Matolcsy támadja az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját

Posted by

A Hungarian Spectrum írásának magyar változata

Balogh S. Éva

>Már jó ideje ismert, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter nem értenek egyet az ország gazdaságpolitikájának bizonyos alapkérdéseiben.

Mindkét férfi fontos pozíciókat töltött be a korábbi Fidesz-kormányokban. Varga a Fidesz egyik legkorábbi tagja volt, 1990 óta országgyűlési képviselő. Az első Orbán-kormányban (2001-2002) pénzügyminiszter volt. Erős politikai háttere miatt némileg meglepő volt, hogy 2010 után Vargát nem választották meg azonnal a három gazdasággal foglalkozó minisztérium egyikének élére. Csak 2013-ban nevezték ki nemzetgazdasági miniszternek, a Magyar Nemzeti Bank elnökévé kinevezett Matolcsy György helyére. 2018-ban lett pénzügyminiszter, ezt a tisztséget Orbán Viktor állította vissza, miután 2010-ben megszüntette a minisztériumot, és két külön minisztériummal, a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési minisztériummal helyettesítette.

Matolcsy, aki tíz évvel idősebb Vargánál, közgazdászként kezdte pályafutását, és a késő Kádár-rendszer idején gazdasági agytrösztöknek dolgozott. A demokratikus kormányzás beköszöntével négy évet (1990-1994) töltött a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál,  igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként. Magyarországra való visszatérése után a Fidesz egyik gazdasági tanácsadója lett. Az első Orbán-kormányban, 2000-ben lett gazdasági miniszter, Chikán Attila helyére, akinek telefonszámát megtalálták a jelenlegi kormány által valószínűleg lehallgatott személyek listáján. Matolcsyt 2010 májusában nemzetgazdasági miniszterré nevezték ki, ezt a pozíciót hagyta el, miután kinevezték a jegybank elnökévé.

A két férfi közötti legújabb csörte június 22-én kezdődött, amikor Matolcsy rövid véleménycikket írt a Magyar Nemzetben. Ebben kritikusan reagált a 2022-es költségvetésre és annak 5,9 százalékos hiánycéljára, mert szerinte az ilyen célok “szükségtelenül jelentős kockázatokat hordoznak” a magyar gazdaság számára. Mivel Orbán Viktor politikai szótárában oly divatosak a katonai kifejezések, Matolcsy felvázolta azt a négy hadjáratot, amelyet 2010 óta folytat “a költségvetési egyensúly és a hiánycél 3-3,4%-os szinthez közeli szintre való visszaállítása érdekében”. Ezt követte az elért eredmények önelégült felsorolása, beleértve az “elmúlt két év összetett válsága hatásainak sikeres kivédését”.

Egy hónappal később, július 26-án Matolcsy egy újabb véleménycikkel tért vissza a Magyar Nemzetben “Áttérés az okostőke-intenzív pályára” címmel. Ezúttal nemcsak az 5,9%-os hiányt bírálta. A költségvetési vita középpontjában szerinte a kormányzati beruházások összetételéről szóló vita áll.  Bár az uniós országok közül Magyarországon a legmagasabb az állami beruházások aránya, ezek háromnegyede építési beruházás. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges “intelligens” beruházások aránya. “Az állam “vasba és betonba” fektet, nem pedig készségekbe, intézményekbe és agyakba”. És “ha a digitális beruházások alacsonyak, az építőipari beruházások pedig magasak, akkor a termelékenység növekedésének forrása kevés”. Tovább kritizálta a kormány politikáját, amikor rámutatott, hogy Magyarországon “a háztartások és a családok beruházásainak alacsony aránya magas megtakarításokkal párosul”. Valójában “az állam a családok helyett főként az építőiparba fektet be, ahelyett, hogy a családok a vállalkozói tevékenységbe, a tudástőke-képzésbe és más üzleti beruházásokba fektetnének be”.

Orbán és Matolcsy kedve most talán nem ilyen jó

 

Varga Mihály bizonnyal nem lobbanékony, reakciói általában visszafogottak. De ezúttal, a hónap elején az ATV-ben a Csuhaj Ildikónak adott interjújában meglehetősen élesen fogalmazva kijelentette, hogy “a költségvetés úgy marad, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt júliusban módosítanák”. Nos, nem tudom, Varga miért gondolja, hogy ilyen módosítások bevezetése furcsa lenne. Az Orbán-kormány hírhedt arról, hogy jobbra-balra változtatja a költségvetés számait. Amikor Csuhaj a tudásintenzív ágazatokban megvalósuló konkrét beruházásokról faggatta Vargát, a pénzügyminiszter egyetlen konkrét példát sem tudott említeni. A magas hiányt azzal védte, hogy a 3%-os hiány “hiba lenne, mert megszorításokat vonna maga után, és megfojtaná a megkezdett növekedést”. Ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a költségvetési szabályt”. Vargának valószínűleg igaza van ebben a kérdésben.

Varga éles replikája azonban nem tántorította el Matolcsyt attól, hogy negyedik hadjáratában is előre meneteljen. Legújabb, ma megjelent cikke, ismét a Magyar Nemzetben, az ártatlanul hangzó “Intézményi tartalékok a gazdaságpolitikában” címet viseli. Pedig ez szókimondó kritikája az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának. Matolcsy szokásához híven először jön az öndicséret. A 2010-2019-es időszak “a magyar gazdaság legsikeresebb időszaka volt a Trianon utáni száz évben”. Ugyanakkor – teszi hozzá – “az is igaz, hogy e történelmi sikerek ellenére 2019 végére sem értük el az 1936-os történelmi csúcsot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb állt Nyugat-Európa fejlettségéhez és a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez”. Akkoriban az “uniós” átlag 83%-ához voltunk közel, 2019 végén még csak 73%-on voltunk”.

Matolcsy azt állítja, hogy a magyar gazdaság gyengesége egyenes következménye “az állam működésének gyengeségeinek, különösen a kormányzás gyengéinek…. Az évtized eddigi, versenytársainkhoz képest közepes gazdasági teljesítményünk a közepes kormányzati teljesítményből fakad. Ezzel szemben Magyarország felzárkózási teljesítménye csak azért volt középszerű, mert a kormányzat hatékonysága középszerű volt”.

Hűha! Ez nem csak egy szóváltás a pénzügyminiszter és a jegybankelnök között, hanem egyenes támadás Orbán Viktor képességei és kormánya teljesítménye ellen. Valami nagyon elromlott a hallgatás fala és a homlokzat mögött, amit Orbán Viktornak sikerült felépítenie a kormánya köré. Ezt a csípős kritikát Matolcsy kifogásainak hosszú listája követi, többek között azt is kifogásolja, hogy a nemzetgazdasági minisztérium helyett pénzügyminisztérium létezik. Az igazi üzenet azonban az, hogy “a közepes kormányzati teljesítmény nem lesz elég az évtized megnyeréséhez”.

Persze megkérdőjelezhető, hogy Matolcsy az egyik bekezdésben az Orbán-kormány kiválóságával dicsekszik, a másikban pedig középszerűnek nevezi, de ezek mellékes kérdések. Nem tudjuk, mi késztette erre a keresztes hadjáratra. Vajon a gazdaság helyzete miatti őszinte aggodalma? Vagy attól tart, hogy a szerinte a kormány politikája által fokozódó inflációs nyomás 2022-ben megbuktatja az Orbán-kormányt? Nem tudjuk. De újabb repedésnek lehetünk tanúi azon a “sziklaszilárd” építményen, amelyet Orbán Viktor és csatlósai építettek.

2021. augusztus 9.

Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.

 

 

Of course, one could question Matolcsy’s boasting about the excellence of the Orbán government in one paragraph and calling it mediocre in the second, but these are side issues. We don’t know what prompted him to go on this crusade. Is it his genuine concern about the state of the economy? Or is it his fear that the inflationary pressures which in his opinion are being escalated by the government’s policies will bring down the Orbán government in 2022? We don’t know. But we are witnessing another crack in the “rock solid” edifice that Viktor Orbán and his minions have built.

August 9, 2021

Blog posts by Eva S. Balogh also appear in Hungarian at https://ujnepszabadsag.com/

Címkép: Békési Joe: Matolcsy