
A másik tanulság az, hogy a BBTE-nek vannak eddig fel nem ismert erőforrásai. Azaz komoly tartalékaink vannak akár humánerőforrás, akár energia tekintetében. A távoktatási platformokról például nem gondoltuk volna, hogy mekkora lehetőség rejlik bennük, viszont gyakorlatilag lehetővé tették, hogy relatíve zökkenőmentesen tudjunk átállni az online oktatásra. Általa egy hét után – ha nem is ideálisan –, de mindenhol valamilyen módon megkezdődhetett a tanítás. Azóta pedig folyamatosan fejlődünk az online oktatás terén.

– A nemzetközi és világszínvonalú egyetemi rangsorolások esetében is történtek változások. Hogy ezt folyamatában lássuk, kérlek beavatnál abba, hogy egyáltalán miért is fontos a diákok, az oktatók és egy egyetem számára a rangsorolás?
– Az olimpia időszakában is láthattuk, hogy mindenkit jó érzéssel tölt el, ha valamelyik ország sportolója dobogós lesz, de már az olimpiai részvétel is fontos, és komoly teljesítmény áll mögötte. Ez az egyetemi rangsorok esetében is így van. És túl azon, hogy jól érezzük magunkat attól, hogy jól teljesítünk (ami nyilván a diákok és tanárok szempontjából is pozitív, mert tudják: jó helyen tanulnak, tanítanak), a rangsoroknak nagyon fontos diagnosztikai értéke van, hisz az egyetemeket minden évben objektív és egymáshoz képest változatos indikátorok mentén mérik fel. Egyfajta auditként tükröt tartanak számunkra is, amiből kiderül: hol állunk másokhoz képest; mi az, ami működik és mi az, amivel még komoly tennivalónk van. Azaz, hogyan halad a világ körülöttünk, és a világ haladásához képest, mi hogyan állunk. Nyilván kevesebbszer mondjuk, de fejlődni való mindig van, ennek a láthatóvá tétele pedig nagyon fontos az egyetemek számára. A harmadik szempont pedig az, hogy a rangsor egyfajta visszaigazolása is annak, hogy amit teszünk azt jól tesszük-e.

 Tehát egyfajta önreflexió az oktatás minőségének javítására, amelyet egy független kutatás tesz lehetővé. Milyen szempontoknak kell megfeleljenek az egyetemek, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el egy ilyen rangsoron?
– Ahogy az olimpián sincs mindenkinek egyértelmű helye, mert meg kell felelni bizonyos minimum standardoknak, úgy az egyetemi rangsor esetében is megvannak az alapelvárások. Ugyan széles skálán mozognak a rangsoroló platformok, és csak néhányan alkalmaznak azonos indikátorokat, de szinte mindenhol – a komoly rangsoroknál pedig mindenképpen –, a részvétel alapfeltétele a nemzetközi láthatóság. Aki nem éri el ezt a küszöböt, az nem jelenik meg a rangsorban.
Ez nem azt jelenti, hogy a nem rangsorolt egyetemet nem mérték fel. Gyakran például a világszerte felmért húszezer egyetemből csak ezerötszázat rangsorolnak. A fennmaradó 18.500 felsőoktatási intézmény effektíve nem éri el a minimumküszöböt sem, ezért a továbbiakban velük érdemben nem tudnak foglalkozni. Tehát, már önmagában az jelent valamit, hogy valaki eljut arra a szintre, hogy rangsorolják. Egy BBTE szintű egyetemnél viszont egyenesen elvárható az, hogy megüsse a minimum láthatóságot. Így minket inkább az foglalkoztat, hogy a rangsoron belül hol helyezkedünk el, és hát azt láthatjuk, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem évek óta – romániai szinten – az első helyen található; az Egyetemi Metarangsorban pedig – ami az összes jelentős nemzetközi rangsort összesíti –, szintén elsők vagyunk.

– A BBTE-t, Románia első egyetemeként, a brit Quacquarelli Symonds (QS) rangsoroló platform QS STAR nemzetközi vizsgálata is felmérte, és a legmagasabbnak számító öt csillaggal értékelte. Mit jelent ez a BBTE-re nézve?
– A QS önmagában is egy rangsoroló platform, és ahogy valaki – bizonyos indikátorok mentén – eléri az általa elvárt szintet, azt beteszi a rangsorába. Emellett azonban van egy auditáló szolgáltatásuk is, a QS STAR, amely magánál a QS-nél is sokkal komplexebb, mert nagyon sok indikátort felölel és maga a felmérés is egy hosszabb folyamat. Négy évvel ezelőtt a BBTE-vel már levezényeltük ezt a folyamatot, és akkor négy csillagot értünk el. Ebben az évben viszont lezárult az előző audit periódusa, és úgy gondoltuk, hogy ennél magasabb szintet is el tudunk érni. Arra ugyanis a járványhelyzet megtanított, hogy nagyobb erőforrásaink és kapacitásunk van, mint ahogy előtte gondoltuk volna. Ebben az évben beindítottuk újra az auditálási folyamatot, és várakozásainkat visszaigazolva, a BBTE valóban öt csillagos, világszintű egyetemi minősítést kapott a QS STAR-tól.

– Mire világított rá pontosan a QS STAR audit?
– Megmutatta például, hogy az egyetem kulturális implikációja, azaz a kulturális életben való jelenléte és a társadalmi beágyazottsága hatalmas. Amikor a QS megkérdezte tőlünk, hogy van-e egy évre levetíthetően több mint száz díjunk, amelyet egyetemi alkalmazottak vagy diákok kaptak, akkor elsőre én sem gondoltam volna, hogy nem csak azt tudom majd válaszolni, hogy van, hanem hogy ennél bőven többel rendelkezünk. Felmerült az is, hogy milyen céges kapcsolataink vannak, milyen rendezvényeket szervezünk. Erre szintén azt tudtuk válaszolni, hogy bizony a BBTE tényleg kultúraformáló és aktív részese a társadalomnak, mert olyan hallgatók tanulnak és oktatók tanítanak nálunk, akik a kulturális és vállalati életnek az egyetem alatt is részesei. Emellett a QS természetesen rávilágított arra is, hogy hol vannak még tennivalóink. Tovább kell például dolgoznunk az egyetem nemzetköziesítése terén. Az akadémiai teljesítményünk pedig nagyon jó, de mindig van rajta még mit javítani. Persze, nem is azt vártuk, hogy a QS azt mondja, behúzhatjuk a kéziféket, mert minden rendben van, az valahogy természetellenes lett volna.
Ugyanakkor, látva az audit háttéradatait, egyértelművé vált számunkra, hogy a magyar tagozat nem egyszerűen csak része a BBTE-nek, hanem egy nagyon komoly motorja is az egyetem teljesítménynek. Ezt eddig több rangsor is kimutatta, de a QS STAR-nál nagyon szépen látszott, hogy a BBTE magyar tagozata önmagában is mennyire hozzájárul az öt csillag meglétéhez.

– A magyar tagozat tehát az eredményesség növeléséhez is erőteljesen hozzájárul?
– Igen, egyértelműen. Kárpát-medencei szinten pedig nem semmi, hogy az erdélyi magyarság fiataljai egy olyan egyetemen tanulhatnak teljesen magyarul, ami nem csak a legnagyobb egyeteme annak az országnak, ahol élnek, hanem a legjobb is, amely nemzetközi szinten is öt csillagos. Nem tudom hányan mondhatják még ezt el magukról a Kárpát-medencében, de egy biztos, a BBTE, és rajta keresztül mindazok a diákok, akik akár erdélyiek, magyarországiak, vajdaságiak, kárpátaljaiak és nálunk tanulnak, ezt biztosan elmondhatják magukról. Erre pedig büszkék lehetünk!

– Ha már többször is beszéltünk arról, hogy mennyire véget nem érő folyamat a fejlődés és a fejlesztés, általánosságban nézve, a BBTE-nek mivel kell az eredményességét növelnie?
– A COVID-19 óta hibriddé vált ez a dolog, hiszen meg kell felelnünk az új kihívásoknak és fejlődnünk kell benne, másrészt pedig meg kell törni azt a mókuskereket, ami főleg finanszírozási, de strukturális kérdés: a fejpénz alapú támogatás esetén a minőséget némileg háttérbe szorítja a mennyiség. Az elmúlt évben a BBTE zászlóshajója volt annak, hogy előrelépések történjenek ezen a téren, és a központi finanszírozásban egyre erőteljesebben jelenjenek meg a minőségi indikátorok. Másrészt a COVID-19 felerősítette azt a folyamatot is, amelyben – minimum a BBTE-n belül – a tanulás és tanítás egy kooperatív játékká válik, olyan értelemben, hogy a diák ne csak a tudást sajátítsa el a tanártól, hanem a tudás generálásának a folyamatát is tegye magáévá. A BBTE-nek ez egyértelműen deklarált célja, ha pedig sikerül az intézményen belül teljes mértékben általánossá tennünk, akkor az egyetemi oktatásban paradigmaváltás történik.

 Milyen fejlesztéseket vezetettetek be?
– A BBTE nagy hangsúlyt fektet a szakmai gyakorlatok támogatására is a diákjai számára, és ennek jegyében ma már elmondhatjuk, hogy amennyiben szakmai gyakorlatot akarnak végezni a diákjaink, akkor ezt a Dunától a tengerig, a hegyektől a síkvidékig bárhol megtehetik, és ugyanez vonatkozik az oktatók által végzett terepkutatásokra is.
Tavaly ősztől a resicabányai egyetem a BBTE részévé vált, ezzel teljessé vált az Észak-Dél tengelyünk, hiszen az északi és déli végeken egyaránt, Máramarosszigeten és már Resicabányán is van kihelyezett tagozatunk, ezáltal már klasszikus mérnöki domíniumokból is kerültek szakok hozzánk, ami komoly előrelépésnek számít. Sőt, Lászlóvára lévén a Duna mentén rendelkezünk egy kutatóközponttal is. Néhány hete pedig a zsibói botanikuskertként ismert, valójában Zsibói Biológiai Kutatóközpontként működő Szilágy megyei intézmény szintén az egyetem részévé vált. És a jelek szerint a Konstanca megyei Neptunban található épület megszerzésével kijáratot szereztünk a Fekete-tengerre, hisz ott a BBTE új kutatóállomással fog rendelkezni.
A másik célunk egyéni pályamodellek bevezetése volt az egyetemen belül, és hogy ehhez kössünk fejlődési lehetőségeket, feladatokat. Ennek megfelelően tavaly ősztől sikerült életbe léptetni az egyéni karriertervek rendszerét, s a továbbiakban az egyéni teljesítmények felmérése is az egyéni vállalások mentén történik majd. Tudomásunk szerint ehhez hasonló rendszert sehol máshol nem alkalmaznak az országban. A rendszer egyediségét bizonyítja az is, hogy az Európai Unió most kezdett el tárgyalni egy hasonló multidimenzionális minősítési rendszer bevezetéséről, ami nálunk már egy éve működik.
A harmadik cél szorosan kapcsolódik az új pedagógiai paradigmaváltáshoz. Az online oktatás ugyanis állhat annyiból, hogy Zoomon keresztül levetítem a diákoknak a bemutatót, de ennél azért tovább is lehet lépni. Ebben az előrelépésben többek között az EON Reality-vel kötött partnerségünk is segít bennünket a virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszköztárával. A 2021-2022-es tanév alatt a diákok óráit nem csak egyszerűen színesebbé és élménygazdaggá szeretnénk tenni, hanem egy teljesen más szintre emelnénk. Az erre a célra létrejött BBTE-EON-XR Központ képzésére már közel 500 oktatónk beiratkozott, ősztől pedig 5000 hallgatónkat fogjuk regisztrálni ezen a platformon. A tervek szerint a diákok összetétele évente változni fog attól függően, hogy melyik tanár alkalmazza ezt a módszert a tanításhoz.

– Leghasznosabb talán az orvostudományi és mérnöki szakok esetében lehet, de gondolom az összes karra ki szeretnétek terjeszteni a magas szintű technológia alkalmazását.
– Első látásra úgy tűnhet, mintha valóban ezeken a területeken lenne releváns a virtuális és az augmentált valóság módszerek biztosította lehetőségek alkalmazása, de természetesen az összes szak lehetőséget kap majd a használatára, mert ha belegondolunk, akár egy zenekar struktúrájának elmagyarázása is egyszerűbb lehet ilyen módszerekkel. Ez ugyanis nem csak egy kép, amit forgatok vagy mozgatok, ennél sokkal több lehetőséget tartalmaz, például be is lehet szkennelni tárgyakat, amiket aztán felhasználhatok oktatásnál. A művészettörténet oktatásánál pedig pl. a diákok bejárhatnák a külföldi múzeumokat is.

Soós Annával, a BBTE rektorhelyettesével korábban az éppen zajló felvételi beiratkozásokról is beszélgettünk, de megkérdeztük a Művelt Románia tervezetről is. Vele készült interjúnk itt olvasható.

—————-

A BBTE jelenleg hat kutatóállomással rendelkezik: Árokalja (Beszterce-Naszód megye), Danubius Kutatóállomás (Krassó-Szörény megye), a Zsibói Biológiai Kutatóközpont (Szilágy megye), Jósikafalva (Kolozs megye), Nagybár (Hunyad megye) valamint a Hadrian Daicoviciu Didaktikai, Régészeti és Interdiszciplináris Kutatóállomás (Hunyad megye).A szerkesztő megjegyzése

Különösen az átvételkor kimaradt hivatkozások miatt az interjút érdemes egészében, “eredetiben”, a Transindex felületén elolvasni.

Új Hét