Halachikus leszármazás

Posted by
Szele Tamás
>Már a negyedik (azonos szövegű, egymástól lopott) írásban olvasom azt az ostobaságot, hogy “szegény Bálint gazda (Bálint Gyuri bácsi) nem volt zsidó, mégis zsidóként bántak vele.”
Osztán már miért nem volt az?
Mert valami vándorlegenda szerint az “igazi” apja huszártiszt volt. Hát,
1. létezett zsidó huszártiszt is a világon, nem is egy, 1848-ban több is, de
2. ki az a marha, aki apai ágon számítja a halachikus leszármazást?
A dolog FORDÍTOTTJA halachikusan elképzelhető, csak bonyolult, mint minden, amit mi, mózeshitűek találunk ki: ha valakinek az APJA zsidó, bizonyos hitközségek, bizonyos feltételekkel elfogadják. Ezeknek legelseje, hogy fizessen hitközségi adót.
Nem tudom, ki volt ez a csodás genealógus, de biztos olvasta Mózes hatodik, hetedik és nyolcadik könyvét is. Én csak az ötödikig jutottam.
(1. Bálint György édesanyja Kohn Rozália volt. Tehát halachikusan zsidó volt.
2. Nem városi legenda, hanem Bálint György mondta az Oral History Archivum számára:
“Szokatlan körülmények között jöttem a világra. Apám mint fiúgyereket magáénak fogadott, de én csak nagyon későn tudtam meg, hogy nem ő a vér szerinti apám. 1919-ben születtem. Az azt megelőző időszakban még létezett a császári és királyi hadsereg, de azon belül volt a magyar honvédség és huszárság, és ennek kettes számú huszárezrede ott állomásozott Gyöngyösön. Be volt hozzánk szállásolva egy huszár főhadnagy. Kubinyi Arisztidnek hívták. Nagyon-nagyon jóképű fiatalember volt. Az anyám is egy feltűnően szép nő volt. Szép, sudár termetű, égővörös hajú. Az apám pedig beteg volt. Így én tíz évre születtem a fiatalabb nővérem után. Ez csak egy rövid flört lehetett. Úgyhogy énnekem soha senki még egy apró megjegyzést se tett a gyöngyösi emberek közül, de a halmajiak se, pedig falun gyorsan terjednek az ilyen hírek”- a szerk)