Posted by A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Balogh S. Éva
Minden jel szerint az idei Budapest Pride volt minden idők legnagyobb rendezvénye, és sok kommentátor úgy értelmezte a sikert, mint választ az Orbán-kormány LMBTQI közösség elleni őrült támadására. Egyetértek Baranyi Krisztinával, Ferencváros polgármesterével, aki szerint a mintegy 30 ezres tömeg volt az igazi népszavazás, szemben az Orbán Viktor által javasolt álnépszavazással. Az ellentüntetők, három különböző helyszínen, összesen 100-nál kevesebben voltak.
A vezető kormánypropaganda napilap, a Magyar Nemzet szokás szerint egy szót sem szólt a Budapest Pride-ról. Ehelyett cikket közölt a “hazafias szervezetek” Pride-ellenes tüntetéséről, amelynek obszcén gesztusai voltak és köztük Heil Hitler! táblák. A lap hazai hírrovatában egyébként gyakorlatilag az összes cikk a homoszexualitásról és a nemi identitásról szólt, különös tekintettel a nemváltoztatásra.
A nemi átalakítás és a nemátalakító kezelés nagy hangsúlya a kormányzati népszavazáson némileg zavarba ejtő. A hat kérdésből három a nemváltoztatással foglalkozik valamilyen formában. Az embernek határozottan az az érzése, hogy a népszavazás készítői nagy sietségükben nem vették a fáradságot, hogy bármit is megtudjanak arról a titokzatos “nemi átalakító kezelésről”. Természetesen minden, a témát érintő kérdés abszurd, hiszen a kiskorúak szülői beleegyezés nélküli nemi átalakító kezelése Magyarországon törvénytelen, és már jó ideje az is, és nincs komoly mozgalom e törvény megváltoztatására. A “kiskorú gyermekeket nemük megváltoztatásával bemutató médiatartalmak” támogatására vonatkozó kérdés egyenesen bizarr. Vannak dokumentumfilmek és filmek a transznemű emberekről és problémáikról, de nem találtam olyat, ami egyenesen “kiskorú gyerekek nemének megváltoztatását” mutatná a képernyőn.
Vizsgáljuk meg tehát a rendelkezésre álló adatokat. Először is, az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, nem egy, hanem kétféle terápia áll rendelkezésre: “transznemű hormonterápia” és “nemátalakító műtét”. Nézzük, mi a helyzet a hormonterápiával. A hatóság és/vagy a szülők beleegyezése nélküli hormonkezeléshez való hozzáférés korhatára Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Franciaországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában 18 év, Lengyelországban és Spanyolországban 16 év, Dániában és Szlovéniában 15 év, Lettországban 14 év. Hét másik tagállamban – Belgiumban, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Luxemburgban, Németországban, Luxemburgban és Svédországban – a hozzáférés a gyermek nagykorúságától függ. Ausztriában, Horvátországban, Olaszországban, Litvániában és Portugáliában a transzneműek hormonterápiájához való hozzáférés alsó korhatárát kifejezetten 18 évben határozták meg. Összefoglalva, Magyarországon a 18 év alatti gyermekek hatósági és/vagy szülői hozzájárulás nélkül nem férnek hozzá a transznemű hormonterápiához. Pont.
A másik eljárás a műtéti átalakítás, amely esetében a szülők beleegyezése nélkül a korhatár Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Franciaországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon 18 év, Szlovéniában pedig 15 év. Belgiumban, Észtországban, Németországban és Luxemburgban a gyermek érettségét vizsgálják. Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Dániában, Finnországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban a nemi átalakító műtéthez szükséges alsó korhatár kifejezetten 18 éves korban van meghatározva. Magyarországon tehát ismét csak 18 éves kor alatt senki sem vetheti alá magát műtéti úton történő nemváltoztatásnak hatósági és/vagy szülői hozzájárulás nélkül. Pont.
Most pedig vizsgáljuk meg a transznemű népesség lehetséges méretét. A rendelkezésre álló legátfogóbb információk az Egyesült Államokról szólnak. A UCLA Williams Intézetének becslése szerint 2016-ban 1,4 millió felnőtt vallotta magát transzneműnek, ami a felnőtt lakosság mindössze 0,6%-át jelenti. Öt évvel korábban ugyanez a Williams Institute 700 000-re, vagyis a felnőtt lakosság 0,3%-ára becsülte a számukat. Hány nemi műtétet végeznek az Egyesült Államokban? A becslések nagyon eltérőek. A The Encyclopedia of Surgery szerint évente csak körülbelül 500 ilyen beavatkozást végeznek, de az ilyen műtéteket végző orvosok szerint ez a szám messze túl alacsony.
Kevésbé vagyok tisztában a máshol kialakult helyzettel, de a sebészeti beavatkozások közelmúltbeli növekedése az Egyesült Államokban nagyrészt annak köszönhető, hogy 2014-ben a Medicare és a Medicaid megszüntette a transzneműek műtéteinek finanszírozására vonatkozó 33 éves tilalmat, nem pedig az LMBTQI közösség népszerűsítő tevékenységének. Nagy-Britanniában a nemi átalakító műtétet igénylő személy a Nemzeti Egészségügyi Szolgálaton keresztül juthat hozzá, de várólistára kerülhet. A 2014-es évben 172 nemváltoztató műtétet hajtottak végre. Egy nemrégiben megjelent cikk azt siratta, hogy Nagy-Britanniában naponta egy nemi műtétre kerül sor, vagyis évente 365-re emelkedik egy 66,7 milliós országban. A magyarországi műtéti beavatkozásokról nem találtam statisztikát. A Háttér Társaság a Melegekért szerint a társadalombiztosítás csak a költségek 10%-át fizeti, de ez több mint 10 éves információ. Lehet, hogy már nem érvényes, bár nem tudom elképzelni, hogy az Orbán-rezsim 2010 után megváltoztatta volna a véleményét az ilyen műtétek finanszírozásáról.
Ami az LMBTQI közösség méretét illeti az Egyesült Államokban, a Gallup 2021. februári felmérése szerint az amerikai felnőttek 5,6%-a vallja magát leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak vagy transzneműnek. Európában a Dalia 2016-os felmérése szerint az európaiak 5,9%-a azonosítja magát LMBT-ként, ha közvetlenül kérdezik, Németországban 7,4%, Spanyolországban 6,9%, Nagy-Britanniában 6,5%, Hollandiában 6,4%, Franciaországban 5,4%, Lengyelországban 4,9%, Olaszországban 4,8%, Magyarországon pedig mindössze 1,5%. Úgy gondolom, hogy a magyar statisztika a jelenlegi rendszer és annak elnyomó jellege elleni vád, amit a megtorlástól való félelem eredményez, mert egészen biztosan senki sem hiszi el, hogy ennek a nevetségesen alacsony számnak bármi köze lenne a valósághoz.
Az LMBTQI közösség Magyarországon még mindig nagyon is föld alatt él, és félnek bevallani szexuális orientációjukat. Ahogyan az emberek félnek megosztani a politikával kapcsolatos gondolataikat. Magyarország visszacsúszik egy olyan időbe, amiről soha nem gondoltuk, hogy visszatér. Nem, nem a Kádár-rendszerre gondolok, ahol 1978-ban a Kossuth Rádióban meglepően felvilágosult véleményt lehetett hallani a homoszexualitásról. Egy pszichiáter azt mondta az újságírónak, hogy a liberalizálódó társadalomban, “amely egyre inkább képes tolerálni a sokféleséget, és nem akar mindenkit egyetlen modell szerint szabályozni, a homoszexualitás egyre inkább láthatóvá válik”. Nem sokkal később kifejtette, hogy “ha a társadalom megértőbb, toleránsabb lesz, akkor a gyermekek nevelésében egy természetesebb szexuális magatartás fog érvényesülni …. Egy olyan társadalomban, ahol a homoszexualitással szemben nagyon negatív a hozzáállás, gyakran előfordul, hogy a fiatalok öngyilkosságot követnek el”. Ez a beszélgetés 43 évvel ezelőtt zajlott le a kádári Magyarországon. Igen, ilyen mélyreható az a kár, amit Orbán Viktor okozott a magyar társadalomnak.
JÚLIUS 25, 2021
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.