Miért fájt nekünk, hogy a britek rútul bánnak a búr telepesekkel?

Posted by

Zöldi László
>Tegnapelőtt a digitális ismerősök közül többen is a segítségemre siettek. Nem tudták ugyan, hogy az „óva intjük Angliát” hol jelent meg először, a lelőhelyhez vezető utat azonban megmutatták. Figyelmembe ajánlották, hogy az Arcanum.hu július 24-én és 25-én előfizetés nélkül tette hozzáférhetővé a magyar sajtó digitalizált gyűjteményét. Ha ezt tudtam volna 24-én reggel, elhalasztottam volna a szállóige mibenlétéről indított és a Médianapló tanúsága szerint eredménytelen nyomozást.

Beírtam a keresőbe a gyakran idézett mondatot, és az „E helyről óva intjük Angliát”-ra két találat jött ki. Amidőn viszont a rövidített változatot írtam be, az „óva intjük Angliát”, akkor már 68. A magukra adó újságírók, politikusok és egyéb közéleti személyiségek úgy határolták el magukat „a hívságos magyar nagyzolás” mulatságos jelmondatától, hogy nem néztek utána az eredetének. Világhálós szörfölés közben jutottam el Zágon Istvánhoz. A két világháború közti pesti humor közismert képviselője a Magyarság című újság 1929. augusztus 31.-i számába tárcár írt a diákéveiről. Az iskolapad alatt olvasta a helyi újságot, és felröhögött. Az első oldalas szalagcím ugyanis tudtul adta, hogy „Ettől a beavatkozástól óva intjük Angliát”.

Ezt is beírtam a keresőbe. Bár csak egy találat jött ki, de azt szintén Zágon István írta a Pesti Hírlap 1939. június 7.-i számába. A két cikk alapján kirajzolódott Bácsváros képe és hangulata. Például egy „kis, karikalábú, vörös emberke”, a papírboltos, aki a nyomdát is működtetette, és kiadta az ellenzéki újságot, sőt az utolsó betűig írta is. Közel a nyolcvanhoz Zágon István arról tájékoztatott levélben egy vajdasági irodalomtörténészt, hogy nála Bácsváros azonos Zentával. A humorista 1893-ban született, októberi túlkorosként 1900-ban lett iskolás, 1906-tól pedig hat évet töltött a zentai gimnáziumban, ahol 1912-ben érettségizett. Azért emlékszik a nagy hírre vergődött mondatra, mert a felröhögést beírtak az ellenőrzőjébe, ráadásul az amatőr külpolitikus jelentette meg az első versét is.

Szloboda János helytörténész1995-ben kis kötetet szentelt a zentai sajtónak. Felsorolta azokat, akik a XX. század első két évtizedében újságot írtak vagy adtak ki a bácskai kisvárosban, esetleg mindkettőt. Közöttük van az is, aki valószínűleg 1912-ben emlékeztette olvasóit, hogy Nagy Britannia rútul bánik a dél-afrikai búr telepesekkel. Most már „csak” az újságot kéne megtalálni.

„Kukkoló kormány”

A legutóbbi napokban Orbán Viktor olimpiázott, Kubatov Gábor eltanácsolt, Hende Csaba ungározott, Rétvári Bence operált, Vona Gábor utálkozott, Márki-Zay Péter pedig bűnözőzött. Lefülelt mondatok.

A kormány nemcsak stadionokra és kisvasútra költ milliárdokat. (Bognár László gerillamarketinges a lehallgatási botrányról, Facebook.com, július 19.)

Cikinek találom korábbi önmagamat. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Blikk.hu, július 19.)

Az ellenzékiek között is vannak bűnözők. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Azonnali.hu, július 19.)

Mindkét oldal védi a saját korrupt szereplőit. (Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, Jelen.media.hu, július 20.)

A kalapácsot milliók használják hasznos tevékenységre, néhányan meg agyonverik vele a feleségüket. (Nemes Dániel információs szakértő az izraeli kémprogram alkalmazásáról, Népszava, július 20.)

Tavaly nyáron én is egy kőbaltás Nokiáról szerveztem újra a felrobbantott Indexet. (Szombathy Pál újságíró, az Index volt főszerkesztője, Facebook.com, július 21.)

Kukkoló kormány. (Berg Dániel Momentum-politikus, ATV, július 21.)

A fideszes kormány saját társadalma ellen használja a titkosszolgálatokat. (Haraszti Miklós liberális politikus, Népszava, július 21.)

Szememben ő már a múlthoz tartozik. (Kabai Domokos Lajos újságíró Orbán Viktorról, Bekiáltás.blog, július 21.)

Újra keletje lett a csirkelábnak, mert már farhátra sem igazán futja. (Fábián András publicista a kisnyugdíjasokról, Újnépszabadság.com, július 21.)

Napindító szakemberek. (Krusovszky Dénes rádiókritikus Bocsiról, Vogciról és Lali királyról, Magyar Narancs, július 22.)

Az alma nem esik messze a fájától. (Hende Csaba Fidesz-politikus Ungár Péter LMP-politikusról és Schmidt Máriáról, Vaol.hu, július 22.)

Jenből és dollárból Japán is megépítette a maga olimpiai pénzégető máglyáját. (Dénes Ferenc sportközgazdász, 168 Óra, július 22.)

Demeter Ervin ma már jobban ért a borászathoz, mint a politikához. (Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a BAZ-megyei kormányhivatal volt elnökéről, Borsod Online, július 23.)

A vírus miatt életmentő vagy tartós egészségkárosodást kiküszöbölő műtétet nem kellett elhalasztani. (Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, Bama.hu, július 23.)

Ha Magyarország rendezné, az olimpia nyitott volna. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, július 23.)

Egy rendkívül fontos szereplő nagyon hiányzik: a néző. (Pajor-Gyulai László újságíró az üres lelátók előtt rendezett olimpiáról, Délmagyarország, július 24.)

Olyan szinten volt, hogy őt igazából csak elrontani lehetett. (Kiss Dániel erőnléti edző Hosszú Katinkáról, Index.hu, július 24.)

Az ellenzék politikusai oly jelentéktelenek és oly mértékig Orbán zsebében vannak, hogy őket megfigyelni sem érdemes. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, július 24.)

A papi pedofíliát azért említem, mert hoznak egy ilyen szörnyű törvényt, közben pedig az árvaházakat átadják a katolikusoknak. (Szelényi Iván szociológus a kormánypártokról, HírKlikk.hu, július 24.)

A NER fegyvere a zűrzavar. (Rab László újságíró, VárosiKurír.hu, július 25.)

Médianapló, 2021. július 26.